Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 54. szám

214 is lehetett azon szándéka, hogy a panaszlók egyszerű folyamodványára ez ügyben kibocsájtott előbbi határozatát megváltoztassa. Épen azért nem látja a gr. szükségét, hogy a neki visszaadott eredeti haszonbéri szerződéseket eredetiben adja vissza; mert neki ezekre az illetők ellen a bérleménybőli kitakarodás és 1863. decz. 31-ik óta hátralévő három évi haszonbér behajtása végetti keresetek megindítására szüksége van : és fel nem tehető, hogy a gr. azon borzasztó anarchicus állapotba döntetni kivántatnék, hogy ő az eredeti haszonbéri szerződések nélkülözése miatt a) az ideigl. törv. szab. 53. §-a és a bérlemény viszszavétele iráut az 1863. szept. 19-én 12848. sz. és azl8G4. jul. 14-én 12278. sz. a. kelt normális k. udv. rendeletek értelmében, a haszonbér lejártából, a bérleménybőli kitakarodási kereseteket ne indithassa, ós azokat ne folytathassa ; b) hogy az 1863. decz. 31. óta hátralevő haszonbért birói uton — melyre a megye által 1865. oct 20. 12862. sz. végzéssel is utasíttatott, — be ne hajtathassa; c) hogy igy sem a földeket, sem a hasznot ne élvezhesse, de a telek adót még is fizesse. Azonban a gróf eleget kívánván tenni a legfelsőbb k. rendelet szellemének,— kijelentette: hogy a kérdéses eredeti szerződéseket hiteles másolatban beterjeszteni kész, kérvén, hogy azok a megye által hitelesítessenek. Ez meg is történt, és az ügyiratok a m. kir. Helytartótanácshoz felterjesztettek. Ezen felterjesztés után az illető járási szolgabíró a hozzá beadott sommás szóbeli kereseteket a bérleménybőli kitakarodás iránt, rendesen elintézvén, azoknak tárgyalására 1866. márt. 22. napját kitűzte. Azonban a mint az egyik ügyben a tárgyalási jkönyv megnyittatott, a megyei főispántól következő rendelet érkezett: ,,994. Tudomásomra jutott, hogy szolgabíró ur a Mile Pál és érdektársai farkasdi lakosok ellen Károlyi Alajos gr. részéről állítólag sommás uton támasztott kereseteket megindította, daczára annak, hogy az innen mult évi decz. 6-án 14514. sz. a. kiadott, s a dolognak épségben tartását elrendelő 1865. nov. 10. 88603. sz. a. kelt országos kormányszéki határozmányról tudomása volt. Miután ezen hivatolt határozmány szolgabíró urat úgyis, mint közigazgatási tisztviselőt, és ugy is, mint polgári birót feltétlenül kötelezi, s átalában ugy a közigazgatási közegekre, mint a polgári bíróságokra is kötelező, utasítom szolgabíró urat, miszerint a Károlyi Alajos gr. részéről Mile Pál és érdektársai farkasdi lakosok ellen a kérdéses ótalmi ügyből kifolyólag bármily czimen és uton benyújtott vagy benyújtandó kereseteket ejtse el, és folyamatba ne tegye. Utasítom továbbá, hogy az előtte eddig megindított keresetekre nézve, jelen meghagyásom mikénti foganatosításának előterjesztése mellett legkésőbb e hó 26-ig felvilágosítást adjon. Nyitrán 1866. márt. 22-én Nyitramegye főispánja Ocskay Rudolf s. k." Ennek folytán a szolgabíró az ügyek tárgyal tatását végzésileg elhalasztotta. A végzés tartalma ez: „Jelen kegyes (?) főispáni rendelet a felperesi képviselő úrral másolatban oly végből közöltetik, miként részéről mit. gr. Károlyi Alajos ur nevében ezen bírósághoz 280—296. számig beterjesztett kitakarodási sommás szóbeli perei egyidejűleg elhalasztattak, s azok újbóli felvé teléről az illető peres felek külön felzeteken hivatalból értesitetni fognak. — Kelt Ürmény. márt. 22. 