Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 3. szám

11 zák; az előiratokat periratokká alakítván, kezelésüket bi- | róra bízván, megváltoztatásukat a szóbeli tárgyalásnál | meg nem engedvén, s így az ítélethozatalra azoknak is befolyást engedvén sat. sat. A közvetlenség valódi diadalául azonban azt tekinthetni, mikép maga a Porosz törvényhozás is legújabb 1864-i p e r r e n d t e r v b e n eltérve régi, fent jellemzett irányától, közvetlenséget fogadta el alapjául, a rajnai franczia jog mintájára; mely szerint az ítélet alapjául a szóbeli tárgyalást jelöli ki, az előiratokat csak előkészítésnek tekinti; és a C o nc 1 us i o n s m oti v ées üdvös intézményét is elfogadja. Különben a közvetlenség keresztülviteléről, s a z i r á sb e 1 i s é g h ez i viszonyáról legközelebb tüzetesen szólandunk. Büntető jogeset. Gyermek kitevés. Újvidék város kapitánya jelenté, hogy Bobott Pál hajadon leánya Jozefa sógorától Moschny Ferencz szabómestertől teherbe ejtetvén, 1864. oct. 29-én egy leány gyermeket szült, oct. 30-án a gyermekágyasnak anyja Bobott Erzsébet felvévén az uj szülött gyermeket, elvitte Moschny József lakására, s azt ott a szobába letette, ezt ez utóbbinak anyja észrevevén, Rózsa menyének megparancsolá, vinné vissza a gyermeket, mit ez tenni vonakodván, maga az anyósa ajánlkozott, bogy elkisérendi, mire csakugyan mind a ketten visszavitték a gyereket Bobott szülei házához, hol is azt, a nélkül, hogy valaki észrevette volna,az udvarba letették, s azután eltávoztak; e közben Bobott Pál a gyermekágyasnak attya történetesen kimenvén a szóbából, észrevette agyereket,sbevitte a szobába s oct. 31-én a kapitányi hivatalaálaz eseményt feljelentvén, a vizsgálat elrendeltetett. Vádlott Moschny Juliánná a történteket egyezőleg a feljelentéssel nem tagadja, de megjegyzi, hogy menye az újszülött gyermeket a Bobott ház folyosójára a konyhaajtó mellé letette, továbbá állítja, hogy veje és Bobott Jozefa közti viszonyt észrevette ugyan, de a házi béke tekintetéből nem mert ellene szólani. Vádlott Moschny Rozália szül. Bobott 22 éves r. kat. anyjával egyezőleg vall, megjegyezvén, hogy félt a gyermeket bevinni Bobott Pál szobájába, azért azt a nyitva levő konyhaajtóhoz letette, miután a folyosó deszkákkal ki volt rakva, s kivilágítva is volta konyha, továbbá előadja, hogy ő nem is gyaníthatta testvér huga Jozefa és férje közötti viszonyt és hogy anyósa által szóiitatott fel a gyereknek attya házába leendő visszavitelére, s azért tette le a konyhaajtóban, mert az apjától félt azt a szobába bevinni. Vádlott Bobott Erzsébet férjezett Bobott Pálné 3 gyermek anyja vallja, hogy Jozefa leánya sógora Moschny Ferencz által teherbe ejtetvén, oct. 29-én egy törvénytelen gyermeket szült, oct. 30-án vádlott elvitte a gyermeket Moschny Ferencz lakására, s ott ez utóbbinak anyja szobájában levő asztalra letette, daczára annak, hogy az a hátára való dobással fenyegette, mire eltávozott. Élőadja, hogy Jozefa leánya azóta beteges, s nem képes a kisdedet szoptatni, miértis Moschny Ferenczet ezen gyermek tartására bíróilag köteleztetni kéri, annyival is inkább, minthogy id. Rozália leánya, mikor avval fenyegette, hogy a születendő gyermeket hozzájuk viendi, azt válaszolá, csak hozza hozzánk, úgyis a családban marad. Moschny Ferencz 28 éves, r. kat. az egész dologról mitseni tud, mert akkor hon nem volt, csak hazajövetelekor estve mondta meg neki az anyja a