Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 37. szám

146 válsága forog fenn; nálunk maga a politikai lét van még bizonytalanságban; daczára a kétségbevonhatlan jogi biztosítékoknak, a nemzet közjogi önállása, függetlensége vonatik kétségbe; és még mindig akétoldaluszerződések elleni alárendeltsége czéloztatik. Hogy ily állapotban, melyet a kül események befolyása alól teljesen kivonni'lehetetlen, a Mars és Minerva, különösen acodificatio szempontjából, egy politikai testület kebelében, egymás mellett békésen elférhessenek, s működhessenek is, — képzelni is alig lehet. Söt azt hisszük, emiitett politikai körülményeinknek hatálya, befolyása a kedélyekre, a szellemre oly nagy, mikép még a kül válság elmaradásával is alig reményihetünk országgyűlésünktől elegendő higgadtságot s nyugalmat a codificatio nehéz munkájára. Következik-e azonban mindezekből, hogy az oly égető szükséget képező jogi codificatioról ez idő szerint le mondani kellessék? Nem lenne-e más mód azt eszközlésbe vehetni s létre is hozhatni ? Igen is van , és ez a felelős mJ niste r ium v i s zszaállitása. Az igazságügy miniszter maga is akkép, mint egy politikai testület, a napi események hullámzásainak kitéve nem levén; a codificatió kidolgozására oly szakértőkről foghat rendelkezni, kik távol a politikai élet mozzanataitól legnagyobb válság idejében is elég higgadtsággal birhatnak a codificatión működhetni, s minden idejöket s erejüket nyugodtan arra fordíthatni. Az országgyűlés elnapoltathatik, és a minisztérium szakemberei tovább folytathatják munkálataikat. Ezekre a kül válság s más események nem gyakorolhatnak többé oly lényeges hatást, mely a codifícatiót hátráltathatná. Ez nézetünk szerint egy ujabb kapocs a codificatio és felelős ministerium között; mely már magában is eléggé indokolhatná ezen kormány rendszer sietős visszaállítását. Mert meggyőződ*ésünk szerint ez az egyedüli eszköz, bármily válságok középette is, a codificatio gyors sikerének jövőjét előidézhetni. Váljon az urb. ny. par. 20. §. által érintett magánhaszonbér eseteiben a 49. §. által engedett politikai oltalomnak helye lehet-e? (Vége.) Közli Zsámbokréthy József köz s váltó ügyvéd ur. A gr. Károlyi részéről beadott semmiségi panasz folyama alatt Mile Pál és társai folyamodtak a m. kir.udv. Kanczelláriához azon körelemmel, hogy Nyitiamegye főispáni helytartója által 1864. márt. 5. 2256. és 2257. sz. a. hozott ama végzések, melyek szerint a gróf felfolyamodása folytán a végrehajtás felfüggesztetett,megsemmisíttessenek. Mert szerintük az általuk birt földekre az urb. rend. 19.§. alkalmazandó. Ennek folytán a Helytartótanács által, hová az udv. Kanczellária által kellő intézkedés végett a folyamodvány leküldetett, az ügyiratok felkérettek s azok a m. kir. Helyt, tanácshoz felterjesztetvén, az elrendelt raegyehatósági vizsgálat meg nem tartatott. A Helytartótanács által (1864. jun. 41971. sz, a.) határoztaíott: Miután a panaszkodó farkasdi lakosok és az uradalom között 1863. decz. 31-ig fenállott jogviszony felbontása közigazgatási uton nem történhetik, de a feleknek egyike vagy másika által egyoldalulag és önhatalmúlag sem eszközöltethetik: a neheztelt megyei végzések, melyek szerint a farkasdi lakosok az 1848. évi birtok állapotban megoltalmazandóknak mondattak ki, oly módosítással hagyatnak helyben, hogy miután az 1848. évi, és az 1863, évben is fenállott tényleges birtoklás úrbéri vagy oly természete, mely az urb. ny. par. 19.