Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 41. szám

163 forgó zálogszerződést már a priori nem létezőnek vették fel, a nélkül, hogy ezen nem létezés jogerőre emelkedett birói Ítélet által kimondatott s alperes U. házastársak által akár szóváltásilag, akár c;ak hallgatag is beismertetett volna, sőt nem létezőül vétetett daczára annak, hogy alp. U. házastársak ama zálogszerződést nemcsak a részükre lehetőül fenmaradt jogorvoslatnál, de már sokkal elébb, nyomban azután t.i. hogy az ügyvédük által tett megta­gadás tudtukra esett, felmutatták. Fel nem tehetem a kérdéses zálogváltási jogeset köz- | lőjéről azt, hogy ily ,,a zálogszerződést nem létezőnek ki­mondó jogerejü Ítélet gyanánt talán azt akarja tekinteni, melyben alperes U. házastársak a szerződésnek kezüknél létezése iránti eskütételre köteleztettek? hiszen ezen Íté­letben egy szóval sem említtetik a zálogszerződés létezése vagy nem létezése, de maga a közlő is perbeli különféle irataiban — hogy egyebet ne emlitsek, az 1865. évi 95. P. sz. felebbvitelében, hol amaz Ítéletről tüzetesen emlé­kezik — sehol nem mondja azt, hogy azon ítélet a zálog­szerződést nem létezőnek mondotta ki. Más — csak legtá­volabbról is ide magyarázható Ítélet pedig a kérdéses pe­res viszonyra nézve sehol nem létezvén, a kérdés más té­ves része is világosan kiderül. Önként következik az elő­adottakból, hogy a közlemény végén elsorolt hfct jogelv — igazabban következtetés is, valamint a két első bíró­sági ítéletben, ugy a perbeli ténykörülményekben sem leli alapját. Nem akarom a volt cs. biróságoknak ezen peres ügy megbirálásában felmutatott — valóbanszomoritó —felü­letességeiket elemezni, még azt sem említem, hogy a cas­sationalis ítélet közlő feleinek sokkal többet itélt meg, sem mint ők maguk keresetileg követeltek. Nem akarom a jogeset közlőjének e lapok f. é. 16. s 17. szá­maiban megjelent közleményéből könnyen kiszemelhető apróbb mellékes tévedéseit bírálat alá venni, szerintem az alaptétel megdőlvén, minden egyéb arra tett építmény­nek meg kell dőlnie; nem terjeszkedem ki a közlő,illető­leg feleinek ezen egész ügyben nyomrul nyomra tanúsí­tott következetlenségeikre. Mert akkor, midőn a két leg­lényegesebb tényt a fennebbiekben megczáfoltam, azon meggyőződésemet vagyok bátor kifejezni, miszerint a két egyenlő első bírósági Ítélet harmadbiróságilag is helyben­hagyatni, s ezen per végre az igazság szellemében befe­jeztetni fog. Úrbéri jogeset. Az urb. ny. par. 3. 19 és 20. §§-ai alá tartozó telkek meghatározása. Az irtások megváltására nézve a szabad adás-vevés igazolása mellett csak a vételi ár térítendő meg. Ha a határban közös legelő nem létezett is, de a község a legelő gyakorlatában létezett, abban tagosítás esetére is részesül. Az ugocsamegyei Tur-Terebesi földesuraságok mint felperesek a tur-terebesi volt jobbágyság mint alperesek e. még 1838. jan. 20. megindította az urb. rendbeszedési és tagositási pert; — az előkérdésben megtartott tárgya­lás után az uriszék 183^. jan. 23-ról kelt ítélettel Tur­Terebes község sváb közönségére nézve a szerződéses ál­lapotot fentartani rendelte, ellenben a magyar közönségre nézve az urb. rendbeszedésnek helyt adott és ezen Ítéletet Ugocsamegye törvszéke is 1838. böjt elő 15-ről kelt íté­letével megerositette. — A per további folyamában a föld­mérői munkálatok meghitelesitése, s a dűlők osztályzatá­nak elkészitése is megrendeltetett, és a per érdemében mindkét fél részéről tárgyalások történtek; semmi érdem­leges intézkedés azonban ez ügyre nézve nem történt, s ezen állapotában maradt a per egész az urb. törvszékek felállításáig, midőn 1856. márt. 6-án 212. sz. a. br. Peré­nyi Bertalan a beregszászi volt cs. kir. urb. törvszék előtt a pert folytatólag folyamatba tette, minek következtében azután a pernek a birtok rendezési ny. parancshoz képesti átalakítása tekintetéből az illető szolgabírói hivatal az elő­munkálatok beszerzése végett megkerestetett. Ezen elő­munkálatok aztán az eljárt urb. törvszék által 1859. szept. 