Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 44. szám

175 beli per jogszerűen nem folyhatott; a visszahelyezés! per- i ben kérdőre vont ügyvéd az ellenfél tudtán kivül ki nem ' hallgattathatott; becsomózáskétév multán másodszor is el nem rendeltethetett; és ujitó fél annak igazolása alól, hogy a vesztes itélet megtudása után 90 nap alattadta be viszszahelyezési újított keresetét, és hogy uj bizonyítékait a fő per alatt fel nem találhatta, felmenthető nem volt. Jogeset. írott szerződés ellenében is hely %dható a tanúvallomásoknak; és ezek a birói Ítélethozatalnál az irott kötvény ellenére figyelembe vétethetnek. Szilágyi György, Vitrael Sámuel e. Biharmegye törvszékéhez az 1862. jul. 21. 3243. sz. a. benyújtott keresetében előadja, miképen ő Vitrael Sámuel alperestől 1861. aug. havában gyapjúra 350 frtot vett fel azon kötelezettséggel, hogy ezen összegért 1 862-iki nyíráskor3'/2 mázsa gyapjút tartozik felperesnek átszolgáltatni. Időközben felperes súlyosan megbetegedvén, kénytelen volt birkáit alperesnek 464 frtért eladni oly kikötéssel, hogy a tartozásban levő 3% mázsa gyapjú fejében ennek 1862. évi jun, havi ára a birkák árából levonatván, a felesleget felp. 1862. évi júniusban tartozzék lefizetni. 1862. évi júniusban a gyapjú ára 110 írtnál feljebb nem emelkedvén, alperes követeléséből 3 V2 mázsa gyapjú árában 385 frt lett volna levonandó, 79 frt pedig alp. részéről felperesnek kifizetendő. Azonban alperes felperesnek a gyapjút 120 frttal kivánja mázsánkint felszámítani, s így 3 V2 mázsa gyapjúnál 35 frttal megkárosítani; miértis kénytelen volt felperes alperest ez érdemben a szakáli helység házához megidéztetni, a hol alp. az A. a. kötelezőt ravaszul akként állította ki, hogy tartozását csak akkor fizetendi ki, ho gy ha f el p. a 31/2 mázsa gyapjút természetben kiszól gáltatand ja. Minthogy a birka eladási szerződés által az előbbi gyapjú szállítására vonatkozó szerződés megszüntetett, s alp. tartozásából 40 frtot már le is fizetett, kéri alperest a még hátralévő 35 frtban és járulékaiban elmarasztaltatni. Ellenbeszéd. A. felp. kereset az A. a. okmány alapján leszállítandó, mert annak értelmében alp. csak akkor tartozott 464 frtot lefizetni, ha felp. a 3 '/2 mázsa gyapjút alperesnek kiszolgáltatandja, ezt azonban felp. nem igazolta. Felp. tartozott volna 1862. jun. hóban mázsa gyapjút szállítani, vagy ennek nem szállítása esetében a 2. sz. a. értelmében minden mázsáért 120 frtot felperesnek kifizetni; minthogy pedig felp. a kikötött gyapjú mennyiséget be nem szállította, alp. a megvett juhok 460 frtnyi árából a 3V2 mázsa gyapjúért (mázsáját 120 frttal számítva) 420 frtot jogosan leszámíthatott, és miután felperes beismerése szerint is 44 frtot lefizetett, kétségtelen, hogy felperesnek mivel sem tartozik, s igy a felp. kereset leszállítandó, s ő egyszersmind az okozott költségekben elmarasztalandó. Válasz. A kereset alapjául nem az A. a. kötelezvény, hanem a szóbeli egyesség fektetett. E perben csak két kérdés jöhet tekintetbe, t. i. megvette-e alp. felp. birkáit, és árával adós maradt-e vagy nem? 2-or pedig, mily ára volt 1862. jun. hóban Szakái helységében és környékén a gyapjúnak? Hogy felp. birkáit alperesnek 464 frtért oly feltétel alatt adta el, hogy ezen összegből alp. magának 1862. évi jun. havi árfolyam szerint 3 V2 mázsa gyapjúra nézve eleget tévén, a felesleget 1862. jun hó végével fizesse ki, e tény alp. által az A. a. kötvényben