Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 50. szám

199 az ügyiratok ujabbi itélet hozatala nélkül lennének felterjesztendők. Minek következtében az e. b. előbbi Ítéletének érvényét továbbra is fentartván, a periratok a kir. táblára felküldettek, mely lábla által Ítéltetett: „A. beperesitett orvosi látleletek és arra alapított orvosi véleménynek a pesti m. kir. egyetem orvosi kara által leendő felülvizsgálata szükségesnek találtatván, az összes periratok a hozott ítéletnek feloldása mellett az eljáró törvszéknek azon utasítással küldetnek vissza, hogy azokat a m. kir. egyetem orvosi karához áttevén, annak ez iránybani véleményét kérje ki és a kifejlendőkhöz képest ujabb Ítéletet hozzon." (1864. aug. 24. 2400. B.sz. a.) Ezen itélet következtében Krassó megye törvszéke által a m. kir. egyetem vélemény nyilvánításra felkéretvén: ezen kir. egyetem orvosi kara 1864. decz. 22 én 24. sz. a. a megye törvszékéhez intézett átiratában azon véleményt adja, hogy az e. biróságu szakértők abbeli véleményéhez, miszerint Bakala Koszta idegen kéz által okozott erőszakos halállal mult legyen ki — csatlakozik. Ezen az egyetem orvosi kara által adott sz a k véle m é n y következőleg szól: „Bakala Koszta halálának legközelebbi oka elvérzés volt. Ezen elvérzés főleg a tüdő és máj sebzésnek tulajdonítandó. Az ezen sebzéseket előidéző mechanikai behatás széles felületű és a bordák törésének létrehozhatására eléggé erős testtel történt: kiderül ez egyrészt a mellen és altesten előfordult nagy kiterjedésű vér alá futásokból, másrészt azon körülményből, hogy a bordák törve találtattak. A Bakala Koszta testének külsején előfordult nagy kiterjedésű vér alá futások és számos egyéb kisebbszerü sértések a mellett szólanak, hogy a halált előidéző belső sértések támadások módjára nézve nem olyaknak tekinthetők, melyek valamely baleset alkalmával a nagy fokú erő pillanatig tartó hatása következtében esés, döfés, ta szitás sat. által létre hozatni szoktak, mint például midőn az ember valamely magasabb helyről leesik, vagy midőn egy nagyobb térfogatú kemény tompa tárgy esik az ember testére, vagy midőn az emberi test két egymásfelé mozgásban lévő tárgy p. o. két vagon közé szorittatik. Hogy nem ilyféle baleset következtében hozattak létre a szóban forgó halálos sértések, a mellett szólnak azarczon, a nyakon és a végtagokon észlelt sértések, melyek megannyian idegen kézzeli behatás mellett tanúskodnak. A fentebbi állítás indokolására nem csekély bizonyító erővel bir továbbá azon tapasztalati tény is, hogy hasonló esetekben a roppant testi sértés mellett külsőleg alig vagy csak igen csekély mértékben találtatik a test sértve. Ennek épen ellenkezője találtatott a fenforgó esetben, mert Bakala testén a nagy kiterjedésű vér aláfutásokon kivül sok más kisebb nagyobb sértések fordultak elő. Mi annak lehetőségét illeti, hogy Bakala Kosztán talált halálos sértések az ágy vagy szövő padróli leesés, vagy a nehéz nyavalya rohama közbeni görcsös rángatódzás által hozattak volna valaraiképen létre, ez ellen harczol egy részt a csekély magasság, melyről Bakala leeshetett, másrészt azon tapasztalás, mely szerint ember tudtára eddig soha nem történt, hogy a nyavalyatürési rohamok a jelen esetben előfordultakhoz hasonló sértéseket valaha létre hoztak volna. De minél inkább háttérbe szoritatik a fentemlitettek által annak lehetősége, hogy Bakala Koszta halálos sértései akár ágy vagy szövőszékrőli leesés, akár a nyavalyatörési rohamok által hozattak