Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 2. szám

7 XV. t. cz. 5. 12. §§-ai mellőztettek az által, hogy a becslésre kisebb birtokosok használtattak, hogy a földek és rétek a kiszámítási kulcs mellőztével csak általában becsültettek, hogy a kir. kisebb haszonvételek becslése mellőztetett, s a közös legeltetési haszonvétel meg nem határoztatott, hogy az elkészült becsű a felekkel nem közöltetett; mert az id. törv. szab. 126. §-a ellenére a lefoglalt nándori birtok fő és alzálogokkal levén terhelve, az egész jószág rész t. i. Szenté és Gutái birtokok le nem foglaltattak és meg nem becsültettek; miért is a végrehajtási végzés és eljárás megsemmisittetni kéretik. Az erre beadott ellenészrevételekben megjegyeztetik, miszerint a végrehajtásnak márt. 20-án lett elrendeléséről alperesek a bírói kiküldött által előre értesittetvén, az ellen a törvény szabta időben fel folyamodásukat be nem jelentették, s igy az ellen utóbb beadott panaszuk figyelembe annál kevésbbé vehető, mert alperesek mint Gyurcsányi Gábor örökösei közül egy sem lakván az apai örökségben, felperesnek az alperesek által birt Gyurcsányiféle jószágra kellett a végrehajtást már csak azért is kijelölni, hogy ott alperesek megjelenvén, kijelölhetésijogukkal élhessenek, mit azonban nem tettek. Hogy a végrehajtás alá vett birtoktestek telekkönyvbe jegyeztettek, a végrehajtási végzés megsemmisítésére nem szolgál,legfeljebb alperesek jogában állott volna a maga idejében a bejegyzést érvényteleníteni. Alperesek a végrehajtásra meg nem jelenvén, a becsű velők nem közöltethetett. A végrehajtási eljárás ellen tett kifogások pedig alaptalanok, mert a megejtett becsünél a községi elöljárók alkalmaztattak, mint ezt az 183%. 15. t. cz. 6. §. rendeli; mert a földek és rétek az elöljárók által tudományuk s lelkiismeretök szerint becs és pénzértékben becsültettek meg; mert a kir. kisebb haszonvételek a 26. sz. tjkvben nem foglaltatván, a végrehajtás tárgyául nem vétethettek; mert a végrehajtási jkönyv igazolása szerint a legelő becs alá vétetett; mert a Szenté és gutái birtokoknak végrehajtás alá vétele nem szükségeltetett, mivel azok mint külön testületek külön jegyzőkönyvben foglaltatnak. Kéri tehát az ügy húzására czélzó panaszt elvettetni, s az elrendelt végrehajtást helybenhagyni. A kir. it. táblán végeztetett: „A végrehajtási időről értesített alperesek a kitűzött helyen és időben meg nem jelenvén s igy a végrehajtási alap kijelölésétőli elzárásukat helytelenül panaszolván, e részbeni alaptalan semmiségi panaszuknak hely nem adatik; menynyiben azonban a fel folyamodott végzés előrészében egyidejűleg a végrehajtási jognak telekkönyvi feljegyzése is, a foglalási eljárás bef ej ezése előtt az id. törv. szab. 123. §-ába ütközőleg lőn megrendelve, a végzés eme része megváltoztatván, az érintett bejegyzés kitörültetni rendeltetik. Ekkép a e. b. végzése részben megváltoztatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetuek." (1863. decz. 30-án 7263. P. sz. a.) Ezen végzés ellen alperesek ismét felfolyamodtak, mert ellenmondást látszik tartalmazni, hogy a megsemmisítés tárgyául szolgált tszéki végzés kapcsában a végrehajtás jogosan folytatható leendett, a mennyiben az alap megsemmisíttetvén, a felépületnek is megdőlni kelletik; mert habár panaszlók az elrendelt és bejelentett becslésnél meg nem jelentek, ez által kijelölési jogukról le nem mondottak, sőt