Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 59. szám

234 Jogeset. Végrendelet teljesítése. A hagyatéki ingóságok egyik örökös által minden leltározás nélküli elhor­datása folytán, főkép ha az azok darusításával is párosalt, azillető fele­lőség terhe alá esik. Alperes a kamatok terhe alól felmentendő oly tőke után, mely csak becslő eskü folytán volt kideríthető. A közanyát végrendeletileg csak a haszonvétel illetvén, ha mégis az egyik örökös annak a tőkevagyon egy részét is kifizetné, az csak az ő fele­lőségére esik. (Vége.) A mindkét fél által közbevetett felebbezés következ­tében a kir. it. táblán ítéltetett: ,,Felperes azt, hogy a D. 4. sz. a. jegyzékben elsorolt gazdasági eszközök közül 8 kádak vas abroncsokkal, 200 akós vas abroncsos hordók, hat szekerek, hat lánczok, hat vasvillák, hat rudalló kötelek, hat ekék, egy vető eke, három vas boronák, 100 db zsák, egy rézfazék, 12 fejsze, két irtókapa, 12 lóra való szerszámok, egy vas ge­reblye, két ponyva, egy pálló sajtár és 6 nagy teknő a közatya halála után alp. által Izsákra vitettek, Aladics Ist­ván, és Cséplő Ferencz eskü alatti vallomásaikkal igazol­ván, s hogy a közanya után maradt gazdasági eszközök­ből alp. felperesnek egy szeget sem hagyott, Szabó István eskü alatti vallomásával is bizonyítván, s ekként alp. a végrendelet 8 pontja szerint felperesnek 7, és alperesnek 5 gyermekeit egyenlő arányban illető, általa minden leltározás nélkül elhordatott, sőt az X. a. bi­zonyíték szerint el is árusított gazdasági eszközökre nézve magát felelőssé tevén, ezeknél fogva, ha felp. arra, hogy a fentelsorolt gazdasági eszközök a 3. sz. a. felszámított becsár szerint 2470 vfrt 30 kr. vagyis o. értékben 988 frtl2kr. értékűek voltak, a becslő esküt az 1840: XV. t. cz. II. R. 131.§-ában meg­szabott módon leteszi, azon esetre alp. ezen érték összeg­nek a felp. gyermekeit illető' hét tizenkettedrészét, vagyis o. értékben 605 frt 268/12 krt, s ezen tőkének a közanya halála idejétől, vagyis 1850 márt. 19-tőlszámítandó kama­tait, még pedig a kielégítésig ismét 6 százalékkal számitva felperesnek mint gyermekei gyámattyának 15 nap alatt kifizetni köteleztetik; továbbá alp. azt, hogy az 1-ső sz. a. végrendelet 10. pontja szerint felperest és alperest egyenlő arányban illető drávafoki birtok árában a 7. sz. a. okirat szerint 12000 frt kifizetése köteleztetett, hogy ezen tőké­ből a közatya által 1844. máj. 16-án felvett 1000 frtok leszámításával még 11000 frtok maradtak, hogy ezen tő­kéből 5500 pfrtot, vagyis o. értékben 5775 frtot fel is vett, alp. maga beismervén, de az ómega 4/. a. okirattal is igazoltatván ; azon ellenvetése pedig, hogy ezen tőkéből a 6. sz. a. csatolvány szerint 2000 frtokat a közanyának adott által, miután a kezeinél levő eredeti végrendelet 13. pontja szerint a közanyát csak a haszonvétel illette, a tőke pedig minden csonkítás nélkül fel és alperes tulaj­donát képezte — felp. hátrányára nem szolgálhatván; és ha a tőkét a közanyának átadta, ezt mint a közanyának különben is végrendeleti örököse csak saját felolősségére tehetvén;— ez okoknál fogva alperes a drávafoki 11000 frt közös tőkéből 1845 — 47. években saját beismerése sze­rint bevett 5500 pfrt vagyis o. ért. 5775 frt tőkének fel­perest illető fele részét vagyis 2887 frt 50 krokat 1850. márt. 19-től számítandó 6°/,, kamattal felperesnek 15 nap alatt lefizetni — nemkülönben a hátralevő 5775 o. ért. frt fele részét 2887 frt 50 krokat és ezeknek 1850. márt. 19-töl számítandó 6% kamatait átengedni, illetőleg a mennyiben időközben ezeket is beszedte volna, azoknak felp. befolyása mellett és közös költségen leendő behajtá­sát azonnal eszközlésbe