Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 4. szám

14 S'l HÉ Kérdés csak az lehet, váljon melyik bíróság az említettek közül fogná hivatását legbiztosban, legrövidebb idő alatt s a felek legkevesebb terheltetésével betölteni? A birókiildésért folyamodó gondnokok azon nézetből indulva ki, hogy miután az egyedüli czél, t. i. az egy ugyanazon jogforrásból eredett pereknek egy ugyanazon bíróság általi elintéztetése, csak akkor érethetik el legbiztosban, hahogy e bíróság székhelye tekintetéből az öszszes érdekeltek igényeinek egyenlően megfelel, az előny pedig a Pesten székelő kir. it. tábla és a pestmegyei törvényszék által eléretik,e tisztelt bíróságok egyikét kiküldetui kérték. Mely folyamodás a főmlt. Hétszem. táblán felvétetvéu, mielőtt a kért biróküldés iránt érdemleges határozat hozatnék, a törvény és gyakorlat értelmében, mind a felek, mind a mellőztetni és a kiküldetni kért bíróságok meghallgattatni rendeltettek, s nyilatkozataik beadására 30 napi határidő kitüzetett. E közérdekű ügy további folyamáról annak idejében értesitendjük olvasóinkat. Zálogváltási jogeset.| Özv. ebeczki Tihanyi Ferenczné, szül. Rhédey Borbála — mint nevezett férjétől származott gyermekei term. és törv. gyámanyja és br. Prónay Grábor mint gyámtárs özv. Palásthy Victorné szül. Gréczy Karolina, s Bartakovics August és hitvese szül. Palásthy Mária alperesek e. a b. gyarmathi cs. kir. törvényszékhez előbbi állapotbai visszahelyezés utján 1859-ik évi 2575. sz. a. beadott zálogváltó keresetükben előadják : hogy ők a borsos-berinkei és pusztaszomolyai ősi birtok visszaváltása irántalp. e. 1854. apr. 28. I33á. sz. a. zálogváltó pert indítottak, melyben azon körülményt, hogy Balogh Pál az általa ipa Foglár János, illetőleg neje Foglár Annának 1803. nov. 5-én 80,000 vfrtért 32 évre elzálogosított kereseti javakba időközben visszalépett, és azokat a közte és neje közt létrejött egyesség alapján tettleges birtokába vette, — nádori adomány beiktatásáróli hiteles bizonyitványnyal, azon körülményt pedig, hogy az egyesség valósággal létrejött, tanúvallomásokkal igazolták. Azonban az e. b. azon indokból, hogy az egyesség Foglár Anna által alá nem Íratott, és* következve, hogy Balogh Pál az általa elzálogosított javakba be nem lépvén, azokat időközben birtokába sem vehette — keresetétől elmozdította, s ezen ítélet a felsőbb bíróságok által, különösen azon indokból, mintha az A. alattiban kikötött 18 évi zálogos idő nem Foglár Anna halála, de az A. a. kelte napjától Ienneszámitandó — helybenhagyatott. Felperesek előbbi állapotbai visszahelyezési kérelmüket uj bizonyítékok alapján következőkben adják elő: Neh. Balogh Pál nógrádmegyei B.-Berinke helység határának 3/8 részéből és a szomolyai puszta hason feléből álló ősi birtokát 1803. nov. 5 Foglár Jánosnak 80,000 frtért zálogba bocsátván, erre később auetioként 2200 irtot vett fel. Foglár János halálával ezen birtok Foglár Anna és Zsuzsannára háromlott, kiktől a kiváltást Balogh Pál kieszközölvén, a zálogos összeg 72,000 vfrtban állapíttatott meg. Balogh Pál 1824-ben maradék nélkül elhalván, a javak birtokába lépett vérszerinti rokonok ellen felperes az alispáni bíróság előtt előintés elmulasztásából zálogátruházási pert kezdett, s azt meg is nyerte, s alperesek a terhek és beruházások felszámítására ntasittattak. Azonban a közbejött ősis. pát. az ilynemű még végitélettel | el nem látott pereket megszüntetvén, 1854-ben zálogváltó pert indítottak, melyben, a mennyiben kellőleg fel nem deritetett volna azon körülmény, hogy Balogh Pál az 1803. nov. 5-én elzálogosított javakba időközben 1817. márt. 2-án belépett s azoknak tettleges és háborítatlan birtokában volt, — ennek bővebb bepróbálása végett H. 1. K. L. M. N. O. P. alatt ujabb bizonyítékokat hoznak fel, melyekből kitűnik. 