21-én meghiteltettek, és mivel a felek között a barátsá­gos egyesség nem sikerült: azok érdemleges perbeszédeik benyújtására utasitattak. Felperes kiviteli keresetében az urb. táblára azonosí­tott úrbéri telkeket illetőleg azt mondja, hogy Tur-Tere­besen a Teréziái urbór szerint következő urbériség létezik: A) a C. a. összeírás szerint a magyarok úrbéri lajstromában 13 telek ugyanott pótlólag . 6*/8 „ Összesen 19 *l8 telek 776% holdat, illetőleg kaszást tevő állománynyal. B) Az L. a. összeírás szerint a svábok úrbéri lajstromában 77/8 telek 305% hold állomány nyal, együttvéve tehát 273|8 telek, 1082*/8 bel, s kül állománynyal. A magyar úrbéresek ál­lományát az urb. törvények, a DD. a, sváb úrbéreseket pedig 1762. évi B. a. szerződés határozza meg. Bírnak pedig a magyar úrbéresek a ZZ. a. telektábla szerint 678-rWö holdat és mivel az 1836: 8. t. cz. szerint a felmé­rés szerint mutatkozó tér jelöltetik ki urbériségül, azért az EE. a. identificalt 70 magyar úrbéres állománya 678^7 holdban állapítandó meg, mely (a község 2-ik osztályba tartozván, s így egy telek állománya 35 holdra rúgván) 19rÜ urb. állománynak felel meg, tehát araagyar úrbére­sek állománya ennyiben határozandó meg. Az L. a. urb. táblában foglalt sváb úrbéresek, kik a DD. a. azonositvák 202 y8 holdat bírnak, mivel azonban ezen 202~/8 hold a 35-ös állományi kulcs szerint nem 7~'/s urb. teleknek, ha­nem csak oii-nek felelne meg, azért a sváb urb. állomá­nyok számát b\\ telekben kéri megállapitatni összesen 881 *l8 holddal. A mi ezen mennyiségen felül általok bi­ratik, azt részint a ny. par. 3 és 6, részint a 7 és 19. §§-ai alá kéri sorozni. A ny. par. 3. §-a alá tartozóknak felp. a következő telkeket kéri kijelölni: az A. a. földkönyvben előforduló 79 lakost 1652 hold földbirtokkal. Ezek közül a svábok az 1762-ben kelt B. a. szerződés szerint, a ma­gyarok pedig szerződés nélkül kezeltettek, a svábokra nézve mind szolgálat, mind telekállomány tekintetében ama szerződés szabályozó. A nem azonosíthatott telkek a KK. a. foglaltatnak, ezen telkek szolgálmányai közt tete­mes különbségek mutatkoznak, ezek egy része a sváb szerződés, másik része az úrbér szerint szolgált. A sváb szerződés szerint szolgált 37 gazda és 2 zsellér, ezek ille­tősége szerződés szerint 9. h. szántóföld, 4 boglyás rét = 13 hold. Az úrbér szerint 145 gazda szolgált; ezek közül 42 csak 18 napot szolgálván — zsellérek, a többi 103 gazda. A KK. a. összeírásban ezeken kívül találtató 57 házhelyet a ny. par. 20. §. alá tartozónak mondja felp. A szerzó'déses 26 sváb gazdánál a 13 holdnyi állományon felül kezeik közt levő földeket majorságiaknak követeli, mert azok maradékföldeknek azért nem mondhatók, mi­vel a ny. par. szerint maradék föld csak a Teréziái úrbéri telek után lehet. A szerződéses svábok competentiája az általok teljesített szolgálatok szerint mérlegezendő, a mi­lyen állomány ezen szolgálatnak megfelel, olyan a telek | mennyiségére nézve; a többi föld irtás és foglalás. Felp.

Next

/
Thumbnails
Contents