Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 51. szám - A hatalom - jog ? 4. [r.]

202 helyett a fanatismusnak, szabadság helyett az elnyomásnak, alkotás helyett a feloszlásnak vészeit hozza a felszínre. Az anarchia ismeri a kebleket, melyekre hatni akar; ismeri a nélkülözés izgalmait, a szenvedés könnyühivőségét, s miután a türelem és vigasz szelid szellemoít'-feldúlta: rideg következetességgel fog előkészített müvének foganatosításához, szítván a nyugpontból kiforgatott keblek lázas ösztöneit, s azon őrjöngő tetterőt, mely az orcán dühével elsodorja a tudomány, művészet, az ipar, a polgárosodás vivmányait, a társas létnek diadalait, az ész és emberiség azon intézményeit, melyek a szenvedőket önnön maguktól, és saját ösztöneik veszélyeitől oltalmazzák ! „Labarbarie vivant d'a r b i t r ai re, l'arbitraire, enfantant la tyrannie; le renversement de la tyrannie ámené par l'amour ou plutőt le besoin de la liberté; les partisans de celle-ci entrainés a la licence par les résistances mai c a 1 c u 1 é e s;"3) Ez a jogrend megrázkódtatásának irtózatos egymásutánja; ezek a hatalom jogának egymást felváltó láva zuhatagai! „Observatur oculis laetissima forma reipublicae, cui ad summám libertatém nihil deest, nisi periundi licentia." A hatalom tana merev ellentéte S e n e c a idézett bölcs elvének, s minden szabadság leszorításával egyedül a megsemmisülés sz abadságát hagyj a teljes cselekvésben. A telekkönyvi rend. 74. §-nak gyakorlati alkalmazásához. (Ellenészrevételek e lapok 1865. évi 82. 83. szban megjelent hason tárgyú értekezésre.) ') Novotny Is tván hont'megyei törvszéki ülnöktől. Ezen tárgynak gyakorlati fontosságát eltagadni nem lehet. — Saját tapasztalásom után állithatom, miszerint azon eset, — melyben a hitelező, követelésének biztosítását, adósa vélt örökségére zálogjogi bejegyzés által kieszközölni iparkodik, igen gyakori. Minthogy pedig az idézett értekezés t. irója kijelentette, hogy a netaláni ellenészrevételeket e részben készséggel fogadandja, azért nem vonakodom azokat ugy, mint a fentidézett 74. §-nak törvényes erőben megtartott intézkedése szellemét felfogtam, — szinte nyilvánosság elébe terjeszteni; egyelőre csak annyit jegyezvén meg, hogy arról: miszerint az 18Gi-ik évben életbeléptetett ideigl. törv. szabályok nagyon hiányosak, s hogy léteznek oly hiányok is, melyeket a biró, ki a törvény szellemét kellőleg fogta fel, könnyen pótolhat, — mindenki meggyőződhetett. Az emiitett telekkönyvi rend. 74. §-ban az mondatik: „mihelyest az örökös örökségi nyilatkozatát beadta, hite3) D u p i n. Profession a avocat. I köt. 376. 1. *) Az itt szóban levő kérdés fejtegetése nemcsak joggyakorlati, hanem jogtudományi szempontból is oly fontosnak nyilvánul, mikép az a körüli vitát nem vonakodhattunk — bár tárgyhalmaz miatt hosszabb idő lefolytával — ismét megújítva szőnyegre hozni. — Az itt közlött ellenészrevételekre az 1865. évi 82. 83. szban megjelent értekezés t. írójától a viszonmegjegyzéseket t. olvasóink könnyebb áttekintés végett azonnal a jegyzetekbon veendik. Szerk. lezői, követeléseik biztosítását a hagyatéki javakra, be szavatolás előtt is, bekeblezés vagy előjegyzés ál tal kieszközölhetik." — E szerint tehát a hitelező kérel mére, ha ő a bekebelezésre alkalmas okiratot felmutatn képes, a bekebelezést, hagyatéki javakra, illetőleg az adó vélt örökségére, beszavatolás és igy a hagyatéki javak nak adós kezeihez történt bírósági átadása előtt is, azoi' fentartással megkell engedni, miszerint az a hagyatél tárgyalásánál netalán előforduló igényekre nézve sérelme ne legyen, és csak a ki esz közlött beszavatolás (hagyatéki átadás) idejétől fogva birjon hatálylyal. — Már most, ha a bekebelezést megkell adni beszavatolás előtt is, mihelyest a hitelező bármilyen, bekebelezésre alkalmas okiratot felmutatni képes, tehát anélkül, liogy a hitelező ily esetben a beszavatolást kimutatni tartoznék,2) nem látom át, miért nem lehetne aztonegengedni akkor is, midőn a hitelező a nyert zálogjogi előjegyzést per utján igázó 1 n i k é n yt ele n lé v én, e perben hozott birói elmarasztaló Ítélet, mint a bekebelezésre alkalmasokirat alapján a telek k. rend. 100. §-aengedelméhezképest szorgalmazza a bekebelezést. Ha pedig az elmarasztaló ítélet alapján is meg kell engedni a bekebelezést (telekk rend. 84. §. c) pontja); az adósnak vélt örökségére a 74. §-ban körülírt fentartás mellett, a hagyatéknak átadása előtt is. — és ha akkor, midőn a bekebelezésre alkalmas okirat birtokában lévő hitelező nem az előjegyzést, hanem egyszerre a bekebelezést az adósának vélt örökségére kérvén, ezt a 74. §. rendeleténél fogva, az abban foglalt fentartással meg is nyeri, ennek utóiérése tekintetéből egyszersmind ÍI hagyatéki javaknak adósa kezeihez történt átadását (beszavatolást) bizonyítani, illetőleg kimutatni nem tartozik, mért őtet a törvény erre nem kötelezi, — nem lehet helyes okot találni arra, hogy a hitelezőnek, a zálogjogi előjegyzés igazolása iránti perében, miért kellene a h a gy a t é k i á t ad ás t is igazolni azért, hogy a bekelezésre alkalmas okiratot, mint a milyen az elmarasztaló jogérvényes birói határozat, — nyerjen. ') Igénytelen nélzetem szerint a dolog csak igy áll: midőn a zálogjogi előjegyzés egyedül per utján kieszküzlött birói határozattal igazolható, mert p. o. az adós a bekebelezésre alkalmas okiratot a hitelezője részére kiállítani vonakodik, s e végett őtet a hitelező beperelni kénytelen; — az adós elmarasztalására, ha más alapos kifogás nem tétetik, elegendő a követelés valódiságának bebizonyítása; az elmarasztalás illetőleg az elmarasztalásról szóló jogérvényes birói ítélet pedig elegendő az előjegyzett zálogjognak bekebelezésére, mely bekebelezés természetesen csak azon fentartással adathatik meg, mely a telekk. rend. 74. §-ban körülírva szemlélhető. — Ezek szerint tehát a zálogjogi előjegyzés igazolását örökös ellenében nemlehet ahagyatéki átadás feltételétől függővé tenni, hanem az,az elmarasztalásnak természetes következése. (Folyt, következik.) 2) Csakhogy a 74. §. szerint a bekebelezés is csak akkor birand jogi hatálylyal , ha és a mikor az átadás megtörtént. 3) Kell az igazolás, mert a 74. §. jogi hatályát ettől feltété lezi, és ha az előjegyzés nem igazoltatik, a 100. §• szerint bekeblczéssé nem változtathatok által, hanem ki fog törültetni. M. !