Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 51. szám - A hatalom - jog ? 4. [r.]

Pest, I8tt6. kedd július 3. TÓRVETOZ Ny< lezadik évfolyam. CSARNOK, Tartalom: A halálom —jog V IV.— A telekkönyvi rend. 74. §-nak gyakorlati alkalmazásához. — Jogeset.— Kur. ítéletek. — Hiv. tudnivaló. A hatalom — jog ? Csemegi Károly ügyvád úrtól. IV. A despDtismus két nemének kimutatott elvi egysége elhatározó a további fejleményekre: a mükudés methodusa, a siker f'entartása s a végső cat a strophák tekintetében. A dolgok saját princípiumaik által ragadtatnak tovább, s jó vagy rosz — e princípium természetét követik min d végiglen. A kiajogota hatalomba helyezi, az a jog elmeit sem keresheti máshol, mint a physicai elemekben; s ennek állama — a szokásos felesleges phrazisok s üres szavak lefejtése után: — az egy bizonyos területeni physicaierőkneküszvege, sezen erők eredménye lesz. Ez levén a fogalmazás állító alakja, a mi ezzel ellentétben áll: az eszményi, az erkölcsi elidálva van. Ezen definitio, multat, jelent és a jövőt átfoglalván, saját természete szerint minősiti a történetet is, mely a fogalom alapszempontja folytán: az egymás után bekövetkezett matejaffclis tényeknek egyeterrrét képezi; mig a történ etnok joggá válr farra Ima — a történelmi jog — nem lesz egyéb, mint az előbbi idők hatalmasai önkényének, önző parancsainak, és ezek folyományainak, vagy az uralkodók gyöngeségének és hibáinak, szóval az eszményitől megfosztott tények, s az ezek irányábanivak kénytelenségek külső causalis nexusának foglalatja. Az anarchiának mint látszik éles és messzeható logicája van, mely kiterjed mindenre és átfoglal mindent; egy elvet, egy eszmét, egy hitet, egy alakulást sem hagyva érintetlenül, semmit nem kiméivé, mit az avult rögeszmék, s a zsarnokság ravasz ürügyei maradványának tart, s a mi a létező iránti kegyeletnek ártalmas érzelgését fentarthatná. A s e c tá k ösztönszerű tapintattal, vagy a helyzet helyes átértésével belátták azt, miként forralataiknak legfőbb akadálya nem annyira az ellenükben álló szerves hatalomban, s e hatalom e-zközeinek biztonságában : hanem főleg s az első rendben, azon hitben találtatik, mely a rendszeresen kifejlődöttet, egy magasabb szellem intéző befolyásának eredménye gyanánt tiszteli, s ezt vallás-erkölcsi kegyelet tárgyává emeli. Fő feladatuk tehát minden időben oda vala irányozva, hogy elporlasszák e hitet, kiirtsák a kegyeletet, sa histoiiailag fejlett alakulást, egy bánya rétegei szerint, az anyagi erőknek hatásából és viszhatásá ból értelmezve: legyőzhessék a borzadályt, mely a láthatatlan okok sejtett isteniességéből keletkezettnek megtámadtatását akadályozta, s a szenvedélyeknek visszariasztására leghatályosabb erőt képezett. A secták belátták azt, miszerint ha ez egyszer elérve van; ha a tömeg, tanárai és intézői szelleme szerint, a létezőben nem lát egyebet, mint a hatalmasoknak erővel keresztül vitt parancsait; az önkényileg és önzőleg reá kényszeritett nyomort, s másoknak érdem- és munkanélküli bőségét: ezen felfogástól a rombolás tettleges megkezdéséig, csak a viszonyok és vágyak számbavétele, az erők megmérése marad and hátra. Ezen tul minden egyszerű, minden világos, minden mathematicai, s a további működés a zéruson alapuló tudomány rideg alkalmazásától függ. „De ailleurs les évé ne ments ont leur 1 ogique, et dans la politiqued'un peuple tout dépenddu pointdedépart."1) Az elv maga jelöli ki a további hatás methodusát. E methodus gyakorlati alkalmazása ismeretes. A socialis bajok azon folytonosan sajgó sebei a társadalomnak, melyek ellen a legjobb álladalmi szerkezet s a „m i n t a - i n t é z m é n y e k" sem nyújthatnak eléggé hatályos orvoslatot. E bajokhoz járul még az is, hogy a közösség összefoglaló és kiegyenlítő természete folytán, nem róoaooiilkot tnir.don érdek, minden igeny, SS&tndOB sajátság egyenlő érvényesülésben, s az egyéni vagy osztályokra kiterjedő különbségek külső nyilvánulásai, a közösségi szempont, s az állam existentialis feltételei szerint korlátolandők lévén, csak e korlátolás által lehetnek oltalmazhatok „s maguknak a külön érdekeknek magasabban értettjólé'te is, csak e korlátokban mo z di t h a t ó e 1 ö.2) Ez kétségtelen; mindazonáltal a két eredendő baj következtében, a legjobban rendezett államban is, a gyuanyagok bizonyos mennyisége lesz feltalálható, s azok kik a socialis helyzet nélkülözéseiben szenvednek, s azok kik magukat s érdekeiket megszorítva látják, és sajátságuknak, helyzetüknek kiválóbb érvényülést követelnek, bizonyos elégedetlenséget fognak táplálni, mely őket kisebb vagy nagyobb mérvű erőfeszitésre, s a többi tényezőkkeli súrlódásra ösztönzi. E súrlódás és verseny sok tekintetben hasznos, s a mennyiben az intellectualis erők növelését, s az egyéb hatási képességek fokozását eredményezi — egy bizonyos mértékig szükséges is. De tagadhatatlan,miként az esetben, ha a vita, s a hatály törekvései nem zaboláztatnak a közösségi eszme átértett követelményei által; ha a külön érdek érvényesülése a társadalom s a többi érdekek által vont határokon, tulcsapong; ha a rend érzelme, a támadás hevében felperzseltetik; ha minden idő magát a múlttól elszakitottnak, a lefolyt századok müvét megholtnak, s a létet semmikép át nem ható enyészetnek tekintve, egy tetszés szerinti uj jog alkotására, — képesítettnek hiszi: természetes, miként az ilyetén érvényesülési zabolátlanság távol attól, hogy a hasznos erőket szaporítaná, és élénkítené, ellenkezőleg rázkódtatást, veszélyt és szerencsétlenségeket eredményez, s az ész J) Marié: Annale3 du barreau franc. XVI köt. 455. lap. *)W. fr HegelsWerke Berlin 833. VIII. köt. 247. lap. 51