1) Hogy Balogh Pál az általa 1803. nov. 5 én 32 évre elzálogosított B.-Berinkei és PusztaSzomolyai javakat a B. G. a. tanúvallomásokkal támogatott A. a. okmány alapján 1817-ben visszaszerezte és 1824ben történt haláláig tettlegesen birtokolta. Hogy 2) Foglár Anna 1835-ben maradék nélkül elhalván, az» A. a. szerint Foglár Zsuzsanna és ennek jogán alperesek léptek a kereseti javak birtokába; minthogy pedig Foglár Zsuzsanna és jogutódjaira nézve az 1803. nov. 5-iki szerződésben kikötött 32 évi eredeti zálogos időből hátralevő 18 év az A. a. értelme szerint Foglár Anna halála napjától 1835. apr. 7-től levén számítandó, ezen 18 évi zálogos idő 1853. apr. 7-én folyt le: kérik az előbbi állapotbai visszahelyezési kórelemnek helyt adva, alpereseket a kereseti birtokok hasonfeléből álló ősi rész birtoknak az ősis. pát. 22. §. 3. p, értelmében leendő kibocsátására kötelezni,az alperesek által pusztított erdőkre nézve bírói szemlét s szakértők általi becslést elrendelni sat. Ellenbeszéd. A felp. által felhozott bizonyítékok nem olyanok, melyeket azok az anyaperben nem használhattak volna, miért is a kért visszahelyezésnek hely nem adható. Ezek után az alapperben hozott 3 bírósági Ítélet indokai alapján vitatják a felperesi kereset érvénytelenségét ; az A. a. koholmányra azt állítják, miszerint ráfogás az, hogy Balogh Pál 1817-ben a javak birtokába lépett volna, ezt a nádori adomány és iktatásróli bizonyítvány nem igazolja, és minthogy a zálogos évek még 1835-ben kiteltek, igy zálogátruházási perre szükség nem is volt s egyszerűbb vala osztoztató küldöttségi uton eljárni, csakhogy ily uton nem lett volna beigazolva az újított adomány czime és nem lett volna tiszta iktatása, mi reá főfontosságu kérdés volt. A felperesi keresetet megdönti az 1. sz. a. zálogos levélnek alpereseknél eredetben és sértetlen állapotbani létezése, mely Balogh Pál által kiállítva s alperesek s elődeik részéről félszázadot meghaladó birtoklással megerősítve levén, felp. ellen teljes próbakint szolgál. De a visszaváltási jog el is évült, mert a kikötött zálogévek még 1835. márt. 2-án teltek el, ettől pedig a ptkv. életbeléptéig 18 év és 2 hónap telt el. így magyarázták ezt az anyaperben hozott felsőbb bírósági ítéletek is. Felpereseket keresetüktől elmozdittatni kérik. Válasz. A visszahelyezés megengedése ellen tett alp. ellenvetésre megjegyeztetik, hogy midőn mint a jelen esetben az uj bizonyítékok birtokon kivül puszta sugallat folytán kutatás által fedeztetnek fel, önként következik, hogy nzok feltalálásának ezen módja már magában foglalja kimutatását is annak, hogy azok a korábbi tárgyalás alatt felmutathatók nem voltak. Alaptalan az elévülésre vonatkozó állítás, mert felperesnek a kereseti javak iránti tulajdoni joga a prtás 367. §. szerint még el nem évült. Az ügy érdemét illetőleg alperesek nem igazolják, hogy Foglár Anna a kereseti javakat más jogalapon vette volna birtok alá, mint az A. a. okmány, s igy az életbe lépvén, a javak ez alapon birtokoltattak ; miértis az A. a. létezése mellett az 1. sz. a. irat elenyészik és minden erre alapított állítást megdönt; és azon kitétele és Baloghnakabbeli intézkedése, mely szerint a kereseti javakat neje Foglár Annának maradék nélkül történendő halála esetére Foglár