történteket oly megjegyzéssel, hogy a felesége ismét visszavitte a gyereket annyához, egyébiránt tagadja, hogy ezen gyermeknek elfogadását magára vállalta volna. U j vidék város fenyítő tör vszéke 1864. nov. 4-én 549. sz. a. ítéletével vádlottakat ezen gyeruimekkitevési fenyítő ügyben külön-külön egyhavi egyszerüfogságra itélte. Mely ítélet vádlottak, s a tiszti ügyész részéről is felebbeztetvén, a kir. it. táblán Ítéltetett: „A. vádbeli cselekmény gyermekkitevési bűntényt nem képezvén, s igy bűnvádi eljárás alá sem vonathatván, az eljáró városi törvszék ítélete feloldatik s a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek." (1864. decz. 20-án 5991. B. sz. a.). Ezen kir. táblai ítélet ellen a tisztiügyész részéről a felülvizsgálati kérelem bejelentetvén, a külön beadott indokokban a gyermekkitevési bűntényt a vizsgálati iratok nyomán beigazoltnak tartja, s hivatkozva az e tekintetben divatozó hazai törvényekre, a másodbirósági ítéletnek megváltoztatásával az e. b. ítéletet kéri helybenhagyatni. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett : „Vádlottak ellen a gyermekkitevési gonosz szándék jogszerűen beigazolva nem levén, a perbeni állásuk büntetésül betudatik, ekkép megváltoztatván, az alsó bíróságok ítéletei, a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. márt. 16-án 863. B. sz. a,). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itéló táblán. 5. Neuschloss Bernát és Neuschloss Simon felpereseknek, a pesti cs. kir. pénzügyészség, mint a kir. kincstár képviselője ellen 132,150 frt és járulékai iránt indított kártalanítási perükhen következőleg ítéltetett: Felperesek semmiségi panasza, mintha az eljáró bírósága keresetlevél körén kivül itélc, a per tárgyát véglegesen el nem intézte, és előbbi ítéletét alap nélkül megváltoztatta volna, — úgyszintén, miután a szemle azon irányban, melyben 1863. decz. 22 én 12976. sz. a. kelt végzéssel elrendeltetett, szabályszerűen teljesíttetett, alperesnek is semmiségi panasza mint alaptalanok félrevettetnek. Mi felpereseknek az újpesti telepen a tulajdonos részéről az A. a. szerződéssel engedélyezett fakereskedés megszorításából eredett kettős károsítás miatt támasztott kárköveteléseiket illeti, és pedig 1-ször, hogy miután a téli kikötő építése folytán azon helytől, hol az előtt fenyőtalpaikkal minden külön fizetés, vagy dij nélkül kiköthettek, tőlük dijjak szedettek, minek folytán az N". a. kimutatás szerint 1857. nov. 1-töl 1859. jun. 30-ig husz hónap alatt 2595 frt 96 krt fizetni köteleztetvén, e czim alatti évi kiadásuk 1551 frt 60 krt tesz, és hogy ennélfogva alp. ezen évi kiadás 5°/0 tőkéjében 30,640 frtban mint kárpótlási összegben marasztaltassék, — minthogy felperesek az által, hogy tőlük egész éven át dijak szedettek, a most is fenálló A. a. szerződésben gyökerező jogaikban sérelmet szenvedtek, e tekintetbeni teljes kárpótlási igényök bíróilag elismertetik ugyan, de miután felpereseket, az A. a. szerződés szerint csakis a szabad kiköthetés joga, és pedig csak is újpesti fakereskedési telepük fenálltáigilleti,a30,640 frtban tőkésített kárpótlási összeget jogosan nem követelhetvén, erre irányzott keresetüktől elmozdittatnak ; — azonban a mennyiben alp. részéről egyes tételeiben nem kifogásolt N a. hiteles kimutatással begyőzve lenne, ho_iy felperesek 1857. nov. 1-töl 1859. jun. 30-ig kikötődijképen 2564 frt 76 krt fizettek, illetőleg tőlük ezen összeg besze-