Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 42. szám

167 lázs 34. sz. a. %, — Simon György és Ferencz 35. sz. a. %, — és Franczia György 70. sz. a. % telkeikkel; — b) ugyanazon ítélet 1-ső pontjában megnevezett német ajkú telkes lakosok: Zsoldos Ferencz aDD. a. okmányban 26. sz. a. 4/8, — Gedeon Márton 27. sz. a. % és Gedeon Jakab 25. sz. a. % telkeikkel; — c) végre ugyanazon Ítéletek 4-ik pontja alatt a ny. par. 20. §-a alá sorolt Szántó József % telkével részint azért,mert a régi telkek­kel nem ugyanazonosithatók valának, s igy az 1-ső pont alá vonhatók sem voltak, részint mert felp. által is a ny. par. 3. §. alá tartozóknak elismertettek, mihez képest az alsó bíróságok ítéletének 2. pontja megváltoztatásával az e pont alá eső telkeknek mennyisége 327/8-ban és 70. urb. zsellérben állapittatik mog. III) A birtokrendezési szabályok 19. §-a alá soroltak közé a KK. a. kimutatott terhesebb szolgálat, a 22, 24, 25, 26. és 30. sz. a. okmá­nyok és az MM. a. tanúvallomások alapján még Egli Ist­ván, Farkas Gáborné, Franczia István, Hódos János, Sza­bad Gáspár és Weil József be?oroztatni rendeltetnek, mi­hez képest az alsóbb bíróságok ítéletének 3-ik és 4-ik pontjai magváltoztatásával, ezek a 3. pont alá felvétetvén, az előbbi pont alatt említett Szántó Józseffel együtt, a 4. pont alatti sorozatból kihagyandók lesznek. — IV) Az irtásokat illetőleg azoknak kiváltási bére a kiviteli kere­setben felperesileg megajánlott, s igy bíróságilag le nem szállítható 4 frt 20 krral állapittatik meg, megjegyeztet­vén egyébkint, hogy ott a hol földesúri beleegyezéssel adás-vevések történtek, az ezek felett felmutatandó adás­vevési szerződésekben meghatározott pénzösszegek lesznek megváltási bérnek tekintendők. V) Alperesek az ellenfél beismerése szerint is legelői gyakorlatban levén, s igy ennek fejében járó illetményből teljesen ki nem zárathat­ván, ez együttlegesen faizási s legelői élvezetül kihasí­tandó illetmény a területen találtató fákkal együtt tel­kenkint hat holddal rendeltetik kiadatni, mihez képest a jelen ítéletben I. II. sz. a. megállapított 59. urb. telek és 9 telekkel azonos 72 urb. zselléreknek úgymint a kath. plébánosnak jelenlegi birtokához mért aránylagos 21/s telkének a gör. kath. és reform, lelkészeknek egy-egy, s a három tanítónak és jegyzőnek járó fél-fél teleknek, s igy összesen 74% telek után 444% hold lesz a megalapított helyiségén kiadandó. — VI) A rom. kath. tanitónak birtoka a felperes ajánlathoz képest fél állományra kiegészítendő. Ezekben tehát megváltoztat­ván, az egyébkint felülvizsgálat alá eső pontokra nézve pedig helybenhagyatván, a megyei törvszék ítélete, a maradvány földek megváltási összegére nézve mégis ezen összeg helyesebb kiszámítással holdankint 10 írt 50 krra o. ért. kiigazittatván, és ezen összeg kamatjainak megfi­zetése iránta felek az 1862 szept. 15-én kelt udv. ren­delvényre utaltatván, az iratok illetőségükhöz a végre­hajtandók végrehajtása végett visszaküldetnek. Jogeset. A megyei törvszéknek mint ilyennek illetéktelensége birtok bizonyít­vány kiállítására . — Az özvegy által kért, az oldalagos örökösök meg­hallgatása nélkül kiállított bír. bizony, meg nem állhat Az örökségkép igényelt fekvőségek telekk. bejegyezése csak az illetékes bíróságtól kelt b. bizonyítvány, vagy jogérvényes ítélet alapján létesíthető. Mócz Juonna, mint néh. férje Gál Tódor szerződés szerinti átalános örököse Aradmegye törvszékéhez mint telekkönyvi hatósághoz 1862. febr. 16. 402. kérvényében előadja, hogy néh. ipa Gál Juon 1856. jul. 8-án megha­lálozván: 7 frt 46 kr. értékű ingóságokból, egy beltelkes házból, V4 külállományi földből és % szőlőből álló ha­gyatéka, mely ingatlanságok a szemlaki 451. sz. tjkönyv­ben 885. 