1866. Csemez s. k. szolgabíró." Erre a gr. a főispáni rendelet ellen azonnal semmií ségi panaszszal élt, s ezt a főispánhoz beadván, azt kérte: hogy az a m. kir. udv. kanczelláriához közvetlenül felterjesztessék. Ezen semmiségipanaszban kiemelte: hogy a m. kir. udv. kanczellária ő Felsége nevében működik, az a törvény szigorú végrehajtása fölötti őr; az kibocsájtotta a bérleménybőli kitakarodási perekre irányul szolgáló 1863. szept. 19-én 1284S. sz. a. kelt udv. rendeletet; kéri tehát, hogy semmiségi panaszát közvetlenül az udv. kanczelláriához annál inkább terjeszsze azonnal fel; mert nem képzelheti, hogy a főispán önakaratából igy intézkedett volna; mivel a fő Korlátnok ő Exlja által 1865. aug. 26-án a főispánokhoz kibocsájtott körlevél 5. és 6. §-a szerint, (Sürgöny 1865. 199. sz.) épen a megyei főispánok köteleztetnek az igazság gyors kiszolgáltatását biztositható intézkedéseket afenálló alaki törvény korlátai közölt érvényesíteni, jelen esetben pedig épen az alaki törvény, vagyis az ideig. törv. szab. 49. §. — mely szerint a birói eljárást még a birói parancs sem akadályozhatja meg — lényegesen megsértetett, mi által a gróf azon, a tiszta igazsággal merően összeütköző állapotba helyeztetett: hogy abirákNyitramegyében sem a bérleménybőli kitakarodási, sem a haszonbér megvétele iránti kereseteiben eljárni nem akarnak, ellenben a gróf az ezen bérleraényi javak után kivetett adófizetésében részesitetik, habár a fentebbiek szerint a „Re interea" épen az ő javára adatott ki, és habár a „Re interea'1 azon esetre is, ha feltéve, de ' meg nem engedve az a haszonbérlők javára is adatott volna — csak az ótalom hozatalára az alsóbb hatóságok által ürügyül felvett indoknak — t. i. a bérleménybőli netáni erőszakos kivetés elleni biztositásnak — fentartására és érvényesítésére — de soha sem a bérleménynek birói utoni visszavételétől, és a haszonbérnek birói utoni behajtásátóli eltiltására vonatkozhatik. Valószínűleg tehát ily hallatlan intézkedések tételére a főispán közvetlenül a I felettes hatóság által utasitatott,2) ez okból is kell, hogy i a semmiségi panasz megbírál ás végett a m. kir. udv. í kanczelláriához közvetlenül és rögtön felterjesztessék. Képzelhető e ily állapot, hol a törvény és jogrend j uralkodik? eltürhető-e már továbbá is a törvénykezés és a jó bírósági szerkezet rendezésének csak egy órára való ' halasztása? Ennek megfejtése nyugodtan a szakértők ité! létére bizatik. A végleges eredményt maga idejében közlendjük. i Jogeset. Vételár felosztása iránti igény. Az adó-vóirehajtás utján helytelenül fizetett s utólag a klncstárjállal a végrehajtási tömegnek visszafizetett adóösszeg megtérítése iránti Igény, ha a kielégítési sorrendben meg nem jelent, a többi elsőbbséggel felruházott hitelezőket meg nem előzheti. Ily helytelenül tizetelt adóősszeg adóhátraléknak nem tekintethetvén, kiváltságos elsőbbségi joggal nem bír. Annak megtérítése csak az azt megelőző hitelezők után, vagy végrehajtást szenvedett egyéb vagyona ellen érvényesíthető. (Vége.) Az első bírósági már közlött határozat ellen Wirnhardt Antal fel folyamodott, kérve a végzés megváltoztatását azért, mert szerinte a most peres pénzösz*) A mint nekünk később tudomásunkra jutott, csakugyan, nem is maga akaratjából intézkedett, mert az érintett meglepő intézkedésekre nézve a főispán a m. kir. Helytartótanácsnak ez ügyben f. é. márt. 23-án 23591. sz. a. kelt intézvényét vélte alapul vehetni, a miről ő már márt. 21. eleve táviratilag értesíttetett. Szerk-