Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 3. szám

Pest, I8(iö. kedd jan. 9. 3. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAM01L THrtnlum : Szóbeliség s nyilvánosság III. — - Büntető jogeset. — Kúriai Ítéletek — Hivatalos tudniv. Szóbeliség s nyilvánosság a polgárjogi törvénykezésben. III. A másik körülmény, mi még nagyobb figyelmet igényel, az. mikép nem minden törvénykezési rendszer, mi szóbeliségnek neveztetik, képezi a szóbeliség üdvös intézményét. Maga az, hogy a törvénykezésben szóbeli tárgyalás tartathatik, nem képesített még mindazon jótékony hatályok előidézésére, melyeket az igazságszolgáltatásban a szóbeliségtől várunk. Nem egy helyütt találhatjuk a törvénykezés szervezete fölébe czégül a szóbeliséget kitüzetve, a nélkül, hogy az alatta feltételezett értékek is meglennének. Különösen tapasztalhatjuk ezt a német államokban, a félrendszabályok, codificationalis foltozgatások termékeny hazájában, hol már minden törvényhozás szóbeliségnek nevezi törvénykezési rendszerét, habár az a szóbeliség valódi rendeltetésének s lényegének számosb államban távolról sem felel is meg, A szóbeliség jogi hatálya s hasznosítása keresztülvitelének irányától, alkalmazásának szabályozásától feltételeztetik. Csak azon szóbeliség felelhet meg a hozzá kötött reményeknek, melynek alapjául, az egész törvénykezésen keresztül érvényesítendő irányául azon elv fogadtatik el, mely a szóbeliség rendeltetésének s szellemének egyedül képes megfelelni. És ezen elv:a közvetlenség elve. Ez az egyedül, mi a törvénykezést valódi szóbeliséggé alakithatja, s csak is az idézheti elő azon üdvös sikert, melyet a szóbeliségtől az igazságszolgáltatás gyökeres reformjára nézve, különösen a gyorsaság tekintetéből várni szoktunk. Azértis napjainkban a tudomány s codificatio körében a közvetlenség már lényegesb s nagyobb jelentőségű kifejezés, mint maga a szóbeliség; miután utóbbi a közvetlenség valósítása nélkül érték nélküli intézményé' válik. Mi tehát ezen közvetlenség? Ennek jogi értelme s lényege iránt kell tisztába jönnünk, hogy az illető codificatio alapjai iránt kellően tájékozhassuk magunkat. A közvetlenség azon irányszabályban öszpontosul, min é 1 f o g v a a bíróság egyedül az előtte közvetlenül tett szóbeli előadások alapján hozzon ítéletet: tehát, hogy mindazon törvénykezési anyagok, melyek az Ítélethozatal alapjául szolgálnak, csupán a bíróság előtt közvetlenül tett előadásokból mentessenek. És ezzel következetesen folyik az is, hogy mindazon jogi előadások, fejtegetések sat. mik a bíróság előttiségen kívül esnek, más czélokra, nevezetesen felvilágosításra szolgálhatnak, de a bírósági határozat alapjaiul nem használtathatnak. Következik továbbá: hogy ezen közvetlenségi szabály ne csak a felek perbeli feleseléseikre, tárgyalásaikra, hanem a törvénykezés minden tényezőjére, minden alkatrészére kiterjesztessék ; tehát a bizonyítékok s bizonyitéki eljárások is csak közvetlenül a bíróság előtt eszközöltethessenek. Valamint következik az is, hogy ezen közvetlenségi elvnek a per minden stádiumán, minden fórumán alkalmaztatni kell; a közvetlen szóbeli tárgyalás nem szórhatván csak az első fokozatú bíróságok körére, hanem az mint ezek előtt, ugy a felebbviteli törvényszékek előtt is nyilvánossággal párosulva érvényesítetvén. Ez a közvetlenség lényege. És ennélfogva a szóbeliség rendszerének lényege s jelentősége nem abban áll, hogy a felek polgárjogi perekben is szóbeli tárgyalásokat tarthassanak, nem abban különösen, hogy az Írásbeli perbeszédek után egy végtárgyalás tartathassák, melyen a felek vitáikat élőszóval is előadhassák ; hanem abban rejlik, hogy egyedül ezen szóbeli tárgyalások s előadások szolgáljanak az Ítélethozatal j o gi f o r r ás ai u 1,') s minden egyebek csak mellékes tekintetbe jöhessenek. És hogy a szóbeliség csak ily szellemben, s ily alkalmazás mellett felelhet meg magas hivatásának, s vezethet el az attól várt magasb igazságszolgáltatási tökély sikeréhez; semmi kétséget sem szenvedhet. Mert ha áll az, hogy a szóbeliség rendszerében a bíróság az élőszóvali közlésekből tisztább s világosabb tárgyismeretet szerezhet, hogy az irományok tömkelegének mellőzésével gyorsabb eljárás eszközöltethetik; s hogy a nyilt, élőszóvali szóváltásoknál a törvénykezés erkölcsi alapja is jobban biztositatik; mely hatályok miatt tekintetik a szóbeliség tökéletesb bíráskodási formának ; akkor ennek tökéletesebben csak az imént kifejtett közvetlenség rendszere felelhet meg. Ha ugyanis a szóbeli előadáson kivül az ítélethozatalra akár az alsó, akár a felső fórumon — más elemeknek, u. m. az irományoknak is döntő befolyás adatik, ha azok is alapjaiul vétethetnek, akkor a szóbeliség tiszta egyöntetű, öszhangzatos megszűnik lenni, mi a hatályt és sikert minden működésnél csökkenti. Akkor a periratok is mint jogi tényezők jelenvén meg, a szóbeli előadásokra túlnyomó figyelem többé nem fog forditatni; sőt meglehet, hogy az írásbeliségnek a régi rendszerből fenmaradt s megszokott befolyása mellett a szóbeliség csak valami mellékes dolognak fog vétetni. Tekintélye, jelentősége csökkenni fog, s ez kétségtelenül sikerét is csökkenteni fogja. Csökkenteni fogja gyorsasági hatályát kétségtelenül, mert az írásbeliség egy része megmarad, mi mindig a hosszadalmasság s perhuzavonás forrása. — Továbbá a biróság akkor minden tévedés s csalódás ellen kellően biztosított nem lehet, mi pedig az alapos igazságszolgáltatás feltételéül szolgál; mert az alapul szolgáló jogi tények egy része közvetlen észlelete alól el fog vonatni, mi pedig a feleknek folytonos közvetlen befolyása segymásrai hatása mellett a kételyek s homály, mint az ármányoknak is eltávolítására legalkal masb s legsikeresebb eszköz. Ha különösen a bizonyitéki eljárás egy része p. o. a tanuk kö1) Megjegyezve azonban, mikép minden irományok ki nem zárai hatnak p o. a keresetek, bizonyitéki okiratok sat. ez magától is értetődik ; másrészt vannak esetek, melyekben kivételesen az. írásbeliség s/üksécesnek találtathatik, mint azt nemcsak a f r a nc z. i a. hanem a sokat javított genfi s a legújabb német országi törvenykönyvekben H feltalálhatjuk — miről azonban később tüzetesen értekcendüuk — természetesen tekintettel saját hazai viszonyainkra s ezek kívánalmaira is. 3