Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 57. szám

Pest, 1866. kedd július 24. 57. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Még egyszer a semmiségi panaszról. (Folyt.) Még egyszer a semmiségi panaszról. (Folytatás.) Külley Ede váltótörvényszéki ülnök úrtól. Az alperesi perbeszécl ellenében, melyet lényegében közlöttünk, felperesek a nélkül, hogy az ellenfél érveinek czáfolatába ereszkedtek volna, csak arra hivatkoztak, hogy a hétszem. táblai határozat által már jogérvényesen megvan állapitva, miszerint felperesek az óvás közlése körül mulasztást el nem követtek. Ugy látszik, hogy az eljáró váltótörvényszék is ujabbi végzésében ezt vette alapul, melyben t. i. alp. a kereseti összeg járulékainak megfizetésében elmarasztaltatott, és mely végzés ellen alperes további perorvoslattal már nem is élt; mert attól a fentebbi hétszem. táblai határozat után mi eredményt sem várt. Tulmennénk a jelen czikk feladatán, ha az itt közlött eset főkérdéséiiek fejtegetésébe bocsátkoznánk.Menynyiben azonban a fentebbi hétszem. táblai határozat az itt tüzetesen tárgyalt semmisógi panasz kérdését is közel érinti, legyen szabad jogtudományi elemezés szempontjából megvizsgálnunk azon kérdést, váljon a jelen esetben fenforgott-e semmiségi ok, mely az alsó bírósági határozatok megsemmisitését maga után vonhatta ? nem vélvén ez által a hazánk legfőbb törvszéke iránt tartozó tisztelet ellen véteni, sőt ily nevezetes jogi kérdések fejtegetését a törvénykezési szaklapok egyenes feladatának tartván. A feltett kérdés megvitatásánál iránytadók a vtk. II. r. 140. § ának következő szavai: „ha a felebbvivő hinné, hogy a váltótörvényszék a törvényes formákat meg nem tartotta, s ez által az igazságos ítélet hozatala lehetetlenné lett, akkor ezen o k megjegyzése mellett a felebbvitelben az ítélet megsemmisitését kérheti." Iránytadók továbbá az ily esetekben idéztetni szokott ideigl. törv. szabályok I. r. 104. §-nak ezen bevezető szavai: „semmiségi panasznak csak alényegesfo r ma sá g o k megsértése szolgálhat alapul." Már most lehet-e aziránt kétség, hogy az ezen §§-ban érintett „törvényes formák meg nem tartása" illetőleg „lényeges formák" megsértése, nem a törvények anyagi részére, nem az anyagi törvények mikénti értelmezésére, hanem egyedül az alaki eljárás külső formaságaira, nevezetesen a vtk. II. r. rendeleteire vonatkozhatik. Az anyagi törvény nem állit fel formákat, csak a jogok és kötelezettségekről rendelkezik, meghatározza például, mennyi idő alatt kelljen a váltóhitelezőnek az óvást kivétetni, s előzőivel közölni, nehogy viszkereseti joga elenyésszék. Ha e kötelezettségeknek eleget tesz, fentartja viszkereseti jogát, melyet bizonyos meghatározott idő alatt keresetileg érvényesíthet; ellenben jogvesztessé válik, ha a viszkereset fentartására kitűzött határidőket meg nem tartja. Ezen határidőknek mely időtől számítása iránt a törvény rendeleteit különbözően értelmezhetik a biróságok, mint ez a jelen esetben történt, de Végrendeleti jogeset. — Kur, Ítéletek. — Hiv. tudnivaló. azért, hogy a felső biró ezen rendeleteknek más értelmet tulajdonit, mint az alsó, távolról sem mondhatni még, hogy az alsó biró a törvényes formákat meg nem tartotta. Csak a törvények alaki része állit fel bizonyos eljárási formákat, melyeknek meg nem tartása esetében az igazságos ítélet hozatala lehetetlenné válik. Hogy ez így van, kitetszik azon nyolcz pontból is, melyeket az idézett 104. §. a vtk. II r. 140. §-ának kiegészítése gyanánt semmiségi okoknak különösen kijelölt, s melyek mindegyike tagadhatatlanul csak az alaki eljárásra vonatkozik. De történt-e ez irányban forma sértés jelen esetben? nevezetesen i 1) Nem lettek-e a felek kellőleg beidézve? vagy 2) Önképviseletre nem jogositott-e akár felperes, akár alperes? vagy 3) Megtagadtatott-e valamelyik féltől az ügye, vagy védelme előadására szükséges elegendő idő? avagy 4) Illetéktelen volt-e az eljáró bíróság? vagy 5) Erdekeit volt-e ez ügyben a tanácskozásban részt vett bírósági tagok valamelyike ? avagy 6) Nem volt-e az illető tanács szabályszerüleg alakítva ? vagy 7) Tulterjeszkedett-e a határozat a kérelmen? vagy végre 8) Érthetetlen, vagy a felek kérelmén kivül eső volt-e a határozat? íme! ezek a törvény által különösen kijelölt semmiségi okok, melyek a forma sértést elkövetett bíróság eljárásának, illetőleg határozatának megsemmisitését magok után vonják, s melyek közül a jelen esetben egy sem forgott fen; sőt ez irányban a megsemmisítést kérő fél által panasz nem is tétetett. Ezen 8 pontban nincsenek ugyan valamennyi semmiségi okok, hanem csak a főbbek különösen elősorolva, s előfordulhat lényeges formasértés, például a tárgyalás alkalmával, vagy a végrehajtási eljárás folyama alatt is, mely miatt az alsó biró eljárása megsemmisítendő, de ezen esetek is épen ugy, mint ez a 8 pontban elősoroltakra nézve kétségtelen, csak az alaki eljárásra, de nem a törvény anyagi részére vonatkozhatnak. De vegyük a dolgot gyakorlatilag. Tudjuk, hogyha az alsó bírónak valamely eljárása a törvényes formák meg nem tartása miatt megsemmisíttetik, kötelességévé tétetik az alsó bírónak az általa elkövetett hibát jová tenni, s a kifejiendőkhöz képest uj határozatot hozni. Ha például az ügyben érdekelt bírósági tag vett részt az illető tanácsülésben, vagy ha a tanács szabályszerüleg alkotva nem volt, ha például kereskedelmi ülnök abban részt nem vett, köteles az alsó bíróság az érdekelt tag kizárásával, illetőleg egy kereskedelmi ülnök hozzájárultával az ügyet uj tanácsülésben ujolag felvenni, s ekkép azon tényezőt, ki az igazságos ítélet hozatalát lehetetlenné tette, eltávolítani. Ezen eltávolítás az uj hátározat hozatalára lényeges befolyást gyakorolhat, ugy hogy ennélfogva sok esetben a ko-