Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 60. szám

240 idejében az osztályozási sorozat iránti végitéletnek jogérvényre emeltetése után az e házra zálogjogot nyert hitelezőknek telekkönyvi rangsorozat szerint kiadandó. K. K. Knriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 23. Forgács Gusztávnó felpnőnek, Forgács Gusztáv, Munk Mór és Valdner Antal elleni 2000 frt női hozomány iránti perében Ítéltetett: Felpnő az 1863. oct. 30-ról kelt 4/. a. eredetben felmutatott okmánynyal azt, hogy a keresetbe vett 2000 frtnyi összeg édes szülői által, férjének Forgács Gusztávnak kezéhez női hozománykép adatott legyen — igazolván, — miután azon ténykörülménynyel, hogy ez öszvegről férje kötelezvényt adott, annak hozományi természete meg nem változott, — s miután továbbá ugyanezen összeg mint hozomány az 1840: 16. t. cz. 9. §-nak megfelelőleg, férjének kereskedésére kellő időben, úgymint az / alatti törvényszéki végzés tanúsága szerint 1863. nov. 27-én 2923. sz. a. jelzálogilag tábláztatott be : annálfogva az hozománynak lévén tekintendő, a nyert elsőbbségi jognál fogva, a férje elárverezett ingóságaiért befolyt öszvegekből a felperesnőnek kiadatni rendeltetik. Ekként megváltóztatván a két alsóbb bírósági itélet, a periratok további intézkedés végett sat. (1866. jun. 21-én 22016. sz a. Elő.: Vitái ktb.) A kir. it. táblán. 50. Szabó János, mint br. Jósika Miklósnő csődperügyelője felperesnek, néh. Kállay Leo örökösei és több alperesek e. 9240 frt és járulékai iránti perükben i t é L t e t e t t : Alperesek által felhozott semmiségi panaszok alaptalannak találtatnak. Mert alperesek magok sem állítják, hogy megidézve nem lettek volna, sőt a perbe megjelenvén, az állított szabályellenes idézést nem igazolták, a miatt pedig, hogy minden alperes teljes példányt nem kapott volna, egyedül a tárgyalás elhalasztását kérték, a mi nekik meg is adatott, de különben is a per érdemébe ereszkedvén, ezen kifogások mellőzendő volt. Továbbá az ügynek írásbelire való át nem váltóztatása, és a kellő védelem megtagadása indokából merített panasz is alaptalannak találtatik, — mert jelen per az ideigl. törv. szabályok értelmében szóbeli uton is tisztába volt hozható, — a több rendű elhalasztások utáni tárgyalási jegyzőkönyvekben foglalt bemondások pedig a kellő védelem beadhatását igazolják. Az pedig, hogy felp. a tanú észrevételezési jegyzőkönyvben, az alperesi tanuk minőségére nézve bizonyítékot hozott fel, szabálytalanságnak éppen nem tekintetvén, semmiségi okot nem képez, — valamint egyéb kifogásaik is alaptalanoknak találtatván, a felperesség pedig ezen perben a Hétszem. táblai határozat által, már jogérvényessen állapitatott meg. Az ügy érdemére nézve: Ámbár Zoltán Mihály tanú egyedül a Katona-féle követelésre nézve hivatott tanú kép fel, azért ennek Ellenbogen Mózesné követelésére vonatkozó vallomása figyelmen kívül volna hagyandó, — mindazáltal, miután a felperesi két rendű követelés a br. Jósika Miklósnőféle csődperben a legfőbb és semmisítő törvényszék ítélete által már meghaladtatott, s azok mikénti kifizetése ott soroztatott is, — különösen Ellenbogen Mózesné az e. r. 6000 pfrt követelésre nézve, az ott felhozott próbáit, a neki odaítélt póthittel kiegészítette, s hogy azt annakfolytán letette, a 18/. a. jegyzőkönyvvel igazolta} — jelen perben pedig alperesek ezen követelés valódiságát