Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 55. szám

218 .TI milai hUrÁ sem kivül semmiségi panasznak nern neveztetett, sem belül határozott semmiségi okokat nem tartalmazott, mégis semmiségi panasznak vétetett a^on az alapon, mert annak végén a két egybehangzó alsó bírósági végzések, feloldatni kérettek. l\y gyakorlat mellett minden ügyet kivétel nélkül a Hétszem. tábláig lehet felébb vinni. S hogy e joggal a felet legtübb esetben huzavonás czéljából — bőven élnek, ezt a mindennapi tapasztalás tanusitja. Mennyi munka s idő megy ez által minden czél és haszon nélkül veszendőbe, ha tekintetbe vesszük, hogy ezen három bíróság ülésein és kezelési hivatalain keresztül ment semmiségi panaszok legnagyobb része mégis a Hétszem. tábla által semmiségi okok hiánya miatt visszautasittatik ? De a gyors igazságszolgáltatás is szenved ez által, mert noha a két egybehangzó határozat ellen beadott semmiségi panasz a kielégítési végrehajtást nem gátolja, a végrehajtási jog mégis illusoriussá válik egy részről az által, hogy az öszszes iratoknak a felsőbb bíróságokhoz felterjesztése miatt a nyertes fél a végrehajtási kérvénynek a végrehajtási jogot kimutató okmányok nem mellékelhetése miatti beadásában gátoltatik, vagy árverés esetében annak foganatosítása a felterjesztett iratok közt levő összeirási jegyzőkönyv hiánya miatt lehetetlenné válik, — más részről az által, hogy a nyertes fél az iránti kétségében, váljon a két alsóbb bíróságnál nyert ügyét a harmad bíróságnál nem veszti-e el? kielégítési jogával élni, költségeit ez által szaporítani, s magát a viszvégrehajtás veszélyének kitenni sok esetben tanácsosnak nem tartja. (Folyt, következik.) Jogeset. Magszakadás folytán a kincstárra átszállott javak az azokon fekvő javítási s beruházási összegek felszámítása előtt tettleg át nem adathatnak. A bírói zárlat, az ellenfél kihallgatása nélkül, — továbbá veszély kimutatása nélkül, és a perben nem állt birtokosok ellenében el nem rendeltethetik. (Vége.) A megyetörvszéki már közlött végzés ellen gr. Erdődy József örökösei semmiségi panaszt adtak be, melyet következő okokkal támogattak. A megyei törvszék a pozsonyi p. ü. ügyészségnek 1864. decz. 19. beadott egyszerű folyamodására a beadás után következő napon, s igy igen is gyorsan az alperesek minden meghallgatása nélkül hozott végzésében a kért birói zárt elrendelte, és ezen végzés bár alpereseknek lakása, de azoknak ügyvédje is a törvszék előtt ismeretes — a végzés minden aláírása nélkül a jószág igazgatónak kézbesittetett, — ily minden aláírás nélküli végzés kézbesítése is csak az elhamarkodottrögtöni meggondolatlan intézkedés szüleménye; ezen végzés tehát és annak folytán elrendelt birói zárlat meg nem állhat, mert maga a végzés is mondja, hogy a kir. ügyvédet a per tárgyát képező javakba még behelyezni azért sem lehet, mivel a kir. it. táblának már előbb ahhoz lelterjesztett félfolyamodásra hozott végzése következtében alpereseket még kihallgatni, és a kérdésben forgó javaknak ugyanazonosságát bebizonyítani, és itéletileg megállapítani kell. A javaknak jövedelmeit sem lehet birói zár alá venni, mert mig a beruházások ki nem puhatoltatnak és ki nem fizettetnek, addig ugy sem illetik a kir. fiscust, — de ha a jövedelmek megtérítésében alperesek elmarasztaltatnának is, a megtérítendő beruházásokban elég biztosíték van. Ennél fogva az alpereseknek birtokában levő és elég biztosságot adó javakat minden meghallgatás nélkül zár alá venni nem lehetvén, kérik a mtörvszéki végzést feloldatni, és a mtörvszéket oda utasitatni, hogy addig, míg alperesek által a kir.it. táblára előbb beadott felfolyamodásra hozott végzés következtében az alpereseknek elég téve nem leszen, — addig, mig azon kérdés is, váljon az érdeklett legfőbb törvszéki Ítélet alp. e. végrehajtható-e? eldöntve nem leend, az e tárgybani további intézkedésekkel hagyjon fel. Ugyanazon mtörvszéki végzfcs ellen a p.