Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 2. szám

6 ték használhatását korlátolja, p. o. azt csak bizonyos (150 franc) öszvegen alól megengedve, és számos más esetekben azt kizárva, s különbféle képtelenségi eseteket alapítva — a szóbeliség érdekeire s czéljaira káros hatályúnak, tehát a szóbeliség rendszerével össze nem hangzónak nyilvánult. Különben a bizonyitéki jog szabályozása a szóbeliség rendszerében oly lényeges, s oly nagy befolyású alkatrészt képez, mikép azt később külön s tüzetes fejtegetés alá venni szükségesnek találjuk — hogy kimutassuk, mikép kell anuak részletes szabályaival alakitatni, hogy a szóbeliség szellemének teljesen megfeleljen, mi nélkül a szóbeliség a kívánt s keresett hasznokhoz el sem is vezethet. De, ha mindezek megvannak is, ha a törvénykezési szervezet minden tényezői kellő öszhangzásban működnek is, a czél el nem éretik, a szóbeliséghez kötött kilátások nem valósitatnak, ha a törvénykezési rendszer erkölcsi alapon nem n y ugs z i k, s ily alapon nem fejti ki életműködését. Azon erkölcsi alapot értjük, mely mindig s mindenütt az igazságosság érzetében, az igazsághozi hű ragaszkodásban, s azért minden körülmények közt a tények valódi, hű előadásában, tehát mindig az igazság s jog szilárd védelmében és istápolásában lelje kifejezését s érvényesítését. A legjelesb európai szakértők nézete szerint, a szóbeliség a kivánt czélra el nem vezetend, annak legfőbb hasznai meghiúsulnak, ha a törvénykezés kebeléből ezen erkölcsi alap hiányozni fog. Mert ekkor előállnak a bíráskodás veszélyes kinövésein kivül, azon ismeretes ármányok a felek s ügyvédek részéről, melyek a valóság megtagadásában, különbféle körülmények koholmányában, hamis állitások s védvek felhozásában, az igazság eltitkolásában szokták becstelen kifejezésüket lelni. Ezek mellett pedig lehetetlen elkerülni, hogy a törvénykezés oly bonyodalmakba ne kerüljön, az eljárás oly hosszadalmasságra ne vitessék, mi a szóbeliség minden üdvös szervezete mellett is képes ne legyen meghiúsítani a legfőbb czélokat, melyeket a szóbeliség által elérni óhajtunk. — Azért a törvényhozásnak, mely a szóbeliség elvét fogadja el alapul, kellően gondoskodnia is kell oly biztosítékokról, melyek azon erkölcsi alapot számára biztosítsák; oly eszközökről, melyek az említett ármányokat, s kinövéseket megakadályozzák.*) Ezek csak a legfőbb tényezők, melyeknek kell, hogy a szóbeliség rendszerével kellő öszhangzásban létezzenek s működjenek. Ha ezek a kellő kifejlődésre nem emelkedhetnek, természetes, hogy a szóbeliség a feltételezett gyümölcsöket meg nem hozandja. Ezt azonban akkor aszóbe*) AbajorProcessordnung — a legújabb codificatiók legjelesbike — az erkölcsi alapot fogadta el legfőbb alapjául, abból indulva ki, hogy a szóbeli eljárásnak az szerint kell alkulnia. Motive zu demEntwurfe einerProcessordnung. S. 554. Ennek folytán a 137. c z. i g y s z ó 1: „Die Partéién siud verbunden, die im Processe wechselseitig geltend geinachten Tbatsacben der Wahrheit gemas, volstandig und bestimmt anzugoben." Ezzel öszhangzásban van, különösen azon szabálya, miszerint a feleknek képviselőik is nemcsak költség megtérítésében, hanem fenyítékben is elmarasztalandók, ha szándékosan elferdítik az igazságot, s valamely ármányokat használnak ; nevezetesen, ba valamely igény megalapítására, védelemre, elnapolások, batáridők, s hason birói intézkedéseknek saját hasznárai kieszközlése végeit tudva hamis