Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 56. szám

224 alapján megújított perében Ítéltetett: Néh. Kállay Péter a Kállay család nevében a mezőtúri felső község e. az A. a. 1785. évben kelt örökös szerződésnek úrbéri uton lett érvénytelenítésével, felp. br. Szepessy Julianna férjének Kállay Ignáoznak 1823. decz. 5-én történt halála után, az F. a. okirat szerint 1826. évbea történt végrehajtás által jutván a mezőtúri megszaporodott javak jövedelmébe ; miután ezen per alatt levő keresetnek költségeihez felp. járulni vonakodott, — s minthogy ezen ekép megszaporodott javak jövedelmének élvezetében sem felp. férje sem özvegye benne nem volt, és abban felperest özvegyi jog nem illette, az alapper állása pedig az ujabb okiratok becsatolása mellett is jelen ujitott perben nem változott, — ugyanazért e tekintetben az alapperben hozott legfőbb és semmitő törvszéki 2. a. ítélet érvényben fentartatik, s e részben a kir. táblai ítélet jóváhagyatik; — miután azonban felp. a megszaporodott mezőtúri jövedelem kitétele mellett férje után őtet illető egész egy hatodrósz jövedelem kiadását kérte, ezen kérelemben pedig az 1826. év előtt maga felp. által is élvezett, és az A. a. szerződésben foglalt 6500 frt egy hatodrésznek 1083 frt 20 krból álló kisebb öszlete is benfoglaltatik, s hogy ezen összeg felperesnek mint Kállay Ignácz özvegyének jár, alperesek a persorán nemcsak kétségbe nem vonták, de annak felvétele végett felp. özvegyet a 12. számú, épen alp. által bemutatott intőiével szerint bíróilag meg is intették, sőt a 11. sz. okirat szerint az 1826. szept. 29-től ! 828. szept. 28- ig lejárt harmadfél évi ebbeli illetőségét 2708 frt 20 krt váltóczéd. birói kézre le is tették, ugyanazért Kállay Máriának gr. Dessewffy Kálmánné, mint anyja br. Szepessy Julianna Özv. Kállay Ignácznő utáni leszármazó örökösnek a mezőtúri javak utáni azon jövedelem, melyben édes anyja tettleg benne volt, és pedig 1826. év szt. Mihály napjától br. Szepessy Júlia özvegysége tartama idejére 1858. nov. 11-ig 32 évekre 34666 frt40 kr. váltóban, ezen pénznemben azért, minthogy a rénes forintokban kitett mennyiség csakis váltóban fizetendő, vagyis o. é. 14560 frtban megítéltetnek, a kamatok fizetése alól azonban alperesek, miután általuk felp. az 1083 frt 20 kr. évi járandósággal bíróilag megkináltatván azt föl nem vette, felmentetnek,— kötelesek tehát a perben álló, a megszaporodott mezőtúri javak birtokában levő alperesek és pedig az elágazás és családi kulcs szerint reájuk eső illetőséget jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 napok alatt különben végrehajtás terhe mellett felp. jogába lépett — Kállay Mária gr. Dessewffy Kálmánnénak és pedig a menynyiben annak egy részét birói kézbe le nem tették, vagy azt onnét visszavették volna, az egész 14560 frt o. é. minden kamatok nélkül megfizetni, a perköltségek pedig egymás ellenében megszüntetnek, e részben mindkét alsó bírósági ítéletek megváltoztatván, — a periratok további sat. (1866. jun. 6-án 994. sz. a. Elő.: Perlaky ktb.) A kir. it. táblán. 45. Somlyai Mihály, Somlyai Emilia, Somlyai Anna és Somlyai Jánosnak mint néh. Somlyai Mihály nő örököseinek, Bujdosó János e. perében ítéltetett: Felperesek a keresetbe vett összeg 20 frt részletét 1863. évtőli házbéri hátralék — 180 frtot pedig az 1864. szept. 29-ig terjedő időre járó 3/i évi házbérképen követelvén, és valamint a bérlet tartamának, ugy a követelés valóságának begyőzéséül is számos tanukra hivatkozván, ellenben alp. Bujdosó János azt, hogy az évenkénti házbér 160 vagy 240 frtot tett, és hogy ő az illető helyiséget 1863. szept. 