Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 2. szám

6 ték használhatását korlátolja, p. o. azt csak bizonyos (150 franc) öszvegen alól megengedve, és számos más ese­tekben azt kizárva, s különbféle képtelenségi eseteket ala­pítva — a szóbeliség érdekeire s czéljaira káros hatályú­nak, tehát a szóbeliség rendszerével össze nem hangzónak nyilvánult. Különben a bizonyitéki jog szabályozása a szóbeli­ség rendszerében oly lényeges, s oly nagy befolyású alkat­részt képez, mikép azt később külön s tüzetes fejtegetés alá venni szükségesnek találjuk — hogy kimutassuk, mi­kép kell anuak részletes szabályaival alakitatni, hogy a szóbeliség szellemének teljesen megfeleljen, mi nélkül a szóbeliség a kívánt s keresett hasznokhoz el sem is ve­zethet. De, ha mindezek megvannak is, ha a törvénykezési szervezet minden tényezői kellő öszhangzásban működnek is, a czél el nem éretik, a szóbeliséghez kötött kilátások nem valósitatnak, ha a törvénykezési rendszer erkölcsi alapon nem n y ugs z i k, s ily alapon nem fejti ki élet­működését. Azon erkölcsi alapot értjük, mely mindig s mindenütt az igazságosság érzetében, az igazsághozi hű ragaszkodásban, s azért minden körülmények közt a té­nyek valódi, hű előadásában, tehát mindig az igazság s jog szilárd védelmében és istápolásában lelje kifejezését s érvényesítését. A legjelesb európai szakértők nézete sze­rint, a szóbeliség a kivánt czélra el nem vezetend, annak legfőbb hasznai meghiúsulnak, ha a törvénykezés kebe­léből ezen erkölcsi alap hiányozni fog. Mert ekkor elő­állnak a bíráskodás veszélyes kinövésein kivül, azon isme­retes ármányok a felek s ügyvédek részéről, melyek a va­lóság megtagadásában, különbféle körülmények koholmá­nyában, hamis állitások s védvek felhozásában, az igaz­ság eltitkolásában szokták becstelen kifejezésüket lelni. Ezek mellett pedig lehetetlen elkerülni, hogy a törvény­kezés oly bonyodalmakba ne kerüljön, az eljárás oly hosszadalmasságra ne vitessék, mi a szóbeliség minden üd­vös szervezete mellett is képes ne legyen meghiúsítani a legfőbb czélokat, melyeket a szóbeliség által elérni óhaj­tunk. — Azért a törvényhozásnak, mely a szóbeliség el­vét fogadja el alapul, kellően gondoskodnia is kell oly biztosítékokról, melyek azon erkölcsi alapot számára biz­tosítsák; oly eszközökről, melyek az említett ármányokat, s kinövéseket megakadályozzák.*) Ezek csak a legfőbb tényezők, melyeknek kell, hogy a szóbeliség rendszerével kellő öszhangzásban létezzenek s működjenek. Ha ezek a kellő kifejlődésre nem emelked­hetnek, természetes, hogy a szóbeliség a feltételezett gyü­mölcsöket meg nem hozandja. Ezt azonban akkor aszóbe­*) AbajorProcessordnung — a legújabb codifica­tiók legjelesbike — az erkölcsi alapot fogadta el legfőbb alapjául, abból indulva ki, hogy a szóbeli eljárásnak az szerint kell alkulnia. Motive zu demEntwurfe einerProcessordnung. S. 554. Ennek folytán a 137. c z. i g y s z ó 1: „Die Partéién siud verbunden, die im Processe wechselseitig geltend geinachten Tbatsacben der Wahrheit gemas, volstandig und bestimmt anzu­goben." Ezzel öszhangzásban van, különösen azon szabálya, misze­rint a feleknek képviselőik is nemcsak költség megtérítésében, ha­nem fenyítékben is elmarasztalandók, ha szándékosan elferdítik az igazságot, s valamely ármányokat használnak ; nevezetesen, ba va­lamely igény megalapítására, védelemre, elnapolások, batáridők, s hason birói intézkedéseknek saját hasznárai kieszközlése végeit tudva hamis ténykörülményeket