Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 39. szám

Pest, 1866. péntek május 18. 39. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: A közhitei csökkenésére befolyással levő törvénykezési szabályok sat. —• Gróf Jogeset. — Kiír. Ítéletek. Kreith Kálmán párviadali esete 1861-ben (Vége.) A közhitei csökkenésére befolyással levő törvénykezési szabályok, s azok reformja. Balogh Sándor jogtudor — ügyvéd úrtól. Hazánk közjogi kérdéseinek szerencsés megoldása után az országgyűlés legkomolyabb s legsürgetősb feladatai közé kétségtelenül törvénykezési viszonyaink rendezése, sőt jobban mondva gyökeres átalakitása sorolható. E részben a „Törv. Csarnok" hasábjain 1860. év végétől a mai napig megjelent értekezések meglehetős segélyül szolgálandnak azon bizottmánynak, melyre 3 nehéz munka kidolgozása bizatik. Habár tehát ezekben a törvények s törvénykezési eljárás majd minden neme s oldala kisebb nagyobb mértékben megvitatva, az árnyoldalok felderítve, az ezek megszüntetésére szolgáló eszközök kijelölve találtatnak, mind e mellett nem tartottam feleslegesnek, a megkezdett s jelenleg is folyamatban levő uton haladva, csekély tehetségem szerint néhány gyakorlati kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, melyek a mindennapi életben tapasztalt következményeik után itéive, főleg a kereskedelmi forgalmat illetőleg elannyira fontosaknak tűnnek fel. hogy ezeknek, ha nem is oly mértékben, mint a személy fogság megszüntetése, mikéntez e lapok f. é. 5 6. és /.számaiban igen helyesen az életből meriteíts épen azért megczáfolhatlan okokkal fejtegettetett; de közhitelünk csökkenésére minden esetben befolyásuk volt. És ezek között első sorban a bírósági ille tőség kérdése szerepel. Az ezt szabályozó id. törv. szab. 30. §-áhozi merev, a bíróságok részérőli kényelmet hajhászó ragaszkodás már eddigelé is számtalanokat elejtett és pedig igen sokszor örökre elejtett legjogosabb igényeiktől. Ismeretes ugyan is a most idézett id. törv. szab. szikasza, miszerint a perben álló alperes csakis rendes lakhelye birósága előtt fogható perbe, kivéve, ha kötelezettsége teljesítésére bizonyos hely vagy bíróság kikötve van. Biráitik, kiválólag pedig felsőbb bíráink dicséretes buzgalommal törekedtek, sőt jelenleg is nemes szorgalommal fáradoznak egyesek kivételével e szakasz első részét mereven, a felperesi igénynyel szoros egybefüggésben álló viszonyokra nem tekintve, részint azon kényelemből alkalmazásba s gyakorlatba venni, miszerint a birói illetőség meg nem állapítása esetében a terjedelmes, ivekre terjedő pernek eldöntése sem fejtörés, sem fáradságba nem kerül, sőt igen gyakran még a per átolvasásától is megmenekül az illető; részint pedig a corpus jurisba fektetett azon alapelvnél fogva, miszerint birói pártfogáss kedvezménybe mindenkor csak a szegény üldözött adós veendő, azon adós, ki hitelezője keserves keresményéből élősködik, sőt néha gazdagodik is. A törvénykezés ezen szabályának ily merev, egyoldalú alkalmazása a kereskedői világra s ennek folytán országos hitelünkre hat azután legkárosabban, mert a dolog természetében gyökeredzik, hogy egy terjedelmes üzletü kereskedőház, a vidéken, vagy a szomszéd tartományokban lakó kisebb kereskedőknek hitelt csak ugy nyithat, ha ezek tartozásaikat hitelezőjük üzlete helyén fizetik, vagy ide küldik; ha biztos az iránt, hogy a hanyag vagy makacs fizetőket üzlete helyén levő birósága elé idéztetheti, s szoríthatja a fizetésre. Miféle virágzó üzlet nem mállanék szét, ha minden egyes, gondatlan, sőt roszlelkü makacs adósa után a hitelezőnek futkosnia, mindegyiket saját személyes birósága előtt beperelnie kellenék ? Az ily eljárás szembeszökőleg siettetné a legsolidabb kereskedés bukását. Pest város törvényszéke a hitel mindinkábbi lesülyedésének némi meggátlása, s a főváros kere kedőinek különben is rendkívül nyomasztó helyzetük némi enyhítéséül gyakorlati elvül állította fel, a kereskedői számlákra fektetett kereseteket az adós személyes biróságárai tekintet nélkül elfogadni, elintézni, s az alperesi kifogások mellőztével azon gyakorlati elvből kiindulva illetőségét megállapítani, hogy mindegyik adós a dolog és az üzletek természeténél fogva ott köteles fizetni, s így ezen fizetési hely birósága által szorítható is a fizetésre, a honnét, bárhol történt megrendelése folytán az áruk neki kiszolgáltatnak, vagy pósta utján elszállitatnak. De, mert a kir. tábla, még inkább pedig hazai legfőbb törvényszékünk az ily irányban hozott illetőségi határozatokat, a dolog érdemét nem is érintve, sorban elvetette, és ez által a különben is aránytalanul tulhalmozott városi törvényszéki teendőket csak szaporította, Pestváros törvszéke is a közjó és a nemzeti vagyonosodás emelésére irányzott nemes buzgalmában ellankasztva, a felsőbb hatóságok példáját kezdi utánozni. Fővárosi kereskedőink legnagyobb része e káros irány által, melynek következményeit helyreüthetlen kárukra egyebeken kivül az által is érezték legsúlyosabban, miszerint a helyett, hogy ők kapták volna meg jogos követeléseiket, nekik kellett mind saját képviselőjük igen szerény diját pótolni, mind pedig a gonosz adós megbízottja költségeit fizetni, és igen gyakran még követeléseiket is a huzamos per folyama alatt elveszteni. — Mondom e káros irány által figyelmesekké téve,számláikra: „fizete n d ő Pes ten" mindenkor reá nyomtatják, főkönyveikbe a fizetési helyet: „Pestet" sokan bevezetik, s az áruk kiszolgáltatásakor az adósnak az ily számlákat is kézbesitetik. Mindezen óvatosságok daczára is azonban eseteket tudnék felsorolni, melyekben az illetőség megállapítása kétségessé lőn téve, sőt igen sokszor leszállítva, holott ily esetekben az id. törv. szab. 30. §-ának második része a hitelezőnek világos védelmére áll. Szükséges tehát, hogy a törvényhozó hatalom e ferdeségeket megszüntesse, s e hiányt oly irányban pótolja, melyet a szigorú jogosság, a kereskedelmi forgalom természete, s országos hitelünk emelése s fentartása parancsol s magával hoz. A közhitel csökkenésére befolyást gyakorolt tényezők közt törvénykezési szempontból véve 2-ik sorban az frfláQl XV. törv. czikk II. R. 172. és 176.§§-ai alapján gyakorlatba vett törvénykezési eljárás áll, miszerint nemcsak polgári de váltó ügyekben is a perlekedő azon bíróságnál, vagy egyesszolgabi rónál köteles a biztosítás utján lefoglalt ingók elárverezik A következő szám a szt ünnepek infatt május *5-én fog megjelenni 39