§-ban szabályozva van, ki nem tűnik, a közigazgatási oltalom a panaszkodók részére csak addig terjedhet, mig gróf Károlyi Alajos az állítólagos haszonbéri viszonyokból származó jogait — jogérvényes bírói ítélet utján érvényesitendi, minek eszközlésére a nevezett gróf az illetékes bírósághoz utasitatik. Kelt Budán sat. Mielőtt ezen határozat a felekkel közöltetett, Mile Pál és érdektársai 1864. jul. 5. 12202. sz. a. benyujtattak ő Felségéhez legfelsőbb kézjegyre méltatott felségi folyamodványt, melyben a köztük és gr. Károlyi Alajos közt bizonyos földek további birtoklása iránti közigazgatási uton folyó peres ügynek a m. kir. ud. Kanczelária által, a főkorlátnok elnöklete alatti mielőbbi eldöntését elrendeltetni, és ez ügyet az urb. ny. par. 19. és 49. §§. éri elmében elintéztetni kérik. Ezen folyamodvány 1864. jul. 8. 12202. sz. a. kelt udv. rendelet következtében, nyilatkozat adás végett a gróf ügyészségével közöltetvén, a közben annak a fentebbi helytartótanácsi határozat is kézbesitetett, s ennek folytán midőn az ügyészség a helytartótanácsi határozat ellen a semmiségi panaszt és felfolyamodást beadta,_ennek kapcsában egyszersmind a Farkasdiaknak legfelsőbb kézjegyre méltatott felségi folyamodványukra is benyujtá nyilatkozatát; melyben a gróf s a Farkasdiak közti jogviszony, illetőleg utóbbiak jogtalan követeléseik alaptalanságának kiderítésére előadta s kifejtette mindazon érveket s tényeket, melyek fent részletesen megismertettek. Ezen ügy a m. kir. Helytartótanács utján a a Kanczeláriához félterjesztetni rendeltetett; de mielőtt legfelsőbb elhatározást nyerhetett volna, folyamodott a gróf a nyitramegyei hatósághoz, hogy a bérlemény után járó 1864. évi haszonbéri összeg biztosítására a végrehajtás vezetessék, és a haszonbért nem fizetőkre nézve az oltalom megszüntettessék.ErreNyitramegye hatósága 1864.szept. 23. 10664. sz a. következőket határozta: ,,1) hogy a helyszínén ugy az illető uradalom, mint az oltalmazott lakosság közbenjötte mellett szabályos tárgyalás foganatositassék, mely alkalommal alaposan kipuhatolandó az 1863. évi decz. 31-ig fenállott egyénenkénti azon birtoklási állapot, mi a megye által és az országos főkormányszék részéről is hozott határozatokban oltalmaztatni rendeltetett. ,,2) hogy az uradalom által előterjesztendő s az 1863. évre érvényes szerződések alapján puhatoltassanak ki azon egyének, kik az uradalomnak a tőle birt földek után haszonbért vagy bármily természetű tartozásban vannak. ,,3) hogy a kipuhatolt hátrányosok tartozásaik törlesztésére köteleztessenek, és azok vagyonára, kik tartozásukat telj-siteni vonakodnának, biztosítási végrehajtás alkalmaztassák a tartozási összeg erejéig." Ez 1864. oct. 10. és következő napokon megtörtént, minek folytán a megye a gróf folyamodványa következtében 1865. febr. 14. 1027. sz. a. az illetőket kötelezte; hogy az általuk a gróftól birt földek után járó az 1863. évben jogérvényesen fenállott haszonbéri szerződésekalapul vétele mellett, az 1864. szept. 23. 10664. sz. a. kelt határozat nyomán kipuhatolt bérleményi összegeket az uradalmi pénztárba beszállítani tartoznak. Mile Pál és érdektársai ezen végzés ellen is semmiségi panaszt és fel folyamodást adtak be, — mely a többi iratokkal a m. kir. Helytartótanács utján a m. kir. ud. Kanceláriához felterjesztetett. És mindezekre a m. kir. udv. Kanczellária és a legfelsőbb helyről következő rendelet érkezett: „35270. sz. Nyitramegye közönségének. Mite Pál és