Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 51. szám - A hatalom - jog ? 4. [r.]

203 Jogeset. I > biztosítási kártérítési ügyekben a választott kir. eljárásnak csak akkor vau helye, | ha a társulat a kárpótlási jogát meg nem tagadta. Al elrendelt végrehajtás foganatosításának uieggátlása perújítás és felperes liünvizsgálat alá vétele folytál idón biztosítékul takarékpénztári könyvecske tétetett le. Bencze Bálint az első magyar általános biztosító társulat ellen 1862. jan. 4-én Pestvárosa torvszékéhez 2250 frt kártérítés és járulékai iránt inditott keresetében előadja, hogy ő 1861-ben termett s Solt határában összerakott 200 szekeret tartalmazó széna kazalját az alperesi társaságnál a • . A. kötvény szerint biztosította, mely kazal 1861. szept. 27-én leégett. E szerint alp. köteles lett volna a biztosított összeget 2250 írttal megfizetni, mit azonban a 2 . a. nyilatkozat szerint megtagadott. Kéri alperest a kereseti összeg, ennek 1861. szept. 27-től járó 6" 0 kamat és költségeiben elmarasztaltatni. Az ellenbeszéd előadja: mikép jelen ügy nem világos adóssági követelés, hanem abban a biztosítási szerződés alapján megvitatandó, valljon a kártérítési jog fenáll-e vagy nem; miért alperes az írásbeli eljárás elrendelését kéri. Megjegyzi továbbá, hogy a mindkét felet törvényerejével kötelező A.a. biztosítási szerződés szerint, ha a kárpótlási jog megtagadtatik, csak ezen elvi kérdés eldöntése tartozik a törvszékhez, mert a kár magassága felett mindenkor választott birák ítélnek. Felp. a biztosítás alá feladott széna kazalt 31 ni hosszú, 3 öl széles és 5 ül magasnak jelentette be, 200 szekér tartalommal, szekerét 15 frtra becsülte, s így az egész 3000 frt értékű lett volna, melynek J 4 része vagyis 2250 frt biztosíttatott. Azonban a becsatolt tanúvallomások azt bizonyítják, hogy a kazal legfeljebb 2 1 2 öl magas lehetett, nem pedig 5 öl, mit azzal indokolnak, hogy tetejezésalkalmával nem kellett állást vagy lábtót használni, hanem hosszú villával rakták fel a szénát. A tüz után a kazal szélessége felméretvén, az nem 3 hanem csak 2* 2 ül széles volt. Ezekből kitűnik, hogy a biztosítás alá vallott mennyiségnek * '6-od része nem létezett, hanem csak 1 8-ad része. A tanúvallomások szerint egy szekér legfeljebb 13 mázsa szénát tartalmazott, melynek mázsáját 80 krra lehet becsülni, eszerint a 2250 frtra becsült széna legfeljebb 483 frt értékű lehetett. A. biztosítási kötvény 20 §. szerint tűzbiztosítás megrüviditési vagy csalási szándék esetében a biztosítás érvényét veszti, s a társaságnak kártérítési kötelezettsége megszűnik. Felperest ez alapon keresetétől elmozditatni, s a költségekben marasztaltatni kéri. Erre a válasz viszonozza: hogy az ideigl. szab. 43. §. itt fen nem forog, s igy az Írásbeli eljárásnak helye nincs. A választott biráknak itt helye nincs, mert felp. két uton nem perelhet, miért a kártalanítási összeg felett is kér Ítéletet. Felperes a biztositásnál roszhiszemüleg nem járt el, mert bevallotta, hogy szénája a szabad ég alatt van, a biztosítási ügynöknek a kazalt megmutatta, ki 4/. a. bizonyítványa szerint azt meg is nézte. Tagadja, hogy a kazal 5 ül magas, és 3 öl széles nem lett volna, az ezt állító alp. tanuk érdekelvék, s azt megítélni nem is képesek, mert habár az alap 2'2 ül volt, a kazal dereka bizonyosan volt 3 ül széles, mint ez minden kazal rakásánál szokás. Végre felmutat 11 solti lakos által kiadott bizonyítványt, mely szerint a leégett kazalba 200 szekér széna valósággal be volt