ü. ügyészség is fel folyamodott; mert a legfelsőbb törvszéki Ítéletnél fogva azon javak a kir. kincstárt illetik, mint urafogyott birtokok, s most már az özvegy halála következtében ezen javak a kincstár részére azonnal átadandók. L mi a beruházásokat és javításokat illeti, hogy azokat keri°ne előbb lefizetni, a nevezett itélet az urafogyott birtoknak a kincstár részére átmenetelét egyedül az özvegyi jog megsz'ántétől teszi függővé, most ez megtörténvén, a birtok átadandó; a birtok átadása nem tétetett függővé a beruházások és javításoknak előbb lefizetésétől, csak az mondatott ki egyenesen, hogy azt a kincstár tartozik megtéríteni. Ha már a mtörvszék a birtoknak azonnali átadását meg nem rendelte is, de a jövedelemnek birói zárlat alá vételét elrendelni kellett volna, mert mi értelme van annak, hogy a zárgondnok a számadásokba bele nézhet, de a jövedelemmel nem rendelkezhetik? A beruházások minden esetre mindaddig zár alá lettek volna veendők, mig el nem döntetik, kit illessenek azok, mivel a beruházások a birtokhoz tartoznak. Ezeknél fogva kéri az e. b. végzést megváltoztatni, a folyamodás értelmében az urafogyott birtokot azonnal a kincstár részére átadatni, vagy ha az nem lehetne, ttzt mindon CGctrc bitói zár alá vétetni. A kir. táblán végeztetett: ,,Az •/. a cs. kir. legfőbb törvszéki itélet szerint a kérdéses, a magas kincstárra visszaszállott javaknak tettleges átadása alkalmával, egyszersmind az azokon fekvő adományi, beruházási és javítási Összegeknek megtérítése is elrendelve levén, minthogy azonban ezen összegek mindkét fél beismerése szerint^ mindeddig még szám szerint meg nem állapíttattak, az eljáró bíróságnak az azonnali átadásra vonatkozó, ezúttal elutasító végzése annak indokaiból helybenhagyatik, — tekintve azonban, hogy a zárlat oly telekkönyvi birtokosok e. kéretik, kikre nézve a •/. a legfőbbtürvszéki itélet hatálya ki nem terjed, mert azon perben nem állottak, s néh. gr. Erdődy Józsefnészül. Mayer Erzsébet örököseinek lenni nem is áll itatnak, s ez esetben sem veszély ki nem mutattatott, — valamint a kért birói zárlat törvény szerint az ellenfél kihallgatása nélkül el nem rendeltethetik, az eljáró bíróságnak végzése, a zárlatra vonatkozó részében minden következményével együtt feloldatik, s a zárlati kérelem felett mindkét érdekelt fél hozzájárulása mellett tartandó tárgyalás, s a kifejlendőkhöz képesti ujabb határozat hozatala végett az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely ügynek sat." (1865. apr. 10. 3231. P. sz. a.) Ezen végzés ellen a pozsonyi p. ü. ügyészség felfolyamodván, a birtok át nem adhatására vonatkozó azon indokra, hogy a beruházási és javítási összegek száms^erint meg nem állapíttattak, előadja, hogy a jelen ügyben követendő eljárása magyar törvények, jelesen az 1715 : 25. t. cz. által határoztatik meg, e szerint pedig a kir. fiscus felszámitásait nem birtokon kivül, hanem a birtokban köteles megtenni. A zárlatot feloldó indokolás ellen pedig felhozatik, hogy nagyon természetes, mikép a jelenbeni ellenfelek a legfőbb törvszék által elintézett perben nem állottak, miután a kérdéses birtokban nem ők, hanem gr. Erdődy Erzsébet volt, ki is birtoklását a jelenlegi ellenfe-