29- én tul is bérbe bírta, s az évről 20 frttal tartozásban ! maradt volna — kereken tagadván; noha ugyan Szlina József és Szlina Józsefné felperesi tanuk előadásából az derülne ki, hogy az utolsó bérleti években alp. 240 frt évi bér mellett birta a szóban forgó helyiségeket, mégis, miután szinte azon tanuk és Veres Józsefnek hittel megerősített vallomásaik szerint a bérlet még 1863. évi ősz táján megszűnt, s alp. a Somlyai Mihály né házát már akkor tettleg is oda hagyta, s miután továbbá ezen alperes mellett szóló vallomások nyomóságát különösen még azon körülmény is támogatná, hogy alperesnek azon állítását, miszerint a bérletet még a bérbeadó s időközileg 1863-iki őszén elhunyt Somlyai Mihálynőnek jókor felmondotta, — felperesek nem tagadták ; valamint hogy az alperesnek 1863. esztendőben volt, és ugyanazon évi őszkor a házból kiköltözött korcsmárosa és a bérbeadónak egyik jogutódja, — felp. Somlyai Mihály már 1864. apr. havában az üresen állott helyiségekbe behurczolkodván, ott saját és családja fentartásául önállólag, a beköltözése kezdetén másoktól kanna számra hordozgatott bort kiméregette, mik Szlina József vallomásán kívül részben Sarkady József, Boros Sándor, Zhamal József, Kassay István, ésKassay Mihály előadásaikból is valósulnak, és ezen felperesi tanúk által is saját észleleteik nyomán bizonyitott ténykörülmények, illetőleg az alperesi bérlet 1863. őszkori megszűntének ekkénti nyomatékos igazolása ellenében Haris Pálnak afelőli bizonysága, hogy 1864 jun. hónapig többször jött Bujdosó János Somlyai Mihály szállására, s hogy egy izben ez utóbbitól a bor árát felvette, ugy Darvasy Dávid tanúnak a törvszék előtt módositólag tett abbeli előadása, miszerint ugy hiszi, hogy az 1864. év első felében adó alá bort mért fel Somlyai Mihály házánál, a czégnek csak az utóbb érintett évben történt levételével együtt — már csak azért sem volnának a keresetileg felemiitett bérlet tartamnak begyőzéséül póthittel teljes próbaerőre emelhető bizonyságul tekinthetők, mert egyrészt Haris Pál tanú világosan kijelenti, miszerint azt, váljon bor ár vagy más tartozás fejében fizetett-e Somlyay Mihály alp. Bujdosó Jánosnak? — nem tudja, másrészt pedig Darvasy Dániel azonfelül, hogy nem eléggé határozott a vallomása, maga sem bir tudomással arról, hogy kié volt a Somlyay Mihálynál adó alá felmért bormenynyiség ? és mivel a czégnek odahagyása avagy az odahagyott korcsmáróli későbbi levételétől mi tekintetben sem függ a bérlet megszüntetésének érvénye — mindezeknél fogva a keresetbe vett és egyébkint is a tanuk által még csak részben sem valónak bizonyitott követelés felpereseknek a megajánlott ugyan, de ez esetben helyt nem fogható póteskü letételétől feltétetezőleg sem lévén oda ítélhető — az eljáró városi törvszék ítéletének megváltóztatása mellett felperesek keresetüktől feltétlenül elmozditatnak, s a perköltségek az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetvén, az iratok törvényes intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. 2715. sz. a. Elő.: Monaszterly Sándor ktb.) Hivatalos tudnivalók. A főmlt. Hétszem. táblán az I. tanácsban juk I7-ére s a köv napokra kitüzetett: Schmidt József s neje — öroseinger Lipót e. szerződés érvénytelenítés, 1000 frt foglaló és 3945 frt visszafizetése. Elő.: Csemákk. t. titk. Cödök : Hevesmegye szolnoki törvszéke Kobn Lőrincz és neje Klein Francziska kenderesi lakosok e. Bej. szept. 3—5. Perü. Fülöp Péter szolnoki ügyvéd. — Nagyváradváros törvszéke Bujdosó János és neje Végső Veronika e. Bej. jul. 26—28. Perü. Deczky Dániel Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos I SZOKOLAY ISTVAW, ,y és Kocsi nyomdájában.} Hat-piaci fs al-ttunasor sarkán 9. sz. a.