Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 55. szám

219 lekre csak később ruházta át; — miután pedig a telekkönyvi rend. 3. §. az ősis. pátensben megszabott magszakadási jogigényekre azt határozta, hogy ezen igények a telekkönyvi birtokosok ellen az edictalis határidő alatt bejelentendők, a kir. fiscus ebbeli jogigényeit a kiszabott határidőben csakugyan bejelentvén, jogai megóvása tekintetében a törvény rendeleteinek megfelelt. A telekkönyvi birtokosok beismerték, hogy a kir. fiscus a kérdéses javak iránt tulajdoni igényt támasztott, s hogy ez iránt per is van folyamatban, sőt azt is megengedték, hogy ezen tulajdoni igény ellenökben telekkönyvileg feljegyeztessék, minek folytán a legfőbb türvszéki Ítélettel ellátott, s ak&or még folyamatban levő per az ellenfelek mint íelekkönyvi birtokosok ellen fel is jegyeztetett, az ellenfelek tehát a kérdéses javakat illetőleg, az özvegynek nemcsak pusztán örökösei, hanem egyszersmind jogutódjai is, őket illetik tehát a kérdéses javakkal összekötött jogok, valamint kötelezettségek is. Azon kérdés, váljon veszély kimutattatott-e ? figyelembe nem vétethetik, miután sem az 1864. szept. 22. 16933. sz. a. canczelláriai rendelvény, sem az 1715: XXV. t. cz. a veszélynek kimutatását nem rendelik sat. A kir. Hélszem. lábián határoztalott: „A kir. it. táblának végzése indokainál fogva helybenhagyatik, s az iratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. jan. 24-én 12628. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán. 44. Br. Sennyey Pál és testvéreinek — br. Baldácsy Antal, gr. Hunyady Ferencz és József, Wodianer Albert és Móricz, Erlich Bernáth, illetve özvegye született Deutsch Katalin és Gyömörey Ottilia e. zálogváltó perében Ítéltetett: Alperesek a kézbesítési vevények tanúsítása szerint a pernek az ítélő bírósághoz történt áttételéről a 202. sz. végzés kézbesítése mellett értesittetvén, a birói illetőség e. tett kifogás továbbá az által, hogy az illető bíróság az ideigl. szab. 42. §. rendeletéhez képest nyert bíró küldésnél fogva járt el, alappal nem birván, végre a birói megintés elmulasztása miatt másod és több rendű alperesek részéről tett ellenvetések azért, mivel felperesek az ősis. ny. par. által meghatározott zár határidő alatt a per megkezdésére kötelezve valának, birói figyelembe nem vétethetvén, ezen kifogásokkal indokolt felebbezés félrevettetik. Az ügy érdemét illetőleg e. r. alperesre nézve, mennyiben ez a kereseti zálogos javak kibocsájtására, és a zálogos birtoktól elesett urbériség után nyert kármentesítési tőkék kiszolgáltatására köteleztetik, az e. b. ítélete még azért is helybenhagyati k, mert ezen alp. a zálog valódiságát kétségbe nem vonván, kifogásait főleg a birói szemle szükségességére fekteti, azt vitatván, hogy mivel a Haller Hunyady javak e. teljesített Eszterházy-féle végrehajtáskor az összes javak % része került foglalás alá, a foglalás pedig nem \z eg< es osztályos részekre egyenlő arányban, hanem az össws javak ellen intéztetett, kétség foroghat fen arra nézve, váljon nem-e épen a felperesek által követelt osztályos rész vonatott el birtokából, és hogy időközben tagosítások is történvén, a zálog misége, mennyisége és helyzete annyira változott, miszerint birói szemle nélkül, sem a kereseti javak miségét meghatározni nem lehetne, sem pedig ő a zálogon fekvő beruházásokat föl nem számithatja; minthogy azonban az időközben tagositott birtokokban a zálog nem a javak elzálogosítása idejekon helyzet, hanem a tagositás által ezen osztályos részre jutott térmenyiségben, és minőség