Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 53. szám

Pest, 1866. kedd július 10. 53. szám. Nyolczadik évfolyam. TéRYKmZEKI CSlRVOk, Tartnlom : A telekkönyvi rend. 74. §-nak gyakorlati alkalmazásához. (Vége). — Jogeset.— Kur. ítéletek. — Hiv. tudnivaló. A telekkönyvi rend. 74. §-nak gyakorlati alkalmazásához. (Ellenészrevételek e lapok 1805. évi 82. 83. szban megjelent hason tárgyú értekezésre.) (Vége). N ii v o t n i István hontmegyei törvszéki ülnök úrtól. A mi az általam*) bírálat alá vett sfent megemlített czikknek a sajátlag kiindulási pántjául szolgált jogesetben keletkezett bírósági Ítéletek indokaira vonatkozó nézeteit illeti, — ámbátor én e térre a czikkirót állásomnál fogva aligha követhetem a nélkül, hogy a felsőbb bíróságok iránti szerénytelenség elkövetésével ne vádoltathassam, — mindazáltal fentebbi előadottak után kénytelen vagyok e részben is ellenészrevételeimet megtenni. Az első bírósági ítélet első indoka az, hogy az előjegyzés igazolása, alperes adós elmarasztalásának kifolyása. — A fentebb kifejtett nézeteim után nékem éz indokot kell pártolni, s nem oszthatom czikkiró abbeli véleményét, hogy ezen indok csak akkor lett volna helyes és elégséges, ha az adós már az előjegyzés elrendelésekor mint tulajdonos lett volna telekkünyvileg bekebelezve; mert ha ezen indok helyes és elégséges akkor, midőn az adós már az előjegyzés elrendelésekor áll mint tulajdonos a telekkönyvben bejegyezve, tehát midőn a hitelező követelésének biztosítását adósa, mint nem örökös, hanem már mint bekeblezett tulajdonos javaira a telekk. rend. 71. §-a engedelméhez képest megadható zálogjogi előjegyzés által megszerezni törekedvén, ezen előjegyzést perutjáii igazolni kénytelen ; helyesnek és elégségesnek kell annak lenni nézetem szerint akkor is, midőn a telekk. rend. 74. §-a nyomán megengedhető előjegyzés perutján igazoltatik az adós mint örökös ellen, ennek vélt örökségére, 9) — és következetlenség volna az, ha arra, hogy az előjegyzés elmarasztalás folytán igazoltnak kimondathassék, ez utóbbi esetben a hitelező több bizonyítékot t. i. azt is lenne köteles kinutatni, hogy az adósnak a hagyatéki javak általadattak (beszavatoltattak), holott ez a 71. *) Ezen ellenészrevételeket tartalmazó értekezéshez lapunk előbbi számában Mihailovics úrtól csatolt válasz jegyzetekre nézve megkell jegyeznünk, mikép azok a szedő által összezavartatván, a ') alatti jegyzék azon pont elején olvasható ama tételhez tartozik : ezen nyilatkozatadásra t. i. váljon elfogadja-e az örökséget — kényszerítő eszközök által is szoritathatott. — Ellenben oda, hol a 7. sz. jegy áll, a következő jegyzék tartozik:") Ez ellen, mint fentebb mondottam, nincs észrevételem, de nem azért, hogy az adós jogairóliszabad rendelkezésében korlátoztassék, mert az adós örökségi jogáról az átadás előtt akkor is lemondhat, ha ellene már előjegyzés megengedtetett.es igy a hitelezőn az által, hogy neki megengedtetik az adós álcal benyújtandó folyamodvány előtt is előjegyzést kérni, segítve nem volna, miután maga az előjegyzés sem biztosítja a hitelezőt az átadás előtt. M. 9) De a 74. S világosan többet kiván, mert a biztosítás hatályát a hagyatéki igények biztosításán kivül az örökség átadásától feltételezi. §-a alkalmazásánál nem k i v á n ta ti k.,0) Oly formán a telekk. rend. 74.§-aszerint kieszközlöttzálogjogi előjegyzés igazolásának örökös ellen, per utján tulajdonkópen nem is lenne helye, ha a hitelező azt is köteles lenne bizonyítani, hogy az előjegyzéssel terhelt hagyaték adósának valóban bíróságilag általadatott (beszavatoltatott), mivel ennek kimutatásával az igazolás, adós ellen, már nem mint örökös, hanem mint telekkönyvi birtokos ellen, a telekk. ren. 71. §-ának alkalmaztatása mellett fogna csak megtörténhetni, pedig ez annyival kevésbbé állhat meg, minél bizonyosabb, hogy a telekkönyvi szabályok ugy a telekkönyvi birtokos, valamint az örökös ellen is, az előjegyzésnek perutjáni igazolását egyaránt megengedik, semmi különbséget nem tévén11) arra nézve, mit kelljen a telekkönyvi birtokos, és mit az örökös elleni zálogjogi bejegyzések végett támasztott igazolási perben bizonyítani. — Innen kitűnik, miszerint a felhívott jogesetben az előjegyzést igazoltnak nyilvánítani kellett, mihelyest az adós az előjegyzett követelés megfizetésében elmarasztalandó volt, nem tekintve arra, váljon a hagyaték valóban átadatott-e az adósnak vagy nem, mivel ennek kimutatása igazolási perhez nem tartozik.12) De akárhogy áll a dolog, annyi bizonyos, hogy mihelyest az adós igazolási percben a fizetésben elmarasztaltatik , akár kimondatik ott, miszerint az előjegyzés annak folytán igazolva van, akár nem; tehát ha az adós egyszerűen csak elmarasztaltatik is, — ezen elmarasztaló itélet alapján az előjegyzett zálogjognak bekebelezése, — más telekkönyvi akadály nem létében, — mindig megadandó, s azzal máris igazolva van az előjegyzés.13) — Ezekből kitetszik,miszerint az örökös elleni előjegyzéseknél kettős igazolásra ni nc se n szükség,1*) de a törvény sem kiván sehol ily kettős ,ü) Nem kívántatik, mert az ott már létezőnek feltételeztetik, az már tehát megvan. n) De igen is tesz a 74. §. különbséget a záradékábani feltételek által. 1J) Az eddig mondottak megezáfoltatnak az 1) pont alatti észrevétel által. M. ,3) Igen ám, de ha a bekeblezést kéri a hitelező tekintet nélkül az előbb nyert előjegyzésre, akkor elveszti az előjegyzés által nyert elsőbbséget. ,4) Arról senki sem kételkedhetik, hogy elmarasztaló jogérvényes itélet alapján bekeblezést lehet, és kell megengedni a hagyaték átadása előtt is, de ha az ítéletben nincs kimondva, hogy az előjegyzés igazoltatott, akkor nem a már előjegyzett zálogjog kebleztetik be, hanem az előjegyzéstől külön álló uj bekeblezés megengedtetik, a mi a 100. §-ból kitetszik; ilyenkor azonban a hitelező elveszti azon elsőbbséget, melyet neki a már megengedett előjegyzés adott; s igy hogy ezen elsőbbséget fentarthassa, szükség az ítéletben kimondani, hogy az előjegyzés igazoltatott, hogy pedig ezt kimondhassa a bíró, megkell neki arról győződve lenni, hogy a hagyaték az örökösnek adatott által, hogy tehát az előjegyzés már 53