ténykörülményeket hoznak fel, vagy a valódiakat, eltagadják sat. (1166. art.) A fenyíték 300 frt birságig emelkedhet, mi fizetési képtelenségnél fogságra változtattatik. I Iiség rendszerének tulajdonítani, legnagyobb vakság s tudatlanság lenne. Mi jelen törvénykezésünk elemeit a lehető legsötétebb színben látjuk; de ismerve ügyvédi osztályunk fényes szellemi képességeit, s feltételezve, hogy uj rendszer mellett ön tudományos kiképezésére több gondot forditand, az ősi irányt, a legisták s rabulisták szellemét elhagyandja ; nem kétkedünk, mikép közreműködésük mellett a szóbeliség rendszere tökéletessé kifejlődhetend, s a kivánt sikerre elvezethetend. Végrehajtási jogeset. A kijelölési jog érvényesítése, ha az értesített alperesek meg nem jelentek. Végrehajtási jog bejegyzése a foglalási eljárás befejezése előtt (id. szab. 123). Hollók Imre mint a rozsnyói káptalan nagy prépostja a nógrádmegyei törvszékhez 1862. febr. 208 sz. a. benyújtott végrehajtási kérvényében előadja, miszerint gr. Crouy Frigyes, mint Gyurcsányi Mária és Stefánia árvák gyámja Gyurcsányi Terézia és többek elleni perében hozott A. a. ítélet alapján 300 vfrt tőke, annak kamatai és perköltségek erejéig a kielégítési végrehajtás B. szerint alpereseknek nőtincsi birtokán találtató juhaikra elrendeltetett. Miután azonban az elrendelt végrehajtás C. szerint nem foganatosíttatott, s alperesek nőtincsi birtokukat eladták; ennélfogva kéri az A. a. ítéletnek végrehajtását elrendeltetni s ennek eszközlésbe vétele végett Nógrádmegye Nándor helységben 26. sz. a. tjkvben 1-só számtól 117. számig foglalt s alperesek neveire irt birtokot zár alá vétetni s megbecsülteim, s a végrehajtási zálogjogot az illető telekjegyzőkönyvbe bekebeleztetni. Ezen kérelemre 1862. márt. 20-án 208. sz. a. Nógrád m egye t ö r v sz é ke által végeztetett: „A volt b.-gyarmati cs. kir. megyei törvényszéknek 1858. szept. 28-án 5167. sz. a. kelt Ítélete alapján a kért végrehajtás néh. Gyurcsányi Gábor örökösei, uévszerint Gyurcsányi Mária, Stefánia, Teréz férj. gróf Crouy Frigyesné és Gabriella férj. Huszár Istvánná ellen, a megítélt 300 frt váltóban, annak 1855. jul. 20-tól számítandó 6°/0 kamatai, 19 frt 39 kr. ppénzbeni perköltségek, ugy nemkülönben ugyanazon törvszéknek 1859. évi 6969. sz. a. megalapított végrehajtási folyamodványérti 8 frt 17 kr. o. é. és annak sikeresitéseérti 12 frt 36 kr. o. ért. ugy végre ezen folyamodványért meghatározott 9 frt 24 krok o.ért. erejéig nógrádmegyei Nándor helységében 26. sz. tjkövben I nemesi birtok 1 —117. számig foglalt, alperesek neveikre irt birtokra megengedtetik és annak megbecsülésével és árvereltetésével a kékkői járási szolgabíró megbízatván egyúttal ennek bejegyeztetése a telekkönyvi bíróságnak meghagyatik." Kelt mint fent. Ezen végzés következtében a végrehajtás a beküldött végrehajtó jelentése szerint foganatba is vétetett. A fenti végrehajtási végzés és annak foganatosítása ellen alperesek törvényes időben semmiségi panaszszal egybekötött fel folyamodást nyújtottak be, mert az id. törv. szab. 115. §. értelmében nem volt jogosítva felperes a kielégítés alapját kijelölni, ekkép a törvényszéknek határozata, miszerint a nándori birtok lefoglaltassék, s a foglalás bekebeleztessék, törvényellenes; továbbá mert a 123. 124. §§. szerint a végrehajtási okirat levén bejegyzendő, a végrehajtást elrendelő végzést bejegyezni nem lehet; mert a zár alá vétel és becsléskor az id. sz. 116 s 1836 :