tekintetében is a B. a. elkülönítési okmányban kitett osztályzatnak megfelelőleg adandó ki, a hol pedig tagositás nem történt volna, ott a kereseti zálogváltás tárgyát képező osztályrész misége, mennyisége és helyzete az A. és B. a. okiratokkal kellőkép kimutattatik, ezeknél fogva, sem egyik, sem másik tekintetből, a birói szemle szükségesnek nem találtatik. — Az Eszterházy-féle végrehajtást illetőleg, mennyiben ezen végrehajtáskor a br. Hunyady Erzsébet-féle zálogos osztályrészből több fordíttatott volna az összes családot terhelő végrehajtási állomány kielégítésére, minta menynyivel ezen osztályrész a végrehajtáshoz aránylag járulni tartozott, tekintve, hogy e. r. alp. kinek kezein a Haller Hunyady-féle javakból több osztályrészek összefolytak, ezen végrehajtásra minden egyes osztály részből csakanynyit fordíthatott, a mennyi az osztályos részek aránya szerint kiszolgáltatandó volt, mennyiben tehát alp. vagy előde ettől eltérve a br. Hunyady Erzsébet-féle zálogos osztályrészt vagy egészben, vagy a törvényes arányon felül fordította volna az Eszterházy-féle végrehajtás kielégítésére, ezen különben is a felperesek befolyása nélkül történt eljárás által a felpereseket megillető zálogrész kiadatása nem akadályoztathatik, sem pedig a Haller Hunyady többi osztályos részek az ily módoni végrehajtás által nem gyarapodhatnak, ennélfogva az e. bíróságnak ezen beszámításra vonatkozó ítélete oly értelemben hagyatik helyben, hogy Karácsond, Sáár, Domoszló, Markaz, Dévaványa, Szentivány, Nagykürü, Kőtelek és Gyendai zálogbirtokokban felperesek irányában az Eszterházy-féle végrehajtásra csak azon mennyiség engedtetik leszámításba vezettetni, mely mennyiségben br. Hunyady Erzsébet osztályrésze ezen végrehajtáshoz járulni tartozott, az ezen osztályrészből ezen felül netalán elvont mennyiséget, alperes mint a Haller Hunyady-féle több osztályrészek birtokosa, részint saját illetőségéből, részint a kezein levő Haller Hunyady osztály részekből, a minden egyes osztályrészre esendő arány szerint kipótolni tartozik. Mivel pedig a 6. sz. végrehajtási okiratnak, aB. a. osztályos okirattali összehasonlításával és ezeknek a helyszínére történendő alkalmaztatásával ezen Eszterházy-féle végrehajtással szenvedett csonkítás minden nehézség nélkül meghatároztathatik, a birói szemlének ezen tekintetből hasonlókép helye nem találtatik. A beruházások felszámithatására a birói szemle különösen még azért is szorgoltatik, mivel felperesek a br. Hunyady Erzsébet-féle elzálogosított osztályrésznek csak felét követelvén, alp. nem tudja meghatározni, hogy azon fele rész, mely felpereseknek kibocsájtandó lészen, mily beruházásokkal terheltetik; minthogy azonban alp. a br. Hunyady Erzsébet-féle egész osztályrészen levő beruházások felszámításában miáltal sem akadályoztatik, a tagositott birtokokban pedig a birói szemle czélhoz ugy sem vezetne, de máskülönben a beruházások felszámítása külön eljárásra tartozik, ezen okokból a beruházások felszámítása tekintetéből is kért birói szemlének hely szintén nem adatik. Másod és többi rendű alperesekre nézve az e. bíróság ítélete oly formán módosittatik, hogy mivel ezen alperesek a perben bebizonyítottak szerint az e. r. alp. jogán jutottak a kereseti és már tagositott állapotban levő javak birtokába, ezen alperes pedig a br. Haller Hunyady Erzsébet-féle osztályrészen kivül egyéb Haller Hunyady osztályosak részeit is birtokolja, igy tehát mind a zálog kibocsájtási kötelezettség felperesek irányában, mind pedig a szavatossági kötelezettség alp. társai ellenében az ö sze-