venni, és a behajtandó tőkét és ka­matokat felperessel megosztani tartozik. Ekként a kir. ker. tábla ítélete ezen fentebbi pontokra nézve megvál­tóztatván, a többi pontokra nézve pedig az abban felho­zott, s azokra vonatkozó indokokból helybenhagyatik, s a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz le­küldetnek. Mely pernek sat." (1805. nov. 15-én 16048. P. sz. a.) Alperes ezen itólet ellen hasonlóan semmiségi panasz­szal egybekapcsolt felebbezést adott be a következő indo­kokból: mert a közös édes anya halála előtt alp. pestme­gyei Izsák helységbe költözvén, felp. pedig mint gazda­ság vezető az atyai háznál maradván, ha felp. az atyai végrendelethez ragaszkodik, a sérelmes Ítéletben emiitett gazdasági szereket és eszközöket az atya halála után tar­tozott volna leltároztatni és felbecsültetni, s ekképen azo­kat két egyenlő részre osztani. Az Izsákra küldött szeke­rek árát felp. magának be nem számithatja, miután azok­ból hármat tőle alp. megvett. E részben kihallgatott, s már a perben kifogásolt tanuk vallomása tekintetbe nem jöhet — miután azok a perben álló felek közt létrejött egyességről mitsem tudtak. A közédes anyának az atyai 1844. márt. 27-én kelt végrendeletben is beismert 10000 frtnyi hozománya fejében, alp. mint meghatalmazottja ál­tal beszedett pénzek felvételéhez joga volt; e részbeni kö­vetelésével felp. csakis az anyai hozományban részesülők ellen léphetne fel. Alp. noha a 4/. a. eredeti kötelezvény kezeinél van, az abban érintett összeget a Nagy István örökösöktől be nem szedte — felp. azonban a per folyama alatt — mint ez alperesnek a per befejezése után tudomá­sára jutott — Nagy István egyik örökösétől a még hátra­lévő összeget alp. gyermekeinek szándékos megkárosítá­sával beszedte, ezenkívül a drávafoki birtok árában az alp. által kötött egyesség folytán 4000 frtot felvett, s igyfelp. 8720 frton felül tartozik. A sérelmes ítéletek feloldása mellett az e. b. Ítélet ellen emelt felebbezésében tett ké­rését ismétli. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „A tek. kir. itélő tábla Ítélete a gazd. szerek értéké­ben felp. gyermekeinek megítélt 605 frt 268 12 kr. tőke utáni kamatokra nézve azon okból, mert maga a töke is csak becslő eskü megítélésével lőn kide­ríthető — megváltóztatik, s alp. ezen kamatok megté­rítése alól felmentetik, a 605 frt 268/12 kr. tőkére, ugy a drávafoki birtok értékét képviselő 2887 frt 50 kr. tökére és ennek kamataira nézve az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, a nem felebbezett pontokra nézve pedig érintetlenül hagyatik, s felp. a részére megítélt eskületé­tele végett 15 nap alatt jelentkezni tartozik, és a perira­tok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek." (1866. j un. 11-én 2178. P. sz. a.) Kiegészítésül a .Semmiségi panaszról' irt czikkhez. Ezen értekezés lapunk 58. számában közlött utolsó részében az foglaltatik, hogy a Lcngvári s Galliczer Ja ka b-féle ügyek­ben a Hétszem. táblának nem lehetett alkalma a semmiségi panasznak makacssági végzések elleni megenged­het ő sé g e iránt határozni, mert az azokban kelt v á 11 ó f el t ö r­vényszéki végzések tovább nem f e 1 e b b e z t e 11 e k. — Utólag azonban arról értesítettünk, hogy a temesvári pénz­ü g y i ü g y é s z s é g s G a 11 i c z e r J a ka b közti ügyben nevezett pénzügyi ügyészséga váltófeltörvszéki végzésellen élt sem miségi panasz szal egybekö­tött felfolyamodással, és az a párdányi szolgabíró 1866. máj. 8-án 263. sz. a. kelt végzése szerint fel is terjesztetett. Itt te­hát alkalom nyilik a Hétszem. táblának ezen fontos kérdésben ha­tározhatni s bizonyos elvet raegalapithatni.

Next

/
Thumbnails
Contents