Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 59. szám

Pest, 1866. kedd július 31. 59. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom ; A sommás ügyek kezelése Csongrádon. — Végrendeleti jogeset. (Vége )— Telekk. jogeset. — Kur. ítéletek.— Hiv. tudnivaló. A sommás ügyek kezelése Csongrádon. Közli: egy csongrádi ügyvéd. A törvénykezés kezelése körül felmerült; visszaélések miatt számos panaszok nyertek tért e lapok hasábjain; — legyen szabad tehát nekünk is, türhetlenné vált helyzetünk töviseiből egy szálacskát felmutatni. A ,so m m ás'törvényi kifejezés elvesztette nálunk törvényes értelmét, s most már nem azt jelenti, hogy minden egyes panasz rövid uton elintéztessék, hanem hogy minden panasz együtt és egyszerre (mintegy egy sommában) tárgy altassék. Fős z ol g abi rá nk ugyanis minden évben csupán 6 vagy legfeljebb 8 tárgyalási időszakot (saisont), s minden ily saisonután egyegy végtelen hosszú törvényszünetet tart. A saison alatt — mely rendszerint 5 — 6 napi tartamú — az összes keresetek (a legutóbbi 3—4 hétben benyújtottakat kivéve, mert ezek tárgyalási határidők kitűzése után adatván be, csak a jövő alkalommal jönnek kézbe) tömegessen tárgyalás alá kerülnek, ugy hogy például a máj. hóban benyújtottak együtt tárgyaltatnak a június és július hónapokban benyújtottakkal. Ilyenkor természetesen halmozva vagyunk tárgyalásokkal, s hogy valamelyik függőben ne maradjon, nem egyszer a legfelületessebb munkával látjuk el ügyünket; mert azt be nem fejezni csaknem nagyobb veszély mint elejteni. A befejezett tárgyalások két osztályba jönnek, sezek közül azokban, melyekben niakacssági esetek vannak, avagy semmi kifogás nem tétetett, a végzés azonnal kimondatik; a szóváltásokkal befejezettek ellenben ez úttal még átolvasásban sem részesülhetvén, bizonytalan időig függőben maradnak. — De ha egyik vagy másik ügy a tárgyalások halmaza miatt be nem fejeztethetvén elhalasztatott, avagy tanú hallgatástól tétetett függővé, ez már csak a következő tárgyalási időszakon kerül kézbe. Az ily ügy aztán nem ritkán 8—10 hónapig is elhányódik, mig Ítéletet nyer; s ha végre elkészült az Ítélet, mire annak kihirdetésére a felek megidéztetnek, ismét elfolyik annyi idő, a mennyi rendes körülmények között egy egész sommás per befejezéséhez is elég lenne ;s minthogy a végrehajtás az ügyek tömeges felvétele miatt, a kihirdetéstől számitandó 8-ik napon nem foganatosittathatik, annak bejelentése is nem azonnal mint az 1836. XX. t. cz. 10. §-a rendeli, hanem megint csak több hetek múlva történik. Számtalan példát hozhatnánk fel az itt elmondottak támogatására, de nem lévén czélunk ez alkalommal jogi eseteket közölni, elégnek tartjuk általánosságban megemlíteni, hogy migacsongrádi szolgabírósághoz f. é. máj. hó végével benyújtott keresetekre július 15-én még tárgyalási határnapok sem vol tak kitűzve, addig a megyei törvényszéknél ugyanazon időben benyújtott rendes szóbeli kereseteinkre Ítéletet i? nyertünk. Hogy mennyi kárt szenvedtünk már ezen fonák ügykezelés, és az olykor 2 hónapig tartó törvény szünetek miatt, azt ez úttal fel nem sorolhatjuk; de megjegyezzük, hogy ismételt károsodásunk esetére nem vagyunk hajlandók jövőre is elnézők maradni. Figyelmeztetjük tehát az illetőket, hogy a felelőség elhárítása tekintetéből intézkedjenek, mikép az 1836: XX. t. cz. szellemével összeegyeztethetőleg minden sommás kereset a benyújtástól számított 8, vagy legfeljebb 15-ik napon belől tárgyalás alá vétessék, az Ítélet azonnal kihirdettessék, s a végrehajtás azonnali bejelentés után a 8-ik napon foganatositassék. És ezt annálinkább igényelhetjük, minthogy a szolgabiróság szervezése óta történt személyzet szaporítás tudomásunk szerint az igazság szolgáltatás gyorsítása czéljából történt, s megvagyunk győződve, hogy a jelenlegi létszám — oly munka felosztással, mely szerint 2 egyén a közigazgatási — kettő pedig például a tiszt, szolgabíró az egyik esküdtel a törvénykezési ügyek feldolgozásával foglalkoznék, (természetesen, ha a főszolgabíró erélyes és gondos felügyeletét nem tekintélyét sértő beavatkozások elhárítására, hanem kizárólag a közérdek előmozditására és különösen az ügy menet gyorsítására fordítaná) — elegendő lenne arra, hogy a törvénykezési ügyek, legalább a végrehajtásig kielégitőleg gyors elintézést nyerjenek. De mindaddig, míg a főszolgabíró minden munka felosztás nélkül az egész személyzetet közigazgatási napi teendőkre használja fel, és távolléte alatt, avagy elfoglaltságai között senki nem helyettesíti, miután ő maga a közigazgatási teendők mellett a felek legveszélyesebb érdekeit sem veszi tekintetbe; mindaddig — mostohagyermek marad a törvénykezés főszolgabiránk kezében.1) J) Mi azt hisszük a főispánnak szoros kötelessége lenne, ily világos törvényekbe ütköző, s a jogbiztosságot nem kevéssé veszélyeztető kinövések elhárítására a szo!g;ibiróságokhoz szigorú s kimeritő utasítást intézni, mely azokat a törvényes eljárás megtartására felelőség terhe alatt kötelezze. Minthogy lehetetlen, hogy a közigazgatás minden ágára nézve a megye vezetésére állított főispánoknak az alájok rendelt megye törvénykezésében előforduló sokféle visszaélések s hibák tudomására ne jussanak; természetes, mikép a főispáni utasítások egyenesen épen azon törvénykezési bajok orvoslására irányoztathatnak, melyek az illető megye területén előfordulnak, megróva a tényleg megtörtént tévedéseket s visszaéléseket, kijelölve azon eljárást, mely ily esetekben követendő, azon jogszabályokat, melyek a törvények tartalmából világosan folynak sat. Más megyékben — tudomásunk szerint — gyakorlatban vannak ily főispáni részletes utasítások, a mint azt, legközelebb egy concrét példával fogjuk illustrálni. Vagy a ra. kormányt hivjuk fel, hogy intézkedéseivel azok ellenében segélyt nyújtson rendkivülilegszenvedő igazság (?) szolgáltatásunk érdekében? Az azonban — főleg egy idő óta — nem látszik sokat törődni a törvénykezés bajaival. Szerkőd