Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 46. szám

182 mely azon tudománynak egész tárgyát, s lényeges mozzanatait meghatározza, és magában foglalja, mely alapelvből az egész tartalom, szerves összeköttetésben folyományul, s belőle kifejtetik. A jogtudománynak is kell, hogy ily alapelve legyen, különben nem volna s nem lehetne tudomány. Ezen alapelvnek — a szerves viszonylat természete szerint — magában a jogban kell rej leni, s ajog fogalmának meghatározásával kifejezésre és felismerésre jutni. Ezt eddig igy hittük; ezt igy tudtuk. A jogot mintabsolut,mintőslényiésörök eszmét és eszményt fogalmaztuk, s a jogbölcseletet nem tartottuk csupán a jogeszme tudományának — ellentétben a valósitottjoggal: hanem a lénynyé vált, az élet valódiságában előtűnő —a reális jog tudományának.2) „Sie ist (die Philosophie des Rechtes) der oberste Theil der Einen und gesammten Rechtswissenschaft, welche das Recht und den Staat in jeder Hinsicht umfasst.3) E hit rajongás! e tan: merő tévtan! A jognak nincs alapelve; a jogtudomány nem tudomány: Ajog alapél ve a hatalom, mely annak legfelső princípiuma és életeleme! Innen természetszerűleg folyik, miként a „jogtudomány" értelemnélküli elnevezés, mysticus burkolat, mely a tévhit ködfellegeinek eloszlatása után, mint a „hatalom tudomány a" bontakozik ki a homály mögül. „Das Recht ist nicht einmal die Hauptsache und ins besondere nicht das Fundament des Staates."*) Ily elvek és tanok hallatára joggal felkiálthatunk Gruizot-val: „On ne fait dans les facultés que trop de philosophie politiqu e, et de mauvaise philosophie politiqu e." Jogeset. Az 1840: t. cz. alapján betáblázott követelések kitörlése. (Folytatás.) Alperesek felebbezése folytán a kir. it. tábla 1863. decz. 15-én 9962. sz. a. kelt i t é l e t é v e 1: „az eljáró megyei törvényszék Ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyta" A Hétszem. tábla pedig 1864. 10000. sz. a következőleg határozott: „Azon körülmény, hogy a járás biróságnál vezetendő telek és betáblázási könyvek tárgyában 1850. jan. 14-én kelt ideiglenes rendelet előtt M.-Szigethen és annak határában fekvő ingatlan javakra földkönyvek vezettettek-e? továbbá, hogy az idézett rendelet M.-Szigethen életbe lépett-e, és mikor? vagy ha nem lépett, a fekvő vagyonok tulajdon jogának átruházására nézve a telekkönyvi bejegyzés helyét a gyakorlat szerint 1860. évben minő eljárás pótolta, — kellően kifejtve, — végre az 1860. márt. 26. 1316. sz. a. C. alatti betáblázási kérvény folytán tett intézkedés eredménye kimutatva nem lóvén — a kijelelt hiányok kipótlása végetti tárgyalás és a kifejlendőkhöz képesti uj ítélethozatal végett a per visszaküldetik." Ezen legfelsőbb bír. határozat folytán tartott tárgyalásnál: Felperes. F. a. becsatolja a hivatalos okiratot, a) Krause: Philisophie des Rechtes 70. lap. 3) K r a u s e : u. o. 1. lap. *)Constantin Francz: Die Physiologie des Staates. mely szerint Mármarosmegyében 1864. jan. 14-én lépett életbe a telekkönyvi intézmény — Gr. a. Szigethváros törvényszékének hiteles kiadványát, inelylyel igazoltatik, hogy az 1850. jan. 14 iki rendelet értelmében! telek és betáblázási könyvek Szigeth városában életbe soha nem léptettek, sem 1860. évben egész megyében telekkönyvi intézmény nem létezett, hanem Szigeth városában az ingatlan birtokok átruházása az előbbi magyar törvények szerint eszközöltetett s a tulajdon jogossága két vevő esetében a resignatiótól függött; e megyében csak az 1840: XXI. t. cz. szerinti betáblázási könyvek vitettek ; —végre, hogy a Vozáry-féle telek nemesi curia. — A fentebbiek értelmében a H. és J. alatti megye törvényszéki s az illetékes főtörvényszéki 1859. évben kelt ítéletek kimondják, hogy Mármarosmegyében birtok szerzésre telekkönyvek nem létezvén, a vevő tulajdoni jogának 2. eladás elleni biztosítását csak resignatió által eszközölheti. Alperes. 2 —16. a. végzéseket mutat fel, melyek által a megyei törvényszék és járásbíróság tulajdoni jog betáblázását engedte meg — beismerve, hogy azoknak ő sem tulajdonit oly erőt, mint a nyilvánkönyvi bekebelezéseknek. Az alperesi követelés a városi polgármester által kiállított birtok bizonylat folytán tábláztatván be, az terhül maradand. Felperes. K. a. becsatol a városi hatóságtól, egy hivatalos bizonylatot, az iránt, hogy a telekkönyvnek 1864. évben történt életbe léptéig, a betáblázások alapját, az adó ideiglenes alapját képező becslési földkönyv után a városi polgármester által kiadott bizonylat képezte, s hogy azon becslési földkönyvekbeni birtok változások rendesen nem vezettettek, — s az hiányos volt. — Továbbá L. a. a betáblázási végzést — mi igazolja azt is, hogy csak Nekula Luiza adott be M. alatti bizonylatot a többi alperesek későb csak arra hivatkoztak; —M. a. azon bizonylatot, minek alapján a betáblázás eszközöltetett, mit Kovásy Albert polgármester állított ki, ugyanaz ki a resignatiónál jelen volt; N. a. az eladó bizonylatát, miből kitűnik, hogy az M. bizonylat hamis s az illető ál tal legjobb tudomása ellenére tévedésből adatott ki, vagy meg se nézve mit ír alá — s igy félre vezették; — végre O. a. bemutatja ezen házas telekre vonatkozó 1860. nov. 15. a szigethi cs. kir. járásbíróság ítéletét, melyben kimondatik, hogy Mármarosmegyében és Szigethvárosában rendes telekkönyvek sem a vételkor, sem az ítélet keltekor nem vezettettek, a vétel napjától a haszonvételt is felperesnek megítélvén. Ezek szerint igazolt lévén az O. szerint épen a cs. kir. járásbirósági ítélettel, melynek a Greringer-féle telekkönyvet kellett volna vezetni — mint szinte a K. a. városi hatóság bizonylata, mint a H. és J. a. megyei és főtörvényszéki ítélettel —hogy tulajdoni jogátruházásra, és épen nemesi telekre semmi nyilvánkönyv nem vezettetett, — hogy az M. a. bizonylat, mire a betáblázás Nekula Luiza részére alapult, hamis s kétszeresen valótlau, mert abban még az is foglaltatik, hogy a Vozáry Bertáé is kié soha nem volt, hogy a többi álhitelezők ily bizonylatot se mutattak fel; — hogy a hamis bizonylatra hivatkozván a későbbi álhitelezők — miután azon hamis bizonylat kiállítása után Mizsei 3, Májer 4,Hoványek 9 hóval később kérik a betáblázásokat, — és nemcsak ezen hosszú idő közök, hanem pár nap alatt is birtok változás történhetik, — fényesen lei van világítva a betáblázást elrendelt cs. kir. megyei törvényszék hivatali hűsége is, s tekintve azt, hogy a C. okirat szerint a vétel ugyanj azon törvényszéknek már korábban bejelentve volt, nem I kell magyarázni, hogy szinte 12000 frt hamis követelés,