Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 46. szám

182 mely azon tudománynak egész tárgyát, s lényeges moz­zanatait meghatározza, és magában foglalja, mely alap­elvből az egész tartalom, szerves összeköttetésben folyo­mányul, s belőle kifejtetik. A jogtudománynak is kell, hogy ily alapelve legyen, különben nem volna s nem le­hetne tudomány. Ezen alapelvnek — a szerves viszonylat természete szerint — magában a jogban kell rej leni, s ajog fogalmának meg­határozásával kifejezésre és felismerésre jutni. Ezt eddig igy hittük; ezt igy tudtuk. A jogot mintabsolut,mintőslényiésörök eszmét és eszményt fogalmaztuk, s a jogbölcseletet nem tartottuk csupán a jogeszme tudományának — ellen­tétben a valósitottjoggal: hanem a lénynyé vált, az élet valódiságában előtűnő —a reális jog tudományának.2) „Sie ist (die Philosophie des Rechtes) der oberste Theil der Einen und gesammten Rechtswissenschaft, wel­che das Recht und den Staat in jeder Hinsicht umfasst.3) E hit rajongás! e tan: merő tévtan! A jognak nincs alapelve; a jogtudomány nem tudomány: Ajog alap­él ve a hatalom, mely annak legfelső princípiuma és életeleme! Innen természetszerűleg folyik, miként a „jog­tudomány" értelemnélküli elnevezés, mysticus burko­lat, mely a tévhit ködfellegeinek eloszlatása után, mint a „hatalom tudomány a" bontakozik ki a homály mögül. „Das Recht ist nicht einmal die Hauptsache und ins besondere nicht das Fundament des Staates."*) Ily elvek és tanok hallatára joggal felkiálthatunk Gruizot-val: „On ne fait dans les facultés que trop de philosophie politiqu e, et de mauvaise philo­sophie politiqu e." Jogeset. Az 1840: t. cz. alapján betáblázott követelések kitörlése. (Folytatás.) Alperesek felebbezése folytán a kir. it. tábla 1863. decz. 15-én 9962. sz. a. kelt i t é l e t é v e 1: „az eljáró megyei törvényszék Ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyta" A Hétszem. tábla pedig 1864. 10000. sz. a következőleg határozott: „Azon körülmény, hogy a járás biróságnál vezetendő telek és betáblázási könyvek tárgyában 1850. jan. 14-én kelt ideiglenes rendelet előtt M.-Szigethen és annak ha­tárában fekvő ingatlan javakra földkönyvek vezettettek-e? továbbá, hogy az idézett rendelet M.-Szigethen életbe lé­pett-e, és mikor? vagy ha nem lépett, a fekvő vagyonok tulajdon jogának átruházására nézve a telekkönyvi be­jegyzés helyét a gyakorlat szerint 1860. évben minő eljá­rás pótolta, — kellően kifejtve, — végre az 1860. márt. 26. 1316. sz. a. C. alatti betáblázási kérvény folytán tett intézkedés eredménye kimutatva nem lóvén — a kijelelt hiányok kipótlása végetti tárgyalás és a kifejlendőkhöz képesti uj ítélethozatal végett a per visszaküldetik." Ezen legfelsőbb bír. határozat folytán tartott tárgya­lásnál: Felperes. F. a. becsatolja a hivatalos okiratot, a) Krause: Philisophie des Rechtes 70. lap. 3) K r a u s e : u. o. 1. lap. *)Constantin Francz: Die Physiologie des Staates. mely szerint Mármarosmegyében 1864. jan. 14-én lépett életbe a telekkönyvi intézmény — Gr. a. Szigethváros tör­vényszékének hiteles kiadványát, inelylyel igazoltatik, hogy az 1850. jan. 14 iki rendelet értelmében! telek és betáblázási könyvek Szigeth városában életbe soha nem lép­tettek, sem 1860. évben egész megyében telekkönyvi in­tézmény nem létezett, hanem