beismerve van. Hogy a birka eladás 1861-iki téli hónapokban történt, arra nézve tanúit a D. a. kérdő pontokra kihallgattatni kéri; póthitét is felajánlván. Hogy pedig 1862. évi jun. hóban mily ára volt a gyapjúnak, arra nézve tanúit az E. a. kérdő pontokra kéri kihallgattatni. Viszon válasz. A tanuk kihallgatásának szükségessége fen nem forog, mert alp. nem tagadja, hogy felp. birkáit 1861-ben 464 frtért megvette, csak azt tagadja, hogy felperesnek ellenkereseti joga lenne alperesen addig, míg a kereset alapjául fektetett szerződésbeli kötelezettségének eleget tesz; minthogy pedig felp. semmivel sem igazolta, hogy az A. alattiban kikötött kötelezettségének eleget tett volna, a kereset mint irlőelőtti leszállítandó. Ezekután a tanuk kihallgatása elrendelte t v é n, ezek vallomásaiból kiderült, hogy a kérdéses időben a gyapjú mázsájának ára 86, 90 — 96 frt közt változott. . Biharmegye törvszéke által 1863. máj.29. 2478. sz. a. h o z o 11 ítél e ttel alp. a kereseti összeg és 22 frt 18 kr. perköltség fizetésében elmarasztaltatott. Indokok. „Miután a keresetlevél, s a felek kölcsönös feleleteiből az tűnik ki, s alperes által is beismertetett, hogy alp. felperesnek birkáit 464 frtért megvette, és 1862-ben még nyirés előtt elhajtatta, s annak árát ugyanazon év jun. havában mint e végre kitűzött határidőben felperesnek^ megvett birkák gyapjú ára fejében előlegezett 350 frtnyi 3V2 mázsa gyapjú árának mázsánként 1 20 frtjával lett beszámításával felvett számításához képest 10 frtnak önkéntes visszatartásával, fizette ki, és ekként minden mázsa után 10 frtot visszatartván alp. ki nem fizetett; miután a gyapjú ára ugyanezen kitűzött határidőben, 1862. júniusban a hit alatt kihallgatott tanuk előadása szeriut 86 — 96 frt között változott és ezen árnál felébb nem rúgott, sőt a tanuk állítása szerint ezen hónapban maga alperes is ugyanezen áron vette a gyapjút, felp. keresetlevelében a gyapjú 1862. jun. havábani folyó árára nézve tett előadásának valódisága beigazoltnak volt tekintendő ; miértis alp. a 2. sz. a. különben is érvénytelen nyilatkozatot tartalmazó bizonylatnak, ugy az A. a. alp. saját maga tetszése szerint a birkák ára sürgetésekor fogalmazott elismervén yében foglalt feltételeknek, mint a fentebb felhivott körülmények s tanuk által megczáfolt kifogásoknak tekintetbe vétele nélkül, a keresetbe elmarasztalandó, s mint vesztes fél a perköltség megfizetésére is kötelezendő volt." Ezen itélet ellen alp. semmiségi panaszszal kapcsolatos felebbezést nyújtott be, mert a tanuhallgatási határidő vele nem közöltetvén, a kihallgatáson jelen nem lehetett s ellenkérdő pontokat be nem nyújthatott; merta biróság egyedül az A. a. kötelezvényen alapuló kereset értelmében mondhatott Ítéletet, mely világosan azt tartalmazza, hogy alp. akkor tartozik fizetni, ha felp. a gyapjút általadandotta; mert igaz ugyan, hogy az első szerződéstől elállás történt, de csak azon értelemben, hogy az esetre, ha a gyapjúval beszámolni nem tud — a gyapjú pesti ára fizetessék meg , mert végre a gyapjú ára sérelmesen határoztatott 86—96 frtra, mivel alp. nem azért adta előre a pénzt, hogy egy évvel később a gyapjúnak vidéki árát kapja meg, hanem azért, hogy nem szállítás esetében a gyapjú pesti értéke téritessék meg. Ezek alapján kéri az e. b. ítéletet megváltoztatni. A kir, táblán Ítéltetett: ,,A felp. által elfogadott A. a. kötvény ellenében a felhivott tanúvallomások birói fi gye-