Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 45. szám

Pest, IS()(>. U<I<1 június 13. 45. szám. \yolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Észrevételek a Codificat. albizottmány eljárási tervezete're. — Jogesetek. — Hiv. tudnivaló. Észrevételek a Codif. albizottmány eljárási tervezetére. Az ujabbkori codificatió egyik legüdvösb intézkedése : ininden codificationalis munkálat közzététele; természetesen főleg azért, hogy azokat a szakértők bírálat alá vegyék, ennek eredményeit közöljék, s igy a törvényhozás nehéz munkáját, minél tökéletesb törvényeket alkotni, ez által is erejükhöz képest könnyitsék s elősegéljék. Szabad legyen tehát nekünk is ily czélból,az országgyűlési codif. albizottmány azon eljárási tervezetére, melyet lapunk 43. számában közlöttünk, néhány észrevételt tenni. Legfőbb s leglényegesb észrevételünk a munka rend s felosztás rendszerére vonatkozik. Nézetünk az, mikép tekintve törvénykezésünk jelen súlyos helyzetét, annak legégetőbb szükségeit, legnyomasztóbb bajait kell mindenekelőtt orvosolni. Hogy törvénykezésünk abnormis helyzetében, ajogbiztosságot majdnem teljesen kizáró bajok, beteges hiányok különböző mérvben nyilvánulnak; hogy az orvoslást igénylő szükségeink között, azok nyomasztóságára s elviselhetlenségére nézve különböző fokozatok léteznek; — ez iránt, ugy hisszük, ellenvélemény nem is képzelhető. Mindenki elfogja ismerni, mikép jelenlegi jog állapotunkban, melyet teljes joggal, jog nélküli állapotnak lehetne nevezni, a jogbiztosság sokkal kevésbé van érdekelve a bányajog intézményei, mint a legkorlátlanabb önkényt megengedő, tehát a jogbiztosságot teljesen megsemmisitő büntetőjogi rendszerünk által. És nem fogja senki tagadhatni, miszerint hitelünk, nemzetgazdászatunk, vagyoni jogbiztosságunk érdekeit, minden hiányai mellett is még mindig, jelenben is, sokkal kevésbé találhatjuk veszélyzetteknek váltótörvényeink s el járásunk, mint az országbírói legszerencsétlenebbül alkotott szabályok szülte polgári törvénykezési rendszerünk által; nem azt sem, mikép polgári magán jogunk mellett, melyet az ősiség s urbériség határozott és tüzetes rendezése, valamint a telekkönyvi rendszer is igen kitűnő előnyökre emeltek, sokkal könnyebben boldogulhatunk s megnyughatunk, mint jelen bírósági rendszerünk s szervezetünk mellett, mely véghetetlen sok hiányai által képes lenne a legtökéletesb törvények sikerét is teljesen meghiúsítani. Ezen ténykörülményeknek megfelelőleg óhajtásunk az lenne, hogy törvényhozásunk a legégetőbb, s kiválóan elviselhetlen törvénykezési szükségeink közt különbséget téve, s ez szerint a szükségesség igényeihez képest bizonyos sorrendet alapítva, a codificatió mindenekelőtt csak a legnyomasztóbb bajainkat kielégíthető, tehát a legsürgősb törvények alkotására szorítkozott volna. És ezt a különböző fokozatú szükségesség igényein kivül, maga a törvényhozás rendelkezésére álló munka erők mérlegezése is megkívánta volna. Annálinkább, mert főleg hazai körülményeinkben, csak a munka erők legnagyobb öszpontositása mellett várható az, hogy a legégetőbb igazságszolgáltatási szükségeinknek megfelelő codificationalis munkálatok mielőbb, a lehető legrövidebb idő alatt előállitathassanak. A képviselőház codificationalis albizottmánya azonban az érintett szempontokkal ellenkezőleg oly eljárási rendszert alapított meg, mely a codificatió által kielégítendő igazságszolgáltatási szükségek közt semmi fokozatot, semmi különbséget sem tesz, és a létező szellemi munka erők teljes szétforgácsolására vezet. Az ugyanis a jogéletnek ebbeli minden szakát, az összes codificatiónak minden nemét egyszerre munkába vétetni indítványozza. Az némely a jogi codificatióhoz nem is tartozó tárgyakon, s néhány pótintézkedéseken kivül, nem kevesebb mint 16 külön Codex előállítását hozz a j avaslatb a.*) Ha némelyek szerint ennek kivitele nem tartoznék is a lehetetlenségek közé; annyi bizonyos, mikép a mellett, hogy az a sürgősb szükségek fedezésére semmi tekintetet sem fordit; egyszersmind oly munka erő szétdarabolást is okozna, mely egy részt a dolgozatok alaposságát nagyon is kétségessé tenné, másrészt a codexek előállítását okvetlenül tetemesen messze időre vetné vissza. De mi nem vonakodunk ezen indítványt a legmerészebb válalatnak is nyilvánítani. Mert nem ismerünk Európában államot, melynek törvényhozása valaha ennyi munkára válalkozott volna. Nincs az európai codificatió történetében példa arra, hogy valahol egyszerre 16 Codex vétetett volna munkába! És mit mondjunk hazánk sajátságos, igen szegényes szakképzettségi körülményeiben, hol ugyancsak össze kellene szedni az erőket, hogy csak egy-két codex is becsületesen elkészítethessék. De nemcsak a szellemi erő fogyatkozása áll ezen kivitel útjában. Az, mint kiki láthatja, államunk összes jogrendszerét gyökeresen átalakítaná. Ez pedig oly kiviteli költségeket szükségelne, melyeknek egyszerrei elviselhetésére magunkat teljesen képteleneknek tartjuk. Ha most a helyszűke engedné, az európai codificatió történetéből példákat idézhetnénk, hogy több helyütt a legszükségesb reformok a költség fedezés tekintetéből buktak meg, Mert a jogi reformok életbe léptetése nemcsak sok szellemi erőt, hanem tetemes pénzbeli kiadásokat is igényel. Ezen tervezet átalános irányára nézve még azon nagy hiányt kell kiemelnünk, mikép a codificatió létesítéséig eszközleudő ideiglenes intézkedésekről egészen hallgat. Tudhatván, mikép az el nem hamarkodott codificatió hosszasb időt igényel; addig is a legszükségesb javítások sürgetését nem lett volna szabad mellőznie. Törvényhozásunk nem hunyhat szemet törvénykezésünk rettenetes állapotja előtt, melynek legalább főbb bajain mielőbb kell segíteni, ha összes vagyoni érdekeinket tönkre tenni nem akarjuk. E tárgyról azonban legközelebb tüzetesen szólandunk. Az albizottmányi tervezet részleteire is vannak észre*) U. m. polgári magán jog ; telekkönyvi rend ; csődtőrvény ; erdőszeti, vadászati, vizi jog ; mezei rendőrség ; polg. perrend ; bircsági szervezet; nem peres ügyek ; ügyvédi rend ; anyagi büntető jog; bűnvádi eljárás; börtön rendszer; váltó-keresk. jog; bányajog; sajtó rend; író s művészeti tulajdon codexét. 45