Szigeth városában az ingat­lan birtokok átruházása az előbbi magyar törvények sze­rint eszközöltetett s a tulajdon jogossága két vevő eseté­ben a resignatiótól függött; e megyében csak az 1840: XXI. t. cz. szerinti betáblázási könyvek vitettek ; —végre, hogy a Vozáry-féle telek nemesi curia. — A fentebbiek ér­telmében a H. és J. alatti megye törvényszéki s az illeté­kes főtörvényszéki 1859. évben kelt ítéletek kimondják, hogy Mármarosmegyében birtok szerzésre telekkönyvek nem létezvén, a vevő tulajdoni jogának 2. eladás elleni biztosítását csak resignatió által eszközölheti. Alperes. 2 —16. a. végzéseket mutat fel, melyek által a megyei törvényszék és járásbíróság tulajdoni jog betáblázását engedte meg — beismerve, hogy azoknak ő sem tulajdonit oly erőt, mint a nyilvánkönyvi bekebelezé­seknek. Az alperesi követelés a városi polgármester által kiállított birtok bizonylat folytán tábláztatván be, az ter­hül maradand. Felperes. K. a. becsatol a városi hatóságtól, egy hivatalos bizonylatot, az iránt, hogy a telekkönyvnek 1864. évben történt életbe léptéig, a betáblázások alap­ját, az adó ideiglenes alapját képező becslési földkönyv után a városi polgármester által kiadott bizonylat képezte, s hogy azon becslési földkönyvekbeni birtok változások rendesen nem vezettettek, — s az hiányos volt. — To­vábbá L. a. a betáblázási végzést — mi igazolja azt is, hogy csak Nekula Luiza adott be M. alatti bizonylatot a többi alperesek későb csak arra hivatkoztak; —M. a. azon bizonylatot, minek alapján a betáblázás eszközöltetett, mit Kovásy Albert polgármester állított ki, ugyanaz ki a resignatiónál jelen volt; N. a. az eladó bizonylatát, miből kitűnik, hogy az M. bizonylat hamis s az illető ál tal leg­jobb tudomása ellenére tévedésből adatott ki, vagy meg se nézve mit ír alá — s igy félre vezették; — végre O. a. bemutatja ezen házas telekre vonatkozó 1860. nov. 15. a szigethi cs. kir. járásbíróság ítéletét, melyben kimonda­tik, hogy Mármarosmegyében és Szigethvárosában rendes telekkönyvek sem a vételkor, sem az ítélet keltekor nem vezettettek, a vétel napjától a haszonvételt is felperesnek megítélvén. Ezek szerint igazolt lévén az O. szerint épen a cs. kir. járásbirósági ítélettel, melynek a Greringer-féle telekkönyvet kellett volna vezetni — mint szinte a K. a. városi hatóság bizonylata, mint a H. és J. a. megyei és főtörvényszéki ítélettel —hogy tulajdoni jogátruházásra, és épen nemesi telekre semmi nyilvánkönyv nem vezet­tetett, — hogy az M. a. bizonylat, mire a betáblázás Ne­kula Luiza részére alapult, hamis s kétszeresen valótlau, mert abban még az is foglaltatik, hogy a Vozáry Bertáé is kié soha nem volt, hogy a többi álhitelezők ily bizony­latot se mutattak fel; — hogy a hamis bizonylatra hivat­kozván a későbbi álhitelezők — miután azon hamis bi­zonylat kiállítása után Mizsei 3, Májer 4,Hoványek 9 hó­val később kérik a betáblázásokat, — és nemcsak ezen hosszú idő közök, hanem pár nap alatt is birtok változás történhetik, — fényesen lei van világítva a betáblázást elrendelt cs. kir. megyei törvényszék hivatali hűsége is, s tekintve azt, hogy a C. okirat szerint a vétel ugyan­j azon törvényszéknek már korábban bejelentve volt, nem I kell magyarázni, hogy szinte 12000 frt hamis követelés,

Next

/
Thumbnails
Contents