létre, annál nagyobb, sőt a teljes bizonyossággal határos valószínűséget nyer azon feltevés, hogy a Bakala Koszta halálát okozó sértések valamely a testére nehézkedő suly által és pedig idegen hozzájárulással hozattak létre. A mondottaknál fogva alólirott tanári testület csatlakozik az első bírósági szakértők abbeli véleményéhez, miszerint Bakala Koszta idegen kéz által okozott erőszakos halállal mult ki. Kelt Pesten a m. kir. egyetem orvoskari tanári testülete 1864. decz. 22-én tartott rendes üléséből Lippay m.k. orvoskari dekán Jendrassik m. k. e. i. orvoskari jegyző." A per felterjesztése után a kir. táblán ítéltetett: ,,Noha Bakala Mária 1-ső és Laczko Marina 2-od r. vádlottak a nekik vétkül tulajdonított gyilkosság elkövetését tagadnák, s ön vallomásaikban azt állitanák, hogy előbbeninek férje nehéz kórságától, melyben szenvedett, megrohantatván, az ágyból a szövőszékre s innen a földre esve, innen kapott sérülései következtében elhalt legyen, miután azonban mind a hullát bonczoló orvosok, mind a megyei főorvos, de a kir. it. táblai rendelet folytán kihallgatott in. kir. egyetemi orvosi kar is határozottan oda nyilatkoznak, hogy Bakala Koszta idegen kéz által okozott erőszakos halállal mult legyen ki, másrészről az 1-ső és 2-od r. vádlottak önként beismerik, hogy Bakala Koszta este haza jővén, ágyára feküdt s bekövetkezett haláláig más senki a házban jelen nem volt, mint ők, önkényt következik, hogy Bakala Kosztát csakis ők foszthatták meg életétől annyival inkább, mennyiben az 1-ső r. vádlott a perbeli vizsgálatok szerint férjével rosz viszonyban élt, sőt akkor, midőn férje meggyilkoltatott, a következő napra bizonyos ködmön miatt, melyet férjétől elvett, ezzel együtt a község elöljárója elejébe idézve voltak; ugyanazért mindaz 1-ső mind a 2-od r. vádlottak Bakala Kosztán elkövetett gyilkosságban bűnösöknek kimondatnak, tekintve mind azonáltal azt, hogy a vizsgálatok során ellenük az előre tervezett szándék ki nem derittetett, a reájok kimondott halál büntetés alól felmentetnek, s a helyett mindketten, figyelembe vévén, hogy az 1-ső r. váolott férje iránt hittel lekötelezve levén, azt életétől megfosztani nem átallotta, s hogy a 2-od r. vádlott mint a házba felfogadott gyermek attya ellen emelte vétkes kezeit, letartóztatásuk napjától, vasban, közmunkán, heten kint egy napi böjttel egyenkint elszenvedendő 12 évi börtönbüntetésre ítéltetnek, s az élelmezési költségek megtérítésében elmarasztaltatnak. Az eljáró törvszéknek Ítélete a fentebbiek szerint megváltoztatván, egyebekben pedig helybenhagyatván, a periratok további szabályszerű eljárás végett ugyanahhoz visszaküldetnek. Mely pernek sat." (1865. nov. 16. 4902. B. sz. a). A kir. tábla Ítéletét vádlottak felebbezvén, a kir. Héts zem. táblán ítéltetett: „Bakala Kosztának meggyilkoltatása a közte és neje t. i. az e. r. vádlott között létezett ellenséges viszonyból eredvén, a 2-od r. vádlott Laczkó Marina pedig annak elkövetésénél csak a feutebbinek reá hatott befolyása alatt járván el, s igy ennek büntette enyhébb beszámítás alá esvén, a reá kimondott 12 évi börtönbüntetés 10 évire leszállitatik, a kir. it. táblának ítélete e részben megváltoztatván — a többire nézve pedig felhozott indokainál fogva helybehagyatván, a periratok további eljárás végett illetőségükhöz leküldetnek." (1866. apr. 17. 1439. B. s z. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 16. B. May Ede és Sutter Frigyes felpereseknek — b. Majthényi szül. Péli Nagy Ludovika e. 5000 frt ova-