azt el sem hanyagolták és pedig azért, mert eltekintve attól, hogy a becslés, illetőleg végrehajtást rendelő végzés ellen felfolyamodással éltek, okszerűen j fel sem tehették, mikép a már jogilag befejezett elsőfokú végrehajtás mellőzésével kijelölési jogukat igénybe vehessék sat. A kir. Hétsze m. táblán határoztatott: „Az alaptalan semmiségi panasznak elvetése mellett — felperes felfolyamodási jogorvoslattal nem élvén, a kir. táblának végzése indokolásánál fogva helybenhagyatik, s az ügyiratok további törvényszabta intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. nov. 24-én 7324. P. sz. a.). Sí u r i a i ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszem. táblán. 1. Argay Jánosnak, és ennek halálával örököseinek, neje szül. Klobusitzky Anna elleni 9000 frtnyi vagyon átruházása, és a Máriaházi pusztabeii haszonvétel fele részének átadása iránti perében Ítéltetett: Miután alperesnő az A. alatti házasulási szerződés 4. pontja szerint, azon esetben, ha Argay János felperes előtte meghaláloznék, annak minden vagyonaiban és szerzeményeiben, éltefogytáig mint örökös bent marad, mely eset felperesnek a í!5?- sz. a beadvány szerint időközbeni halálával bekövet1864. J kezvén, alperesnőnek a fenemiitett pont szerinti örökösödése is beállott, és igy ő mindannak, mi a felperesi keresetben a 9000 frt, valamint a Máriaházi haszonbérlet jövedelmét illetőleg is tőle követeltetik, jelenleg tulajdonosául tekinthető;— de különben is felperesnek azon kereseti kérelme, hogy neki a nevezett haszonbérleti jószág fele részének élvezete, a házasulási szerződés 3. pontja szerint jövőre átadassák, ennek halála által lehetetlenné válván, illetőleg a kereseti jog ez által megszűnvén, mindezeknél fogva alperesnő a felperesi kereset terhe alól a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával felmentetik, és a per további intézkedés végett illetőségéhez vissza küldetik. (1865. nov. 27-én 9851. sz. a. Elő.: Gedeon ktb.). A kir. itélö táblán. 2. Kijovszki Andrásné szül. Kropich Annának mint felperesnek — Kropich János alperes ellen — néh. közös édes atyjuk Kropich Mihály után hátramaradt egy egész úrbéri telek és 124 frt 95 kr. ingósági érték egy negyed részének törvényes örökösödés utján leendő kiadatása és perköltségeinek megfizetése iránti perében Ítéltetett: A kihallgatott alperesi tanuk vallomása, minthogy azok közül határozottan egy maga Humenyánszki János tanúskodik, fél bizonyítéknak vétetvén — alperesnek arra: hogy véle felperes azon barátságos egyességre lépett, miszerint felperesnek egy üszőt adaud, ez pedig minden további örökösödési igényéről lemondván, tőle többé mit sem követelend, s hogy ezen egyesség közöttök az érintett üszőnek átadása által tettleg foganatba is ment, a pótlóeskü odaitéltetik; és az esetre, ha azt érdeklett alperes leteszi, felperes keresetétől e helyen is el mozdíttatik. Ehez képest köteles leend alperes a nekie odaítélt pótlóeskü letétele végett a jelen Ítélet jogerőrei emelkedésétől számítandó 3 nap alatt jelentkezni, és azt a kitűzendő határidőben annyival is inkább letenni, mivel különben felperesnek a közös apa hagyatékáhozi kereseti joga megállapítottnak, és ugyanazon hagyaték leltározása s tárgyalásának előrebocsátása mellett, közte s felperes között az 1840: VIII. t. cz. útmutatása szerinti aránylagos osztálv elrenj deltnek lesz tekintendő. Az első bíróság ítélete tehát a per-