hoznak fel, vagy a valódiakat, el­tagadják sat. (1166. art.) A fenyíték 300 frt birságig emelkedhet, mi fizetési képtelenségnél fogságra változtattatik. I Iiség rendszerének tulajdonítani, legnagyobb vakság s tu­datlanság lenne. Mi jelen törvénykezésünk elemeit a lehető legsöté­tebb színben látjuk; de ismerve ügyvédi osztályunk fé­nyes szellemi képességeit, s feltételezve, hogy uj rendszer mellett ön tudományos kiképezésére több gondot forditand, az ősi irányt, a legisták s rabulisták szellemét elhagyand­ja ; nem kétkedünk, mikép közreműködésük mellett a szó­beliség rendszere tökéletessé kifejlődhetend, s a kivánt sikerre elvezethetend. Végrehajtási jogeset. A kijelölési jog érvényesítése, ha az értesített alperesek meg nem jelentek. Végrehajtási jog bejegyzése a foglalási eljárás befejezése előtt (id. szab. 123). Hollók Imre mint a rozsnyói káptalan nagy prépostja a nógrádmegyei törvszékhez 1862. febr. 208 sz. a. benyúj­tott végrehajtási kérvényében előadja, miszerint gr. Crouy Frigyes, mint Gyurcsányi Mária és Stefánia árvák gyámja Gyurcsányi Terézia és többek elleni perében hozott A. a. ítélet alapján 300 vfrt tőke, annak kamatai és perköltsé­gek erejéig a kielégítési végrehajtás B. szerint alperesek­nek nőtincsi birtokán találtató juhaikra elrendeltetett. Mi­után azonban az elrendelt végrehajtás C. szerint nem fo­ganatosíttatott, s alperesek nőtincsi birtokukat eladták; ennélfogva kéri az A. a. ítéletnek végrehajtását elrendeltetni s ennek eszközlésbe vétele végett Nógrádmegye Nándor helységben 26. sz. a. tjkvben 1-só számtól 117. számig foglalt s alperesek neveire irt birtokot zár alá vétetni s megbecsülteim, s a végrehajtási zálogjogot az illető telek­jegyzőkönyvbe bekebeleztetni. Ezen kérelemre 1862. márt. 20-án 208. sz. a. Nóg­rád m egye t ö r v sz é ke által végeztetett: „A volt b.-gyarmati cs. kir. megyei törvényszéknek 1858. szept. 28-án 5167. sz. a. kelt Ítélete alapján a kért végrehajtás néh. Gyurcsányi Gábor örökösei, uévszerint Gyurcsányi Mária, Stefánia, Teréz férj. gróf Crouy Fri­gyesné és Gabriella férj. Huszár Istvánná ellen, a meg­ítélt 300 frt váltóban, annak 1855. jul. 20-tól számítandó 6°/0 kamatai, 19 frt 39 kr. ppénzbeni perköltségek, ugy nemkülönben ugyanazon törvszéknek 1859. évi 6969. sz. a. megalapított végrehajtási folyamodványérti 8 frt 17 kr. o. é. és annak sikeresitéseérti 12 frt 36 kr. o. ért. ugy végre ezen folyamodványért meghatározott 9 frt 24 krok o.ért. erejéig nógrádmegyei Nándor helységében 26. sz. tjköv­ben I nemesi birtok 1 —117. számig foglalt, alperesek ne­veikre irt birtokra megengedtetik és annak megbecsülé­sével és árvereltetésével a kékkői járási szolgabíró meg­bízatván egyúttal ennek bejegyeztetése a telekkönyvi bí­róságnak meghagyatik." Kelt mint fent. Ezen végzés következtében a végrehajtás a bekül­dött végrehajtó jelentése szerint foganatba is vétetett. A fenti végrehajtási végzés és annak foganatosítása ellen alperesek törvényes időben semmiségi panaszszal egybekötött fel folyamodást nyújtottak be, mert az id. törv. szab. 115. §. értelmében nem volt jogosítva felperes a kielégítés alapját kijelölni, ekkép a törvényszéknek ha­tározata, miszerint a nándori birtok lefoglaltassék, s a fog­lalás bekebeleztessék, törvényellenes; továbbá mert a 123. 124. §§. szerint a végrehajtási okirat levén bejegy­zendő, a végrehajtást elrendelő végzést bejegyezni nem lehet; mert a zár alá vétel és becsléskor az id. sz. 116 s 1836 :

Next

/
Thumbnails
Contents