rakva. E szerint be lévén bizonyítva, hogy felp. semmivel sem biztosította értékén tul szénáját, tanúinak kihallgatása után kereseti kérelmét ismétli, még megjegyezvén, hogy a 9|. a. bizonylat szerint felperes az égés idejében a helyszínétől távol volt. A viszon válaszban alperes az írásbeli eljárás, s a választott birák iránt az ellenbeszédben előadottakat ismételvén, az ügy érdemére megjegyzi, mikép igaz ugyan, hogy a biztosítás alkalmával az ügynök a kazalt megnézte, de előleges utasítása folytán a mennyiség és minőség megítélésébe nem bocsátkozhatott, ezt nem is teheti egy biztosítási társaság sem, mert annyi lelkiismeretes ügynököt nem találna. A 6/. alatti bizonyítványt kiállítók csak általánosságban mondják, hogy a kazal a bevallásnak megfelelt, de hogy minő volt a bevallás, azt ők nem is tudják. Kérését ismétli. Az e 1 j á r ó tö rvs zé k által 8284. sz. a. az írásbeli eljárásnak hely nem adatván, a tanuk kihallgatása elrendeltetett : A tanuk vallomásai szerint a magasság és szélesség határozottan nem igazoltatott, mert azt egyik sem mérte meg, a mennyiség és minőségre nézve pedig az constatiroztatott, hogy a kazalba 170 szekér jó széna és 30 szekér kákás széna valósággal be volt rakva. Pestváros törvszéke által jun. 5-én 8313. sz. a. ítélettel alp. a kereseti 2250 frt biztosított összegben, ennek 1862. jan. 4-től járó 6% kamataiban s 65 frt 25 kr. perköltségben elmarasztaltatott. Ezen ítéletet alp. felebbezte, mert az Írásbeli eljárás nem engedtetett meg, pedig elvül kérné kimondatni, hogy hason esetekben írásbeli eljárás alkalmazandó ; mert noha az A. a. kötvény 21. §. szerint a kárpótlás mennyiségét megítélni választott bírákra tartozik, az e. b. Ítélet mégis abba belebocsátkozott, miértis szintén elvül kimondatni kéri, hogy a bíróságok illetőségéhez csupán a kárpótlási jog és követelés elvi eldöntése tartozik. Az ítélet nagy súlyt fektet a tanúvallomásokra, pedig azok habozok és ellenmondók ; a kazal magasságáról és szélességéről mitse tudnak mondani. Különösen azon viszony iránt melyben felperessel állanak, meg sem kérdeztettek, mert felp. ártatlansági bizonyítványt nem mutatott fel, pedig az A. a. 9. §. szerint ezt minden kárvallott 14 nap alatt bemutatni tartozik. Kéri az ítéletet megváltoztatni, s felperest keresetével elmozditatni. Az ellenészrevételekben megjegyeztetik, hogy az A. a. szerint a választott biráknak csak ott van helye, hol a jog elismerve, s csak a mennyiség van kétségbe hozva sat. A kir. táblán Ítéltetett : „Az A. a. mellékelt kimutatási feltételek 21. §-ában érintett eljárásnak csak azon esetben lévén helye, ha a biztosító társulat a kárpótlási jogot meg nem tagadta, és egyedül a kárpótlás mennyiségére nézve támadna kérdés, miután azonban jelen esetben a társulat a kárpótlási jogot is megtagadta, s e miatt felp jelen pert indítani kénytelenittetett, ugyanezen egy perben mind a kárpótlási jog, mind pedig a kárpótlás mennyisége megállapittathatván, az eljáró városi törvszéknek ítelete az ott felhozott okoknál fogva is helyhenhagyatik, s a per illetőségéhez leküldetik. (1863. szept. 23-án 9044. P. sz. a.) Ezen ítéletet alp. az első bírósági ítélet ellen beadott felebbezési indokai ismétlése mellett felebbezte, mire A kir. Hétszem. táblán Ítéltetett : „A kir. itélő táblának ítélete az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s a per további intézkedés végett illetőségéhez leküldetik. (1864. szept. G-á 9917. sz. a.) Ezen marasztaló Ítélet alapján felp. kielégítési végre-