Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 4. szám

Pest, 1866. péntek jan. 12. 4. szára. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Biróküldési jogeset. — Zálogváltási jogeset. — Kúriai Ítéletek. — Pályázat. — Hivatalos tudniv. Biróküldési jogeset, Közli : Németh Samu hit. ügyvéd ur. Köztudomású dolog, miszerint a herczeg Eszterházy elsőszülöttségi hitbizomány birtok, jog és pénz viszonyai, a három éven tul teljhatalommal intézkedett gr. Zichy Ferencz-féle igazgatás alatt annyira bebonyolictattak, megrongáltattak és aláásattak, hogy mig több rendbeli felette káros és a törvény rendeletébe ütköző szerződések s tények tettleg tovább is fenállanak, — mert jogilag azok már keletkezésekor semmisek voltak — a herczegség élet feltétele gyökerében lévén megtámadva, rendeltetésének megfelelő további fenállhatása kétségessé tétetik. A legfelsőbb helyen kinevezett zár, hitbizományi és utód gondnokok a gr. Zichy-féle igazgatás alatt elkövetett tényekre vonatkozó perekre nézve a fómlt. Hétszem. táblához a legutóbbi időben biróküldésért folyamodtak. Érdekesnek tartjuk e folyamodás s annak törvénykezési lefolyásával olvasóinkat megismertetni. A folyamodás tartalma következő: Vásonkeői gr. Zichy Ferencz v. b t. tanácsos hr. Eszterházy Pál és Miklós folyamodása folytán, a nmlt. m. kir. udv. Canczelláriának 1861. jun. 30-án 7089. sz. a. rendelete által, a herczegi javak kormányzó igazgatói minőségében felsőbb helyen elismertetvén s megerősíttetvén, ez elismerés s megerősítés oly végből és határozottan kikötött feltétel mellett történt, hogy a nevezett gr. addig, mig a folyamodó herczegek adóssága 12 millió frtig letisztázva leend, e javak igazgatását teljhatalommal vezethesse, önként értetvén, miként a hitelezők biztosítása tekintetéből elrendelt ezen igazgatás csakis a folyamodó herczegekre, nem pedig törvényes örököseikre lehet kötelező, mert ezen intézkedés sem a herczegi javak hitbizományi természetét az 1687 : 9. és 1723 : 50. t cz. rendelete ellenére meg nem változtathatja, sem a törvényes hitbizományi örökösök jogait meg nem sértheti. Ily megbízatás s korlátok közti eljárhatás mellett vette át a kormányzó-igazgató 18G1. jul. havában az öszves uradalmak s vagyonfeletti igazgatást, s gyakorolta azt három éven tul, a midőn mult 1864. decz. 28-án kelt m. kir. ud. Canczelláriai rendelet által lelépése elfogadtatván, tudomásul vétetett. Ezen egész időszak alatt érvényesített tények szakadatlan lánczolatát teszik a herczegi vagyon s annak fenállhatása ellen elkövetett törvénytelenségeknek. Az összes uradalmak haszonélvezete, a kellő verseny mellőzésével, s a véletlen jelentkezett verseny meghiúsításával kiszemelt néhány vállalkozóknak, a most, élő hitbizományos herczeg napjait könnyen túlhaladható 29 évre s felette sérelmes, hátrányos, s sok részben a törvény világos rendeletébe ütköző feltételek mellett bérbe adatott. A hitbizomány állagát tevő fundus instructus, számos regálé jövedelmek és épületek s egyéb vagyonságok a hitbizománytól elszakittattak, a hitbizomány nevéről telekkönyvileg letöröltettek s ekkint elidegenittettek. A hitbizomány alkatrészét tevő s a törvény által közótalom alá helyezett erdők sok helyütt könnyelműen, s a jelen és utókor helyrehozhatlan kárával letaroltattak. S mig egy részről a hitbizományi javakra terhes és a törvényes kamatot meghaladó áldozat mellett felvett s több millióra terjedő ujabb adósságok tetettek és ezek a herczegi javakra betábláztattak, más részről az ily roppant nagy áron s áldozattal felvett pénz mellett jószág vételek történtek, melyekre herczegi szempontból szükség nem volt s melyeknek jövedelme aránylag csekély. Ily és ezekhez hasonló s a kellő helyen felderítendő müveletek által a herczegi hitbizomány és vagyon s annak megállhatása oly annyira aláásatott, hogy a még szomorúbb következések elhárítása végett Ő cs. s apóst. kir. Felsége, hitbizományi gondnok gróf Eszterházy Miklós jobbágyi alázatos folyamodására, az összes herczegi mind hitbizományi, mind szabad rendelkezés alatti vagyonra a törvényes bírói zárt elrendelni, s zárgondnokul elsőbben Fábry Istv. hétszemélynököt, utóbb pedig ennek betegsége miatti leköszönése után Palkovits Károly Esztergommegye volt alispánját zárgondnokul kinevezni méltóztatott. Első és elengedhetetlen kötelessége tehát a legfelsőbb helyen kinevezett zár-, hitbizományi- s utód-gondnoknak a gr. Zichy-féle igazgatás alatt elkövetett sérelmek orvoslása, a törvénytelen tettek érvénytelenítése, a megtámadott herczegi vagyonnak törvényes határai közé visszaállítása s az okozott károkért teljes és tökéletes kártérítés eszközlése. Az e czélra indítandó pereknél azonban alaki eljárás tekintetéből következő nehézség merül fel. Hahogy a perek oly czélból inditandók, hogy a csaláson és csempészeten („fraus et dolus" ez a törvény szava) alapult s foganatosított tények sszerződések érvénytelenitessenek: biróság fogna ezekben lenni a kir. ítélő tábla; Hahogy ugyan e perek a hitbizomány állaga helyreállítására lennének irányzandók : biróság fogna e perekben lenni a dunántúli kerületi tábla; Hahogy pedig ugyanezen perekben arról lenne tárgyalás, hogy az okozott károk felderítésének s az illetők által megtéritessenek : biróság fogna lenni az ilyszerü perekben a megyei biróság. A kérdések s bíróságok ily összeütközésében a függő kérdések törvényes és czélszerü megoldására nézve nincs egyéb mód s eszköz, mint az id. törv. szab.42. §-a értelmében czélszerűségs kívánatosság tekintetéből a m. kir. Hétszem. tábla által gyakorlandó birók ü 1 d é s. És valóban ha volt valaha s van jelenleg eset, melyben czélszerü s kívánatos, hogy a sok oldalú, de mégis szorosan összefüggő s így elkülönittetten, s több biróság által meg nem oldható kérdés egy ugyanazon biróság által oldassék meg, ugy bizonynyal a jelen eset az. 4