megtámadván, azt, hogy a C. a. oKirat fehér levél volna, vagy hogy az azon foglalt aláírás meghamisitatott, épen nem igazolták, sőt az e végett felhívott egyik tanú Taub Mayer határozottan azt vallaná, hogy Ellenbogenné által felmutatott Alba nem a C. alatti okirat volt; — ellenben felperesi tanuk Kállay Péter és Böszörményi Lajos egyhangúlag azt vallanák, hogy a kérdéses okiratot ők még az adós Kállay Leo életében a mostani szerkezete szerint kitöltve, és aláírva látták, és azt Kállay Leó aláírásának elismerték, sőt az első tanú Kállay Péter előtt az adós Kállay Leo ezen 6000 frt tartozását uyiltan beismerte, ezek által pedig ezen követelésre nézve az alperesi nem igazolt állitások kellőleg megvannak czáfolva. — A Katona féle követelésre pedig alperesek azt, hogy a II. 13/ a. okirat hamis volna, mivelsem igazolták, sőt ellenkezőleg felp. Zoltán Mihály tanú azon valló másával, hogy ezen tanú előtt Kállay Leo ezen tartozását beismerte, az okirat valódiságát igazolta, — ugyanazért alperesek által kért szakértői vizsgálatnak szüksége fen nem forogván, mindkét rendű követelések valódiságára nézve az első bírósági itélet indokainál fogva is jóváhagyatik; — a kamatokra nézve azonban alperesek által felhozott elévülési kifogás folytán, megváltóztatik, minthogy a jelen perben álló alperesek ellen ezen per megkezdése előtt a kamatok se nem követeltettek, sem ezek ellen a végett per folyamatban nem volt, a mennyire pedig alperesek közül némelyek a br. Jósikáné-féle csődperben állottak is, és ott a kérdéses követeléseket megtámadni jogukban állott is, de annak megtámadása a csődperügyelőjének lévén kötelessége, a mennyiben ott a kamat elévülés fel nem hozatott, — csakis a csődtömegbőli követelésre ad felperes által képviselt hitelezőknek jogot, — a kamatok tehát ezen alperesekre nézve, az ált. polg. törv. 1480. §. szerint elévülvén, a különben kötelezett 6°/0 kamatok csak az ideigl. törv. szabályok életbe lépte előtti három évektől, vagyis 1858. jul. 23-tól ítéltetnek meg. —Végre alperesek egyetemleges elmarasztalásának csakis a Kállay Leo utáni örökség erejéig lévén helye, e tekintetben az első bírósági itélet módosittatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, e szerint a kamatokra és perköltségekre nézve megváltóztatván, az egyetemleges elmarasztalásra nézve módositatván egyebekben pedig a felhívott indokokból jóváhagyatván az e. bírósági itélet, a per illetőségéhez leküldetik. (1366. 1438. sz. a. Elő.: Perlaky.) Hivatalos tudnivalók. Csődök : Győrmegye törvszéke Deutseh Izsák fehértói lakos e. Bej. aug. 29—31. Perü. Fischer János. — Pestváros törvszéke Hervioh Antal s Anna hitves társak e. Bej. aug. 27—29. Perü. Funták Sándor. — Aradváros törvszéke Lachmann Károly Ede és neje Hönig Terézia e. Bej. aug. 22—24 Perü Ebesfalvay György. — Nagyvárad város törvszéke Mayer Izsák nagyváradi lakos e Bej. aug. 27—29. Perü. Jelencsik Ferenoz. — Pozsonyváros törvszéke Schwarozkopf János szalag és ruhanemű keresk. e. Bej. szept 3—5. Perü. Spányik Károly. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —kedden és pénteken. — El ö fi z e t é s i ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, aldunasor és kalap-utsza szögletén 1. sz. a. Nyomatott Pesten, 1866. Kocsi S á n d o r által. (Érkövy, Galgóay és Kocsi nyomdájában.} Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. si. a.