Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 3. szám

.iilf; flol 10 rüli kivétetik a közvetlenség alól, akkor a közvetlen befogás s észlelet jótékonyságától épen azon tényező fosztatik meg, mi az Ítélethozatal fő alapját képezi, hogy azzal utóbbinak alapossága, függetlensége veszélyeztessék. — A törvénykezés erkölcsi alapja is csak ily közvetlenség mellett lehet eléggé biztosított, mert különben még mindig fen maradnak utak s módok a homályban az igazsággal2) daczolni, az ármányokat s elferditéseket érvényesíteni; midőn az eljárás egy részében alkalom nyujtatik a feleknek az iratok sötétségébe elrejtődzhetni, s igy egy részben legalább a hamisságra s jellemtelenségre oly veszélyes szeinbeállástól az ellenfél, tanuk s biró irányában menekülhetni. A közvetlenség ezen rendszerének túlnyomó előnyei és szükségessége mellett tanúskodik, mikép az az ujabb codificatiókban átalában uralkodóvá vált; és pedig — mit újólag figyelembe ajánlunk—a francziajogrendszer nyoma n. E század elején a franczia törvényhozás volt legelső,3) s azon kor színvonalán legtökéletesebb is, mely a közvetlen szóbeliség elvét megalapította,s önálló jogrendszerré alakította. Bár több rendbeli hiányai vannak, melyeket azonban csak a sokkal később magasbra kifejlődött tudomány volt képes orvoslani; azon előnye elvitázhatlan, mikép legelső tisztán s határozottan érvényesítette, azon eddig legtökéletesbnek elismert elvet, hogy alapos s gyors igazságszolgáltatás alapjául csak a felek közvetlen szóbeli előadásaik vehetők. Innen mint a bírósági szervezetben s egyebekben, ugy a polgárjogi törvénykezésben a francziajogrendszer önálló s mintául szolgáló keletkezése; melynek ellenében különösen aporosz, német rendszer — mint ellentétes rendszer — jelenik meg. A franczia törvénykezézi jogrendszer — miután a közvetlenségre alapított szóbeli perrendszer túlnyomó előnyei mindinkább nagyobb elismerést vivtak ki, mindenfelé átalános utánzás, s mintául vétel tárgyául szolgált. Azon államokban, melyeket részint nemzetiségi, részint politikai, habár nem mindig legszerencsésebb, mert nem mindig a szabadságnak kedvező viszonyok köiötték Francziaországhoz — a jogi codificátio a franczia joggal mindig eg}resitetett — igv a polgárjogi törvénykezés közvetlenségi elvére nézve is. G e n f b e n — mint már emiitettük a franczia jogrendszer fogadtatott el. Belgiumban és Hollandiában a közvetlenség elvérefektettetett a törvénykezési eljárás, utóbbinál az ujabb 1856-i Codex-tervben is. — Hason irányt követett az olasz codificátio, miért a piemon ti 186'0-i eljárás is a franczia közvetlenség]' elvből indult ki. De magában Németországban is a franczia rendszer vétetett utánzási mintául. Valahányszor ugy szólván *) Ezen érvek részletesen s nagy alapossággal kifejtvék egyik legújabb németországi codificatióban, az 1864-i porosz Codexterv indokaiban. Ha — fejtegetik az>k — Írásbeli per előzi meg a szóbeli tárgyalást; akkor utóbbi alig lehet több, mint csak a felek irott perbeszédeinek ismétlése; miért könnyen történik, hogy a szóbeli előadások kellő részvéttel meg sem hallgattatnak, mert mellékeseknek vagy feleslegeseknek fognak tartatni; a honnan természetesen következik az is, hogy a szóbeli előadásokra — mint mellékes dologra — nagy gond nem is f.irditatik s azért azok tökéletlenek, hiányosak maradnak. És pedig annál inkább, mert ily rendszernél el nem kerülhető a referens alkalmazása, ki az írásbeli tárgyalásról jelentést tesz, de a mely jelentés tétel fő s lényeges dolognak fog tekintetni, mi mellett a szóbeli előadások másodrendű szerepre fognak leszállani. 