Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 41. szám

1C4 a ny. par. 20. §-a alá az AA. a. füldkönyvben felsorolt 33 telkest kéri sorozni. Az irtásokat illetőleg felp. az előnyomozásokra hivatkozva azt mondja, hogy P. a. földkönyvben a svábok irtásául be van jegyezve 485'T7 hold, — K. a. földkönyvben a magyar jobbágyoknál 5861,1,1','' hold a ny. par. 3. §. alá sorozottaknál találtatik az AA. szerint 498"* hold. A legelőt illetőleg az előmunkálatok alkalmával kijelentetett, hogy a határban emberemlékezet óta közlegelő nem létezik, a községbeliek marhája a tarlón és az uraság által kimutatott erdőben legelvén, miértis a földesúr urb. legelőt nem ajánlott. Az erdőre nézve felp. azt mondja, hogy törv. szerint csak a Teréziái úrbéresek számára adandó legelő és erdő, következőleg Tur-Terebesen 28~|8 urb. telek után, azonfelül a lelkészek és tanítók részére megajánl minden telekre 3 'l2 holdat, a lelkészek és tanítók részére pedig lö^w holdat. Alperesek urbérisógül kívánják vétetni az urb. lajstromokban meghatárezott urb. telkek és állományok mennyiségét azon hozzáadással, hogy ezen mennyiség a jelenlegi birtokállapot, teljesített uri szolgálat és egyéb közteher viselés arányában alapíttassák meg. Igaz ugyan, hogy a régi úrbér szerint 29*/s magyar úrbéri telek után 776% hold és 77/8 sváb telek után 305% hold, összesen 1082% hold telki állomány volt, és hogy jelenleg a magyarok 678 holdat, a svábok pedig 202 holdat birnak, de ezt a sok csere és az urb. telkek természetének megváltoztatására irányzott körülmények közt készült azonosítás okozta. Azonban onnan, mert most kevesebb a telkek tartozmánya, mint a Teréziái összeírásban foglaltatik, nem lehet azt következtetni, hogy a telekszám a jelenlegi állománynak megfelelő mennyiségre szállitassék le. A cserék által fosztatott meg sok urb. telek urb. tetmészetétől, s igy apadtak le az urb. telkek. Alp. község a felperesi bizonytalan alapok ellenében a jelenlegi birtokállapotot a szolgálatok és közteher viselés tekintetbe vételével kéri szabályul venni, még pedig oly számítással, hogy miután a magyar úrbéresek birtokállapota belsőség és külsőségben 232877' holdat, a sváboké pedig 1 295'"" összesen 3624—.- holdat tesz ki, ha még ezen összeghez hozzá adatik, a 3. §. alá esők 2233,'oVo és a 20. §. alá követeltek 359in0oo holdnyi birtoka, akkor a jelenlegi birtokállapot 6217,^ holdat tesz, melyből ha a régi 1080 holdnyi állomány levonatik, marad még 146% teleknek megfelelő 5135,fi0oo hold, melylyel az urbériség szaporodott. A ny. par. 3. §. alá követelt telkekre nézve előadják alperesek, hogy az urb. szolgálmányok minden esetben határozók. Alperesek közt a szolgálatokra nézve csak azon különbség volt, hogy némelyek szerződésileg, mások úrbér szerint szolgáltak. Tagadják alperesek, mintha a szerződéseseknek birtoka csak 13 holdat tenne, merta szerződés 4-ik pontja a kiirtandott földeket is békés birtokukban meghagyván, ezen fölösleg annyival is inkább telki tartozmányuknak tekintendő, mert ők 1820 óta nem foglaltak, az ezen évet megelőző foglalások pedig a telkek tartozmányaivá váltak. Alperesek az íöldkönyvbeli birtokállapot alapján kérik az urbériséget megállapitatni. A ny. par. 20. §. alá tartozó földekre alperes azt adja elő, hogy a követelt telkek legnagyobb részt adó alatt voltak, a mi az 1828. országos összeírással és az 1844-iki dicalis consrciptióval igazoltatik, melyeket e végre hivatalból a perhez kér csatoltatni, melyek nyomán azután ők a ny. par. 3. §. alá tartozókul követeltetnck. (Vége küvctkezik.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán. 34. Grrün József ésWolf kereskedő társaknak, Fischer Gyula és társa elleni perükben ítéltetett: Miután felperesek az e helyütt 1864. évi 16073. sz. a. elrendelt, és m. é oct. 19-én megtartott ujabb tárgyalás alkalmával az alperes azon állítását, hogy 1-ső rendű alperes a kereseti 1880 frt II krból csak a 2/. szerint vásárlóit áruk fejébe 1272 frttal volt tartozásban, a többlet pedig a 2-od r. alperes által kiállított B alatti váltó értékére vonatkozik, és hogy ezen két rendbeli tartozás kielégítéséül felperesek jogelődjei, a 3/. a. reájok átruházott 1400 pfrtos Mela-féle kötvényt 1-ső r. alperestől átvették és az illető adós ellen ezt be is perelték, hallgatag beismerik: ennélfogva a kereseti 1880 frt 11 kr. könyv kivonati követelés, az emiitett kötvény értékével 1400 pengő, vagyis 1470 osztr. ért. frt erejéig letisztázottnak lévén tekintendő, felperesek az 1-ső r. alperes irányában, ki csak 1272 frttal volt tartozásban, keresetüktől elmozdittatnak, — a kereseti követelésből még ezen felül fizetetlen maradt 410 frt 11 kr. azonban a 2. r. alperes által kifogás alá nem vont B. alatti váltónál fogva ezen alperest terhelvén, ugyanezen 2. r. alperes az érintett 410 forintoknak, és 1862. apr. 3-tól mint lejárattól számítandó 6-os kamatainak 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetésébe elmarasztaltatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek. — Az eljáró városi törvényszék ítélete e szerint megváltoztatván, a per kellő további intézkedés végett ugyanahhoz visszaküldetik. (1866. máj. 11. 7124. sz. a. Előadó: Horváth.) Hivatalos tudnivalók. Csődök : Mármarosmegye törvszéke Benkő Károly huszti keresk. e. Bej. máj. 25—28. Peru. Görög Dániel Szombathely város törvszéke Spiegel Simon keresk. e. Bej. jul. 2—4. Perü. Török Sándor. — Pestmegye törvszéke Dabasi Halász Oszkár tetétleni pusztai birtokos e. Bej. jun. 26—28. Perü. Gyenes Ferencz kecskeméti ügyvéd. — Temesvár város törvszéke M. Fischhof és Salzberger keresk. czég e. Bej- jun. 11—13. Perü. Niamesnyi Mihály. — Győrmegye törvszéke id. Somogyi (Kondor) István abdai lakos e. Bej jul. 18—20. Perü. Holzer István. megszüntettek: Pestváros törvszéke Knopf Lipót, — Weiszmandl Vilmos, — Schwartz Júlia házalónő, — és Eitner Lajos fúszerkeresk. e. folyamatban volt csődök. A bmla-pesti ügyvédi egylet alapszabályai megvitatására — mint már lapunk f. é. 35 számában közlöttük — szerdán máj. 30-án d. u. 5 órakor s a köv. napokon a piaristák épületében tanácskozmány fog tartatni, mire minden ügyvéd hivatalos. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, aldunasor és kalap-utsza szögletén 1. sz. a. Nyomatott Pesten, 1806. K o c s • S á n d o r álla'. (Érkbvy, Gatgóc~y és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. sz. a.