886. ™* ™14 5198. és 5602. hr. sz. a. még mindig az örökhagyó nevén állanak, hátramaradt 6 nagy­korú gyermekei közt, a 2/. 3/ 4/. és 5/. a. okiratok sze­rint akként osztatott fel, hogy az ingatlanok közül a *u külállományi földből a 3 íitestvér egyenkint egy negyed külállományt kapjon, a természetben fel nem osztható ház pedig férje tulajdona legyen oly feltétel alatt, hogy ő kö­teles legyen 3 nővérének egyenkint 80 frtot végkielégí­tésképpen kifizetni. Néh. férje ezen kötelezettségének eleget tevén, az osztályos egyesség a hagyatéki bíróság által is átadási okirattal, és a hagyatéki ügyet berekesztő végzéssel is megerősíttetett. Enuek folytán néh. férje a fentebb érintett házat és 3A külállományi földből */4 részt, mint tulajdonát birtokába is vette, azonban a fentebbi ter­heket csak az általa saját öröksége illetményéből átadott 320 írtból levén képes kifizetni, a 7/. a házassági szerző­dés szerint világosan elismervén ezen összeg kézhez véte­lét, magnélküli elhunyta esetére minden vagyonát s igy a kérdéses házat és í/i külállományi földet is megmásit­hatlanul reája ruházta, míg másrészről a férje kezeihez át­adott 320 forintnyi összeghezi minden jogáról mag­talan elhunyta esetére ő is lemondott. Minthogy pe­dig férje 1861. jun. 8-án a 9/ szerint mag nélkül el­hunyt, és ő az ennek folytán törvényes tulajdonává vált ház és y4 telek külállomány után eső örökségi illetéket a 10/. szerint kifizette, ugyanazért kéri a többször érintett házat és ahoz tartozó '/4 külállományi földet néh. ipa Gál Juon névéről örökösödési jogalapon az ő nevére átíratni. Aradmegye törvszéke által 1862. febr. 27-én 402. sz. a. végeztetett: „Ezen kérvény mellett eredetben bemutatott átadási okirat alapján a Szemlak községi 451. sz. tjkönyvben A I. a. felvett és Gál Juon hagyatékát képező ingatlanságok tekintettel a 3/. és 5/. a. egyességi okiratokra és nyilatko­zatokraja hagyatéki bíróságnak 1859. oct. 15.7312. sz. a. átadási végzése folytán Gál Tódor és Vaszilie tulaj­donának , az A+l. alatti szőlő pedig Gál Vaszilie kizárólagos tulajdonának mutatkozván, a mennyiben az A. I a. ház és 2/4 földre nézve */. szerint Vaszilie minden jogáról Tódor testvére javára lemondott, ez pedig a 6/. a. házassági szerződés 1. pontjában neje Motz Juonnának az ő halála esetére a fentebbi hagyatékból őt illető házat és J/4 földet átengedte és 8/. szerint 1861-ben és pedig 9j. szerint gyermek nélkül meghalálozott, végre 10/. szerint ennek hagyatéka utáni örökösödési illetékek is lefizettet­tek: ezeknél fogva özv. Gál Tódorné szül. Motz Juonna javára az örökösödés néh. Gál Tódor férje után maradt és a szemlaki 562. sz. ház, belső telek ós külsőségből álló ha­gyatékára nézve megállapíttatik, és nékie az örökösödési okirat kiadatni rendeltetik, egyszersmind ezen ingatlan­ságok kérelmezönő nevére átíratni határoztatnak, utasít­tatván a telekkönyvi iroda a szükségesek foganatosítá­sára." Ezen végzés ellen Gál Vaszilie és Mitru felfolyamod­tak, mert az id. törv. szab. 168. §. értelmében mindazon esetekben, ahol az örökség tárgyát ingatlan javak is képe­zik, az illető örökös a birtok bíróság előtt igazolni tarto­zik, hogy az öröklési jog kizárólag őt illeti, s hogy kivüle más örökös nem létezik, folyamodónő azonban nemcsak nem igazolta kizárólagos öröklési jogát, hanem elhallgat­ván, őket, mint néh. férje testvéreit ez által kijátszani akarta; mert néh. testvérük Gál Tódor, minthogy gyer­] mekei meghaltak, megbánván a nejével kötött örökszer-

Next

/
Thumbnails
Contents