3) Angliában — juryn kivül — mi ide nem tartozhat — e század negyedik tizedében — az uj megyei biróságok körében — érvényesítetett a közvetlenség rendszere. — ujabb időkben — a német törvényhozásokban a polgárjogi codificátio szőnyegre került, a vita főtárgyát az képezé, hogy a franczia rendszer vétessék-e alapul? A törvénytudók legjelesbjei sürgették a franczia közvetlenségi rendszer elfogadását. És ha valamely német államban ilynemű codificátio történt,annak megítélésénél kiindulási pontul rendesen az szolgált, hogy alapjául a franczia rendszer szolgált-e vagy sem. A franczia rendszer utánzásának szükségessége, czélszerüsége tehát átalános érvényre emelkedett.1) A codificátio tökélyének, szabadelvű haladisának mérlegéül a franczia rendszer követése s életbeléptetése tekintetett. Ily irány s törekvés mellett Németországban Ha nnovéra s Braunschweig a franczia rendszer köz ve tlenségi elvét perrendtartásaikban már 1850-ben elfogadták.5) A határozott s gyökeres reform hazája Németország nem levén, a franczia irány nagy terjedést szinte nem vehetett; de ujabb időkben mégis nevezetes kifejezéseire találhatunk, így a h a m b u r g i 18G2-Í terv azt magáévá tette, a bíráskodás alapjául egyedül aszóbeliséget jelölvén ki (§. 37.), s az előirat váltásnak csak a felekre tartozó felvilágosítás erejét tulajdonítván, mely a tényállapot megismertetésére szolgálhat (§. 35.) A brémai szinte egészen a franczia rendszeren alapszik. — A legkitűnőbb munká lat mindenesetre az 1861-i bajor C o d ex-1 e r v, mely a genfi, hannovérai javítások felhasználásával egészen a franczia jogot vette mintául,6) a közvetlenség alapján, amegelőző írásbeliséget csak a tárgyalás előkészítésének vévén, mely a közvetlen tárgyalásnál a felek indítványaira semmi megszoritással sem lehet (art. 227). A közönséges német perrendtartás tervezete — melynek első tárgyalása 1864-ben végeztetett be, hasonlóan a közvetlenséget érvényesiti, midőn rendeli, hogy a birói határozat alapjául a szóbeli tárgyalás szolgál. (§ 141). A franczia közvetlenség ellenében áll a poroszn émet rendszer, mely a szóbeliséget szinte elfogadja, de nem közvetlenségi erővel, nem az ítélethozatal egyedüli alapjául; az írásbeli tárgyalásnak az ügy eldöntésénél szinte jogi befolyást tulajdonítván ; s rendesen csak végtárgyalást rendelvén. Ez az 1833-i s némi haladással az 1846-i porosz perrend iránya. És kisebb nagyobb javításokkal s a franczia joghozi közelítéssel azt.követik a legtöbb német törvhozások. így a meiningeni 1862-i terv is. — Az oldenburgi 1859-i perrend, a badeni 1862-i terv szászországi 1860-i terv kitűnő haladást tettek ugyan a szóbeliség kizárólagos érvényesítése- felé, de a franczia rendszertől mégis lényegesen eltérnek, midőn a közvetlenség elvét következetesen nem alkalmad4) Azért maga Mittermaier — a legjelesb német jogtudós és hazafi — nem vonakodott eziránt még legújabban is igy nyilatkozni: „Da nun der französisohe Process auf diesen Grundlagen (Unmittelbarkeit u. öffentlichkeit) beruht, so ist von selbst jeder Gesetzgeber dazu gedrangt, vorzüglieh zu prüfen, in wiefera die französische Gesetzgebung zum Vorbild der neuen Gesetzgebungsarbeit (in Deutcshland) genommen werden soll." *) A hannovérai perrend indokaiban ez világosan is benfoglaltatik : „Mit dem Grundsatze der Mündlichkeit, oder richtiger ausgedrückt, m i.t d. Grundsatze der Unmittelbark e i t der Verhandlung." És nyilvánitják : ..Das schriftliche Verfahren mit mündlicher Sehlusverhandlung ist nur zu sehr der Gefahr ausgesetzt, ein schriftliches Verfahren zu bleiben.'' Regiérungs motive§. 1. 6) Ez nyíltan ki is fejeztetett az indokokban: „DerEntwurf besteht in seinem Wesen auf den Grundsatzen des rheinisch-fransö-úscben Civilprocesses.'- És ezzel öszhangzóan fő alap elve : „Die Mündlichkeit mit volstandiger Durchführung der darin bedingten Uninittelbarkeit der Verhandlung vor d. Richter.-' M o t i v o zu d. Entwurfed ProcesordnungS. 543. és 546.