Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 35. szám

Pest, IStifl. péntek május 4. 35. szám. Nyolczadik évfolyam. Turulom: Ar tirb. ny. pnr. -l'J. §. cdlc pulit, oltalomnak van-o helye majjanhaszonWr eseteiben. (Folyt.)— Gróf Kreilh Kálmán párri«dili e»et« lSni-hi-n. (Folyt .) — Kur. itólcteh. — lliv. tudnívnlü. ,' ' * Váljon az uxb. ny. par. 20. §.'által érintett magánhaszonbér esotcibon a 49. §. által engedett politikai oltalomnak bolyo lehet-o? (Folyt.) Közli Z s á m b o k r é t h y J ó z s e f köz s váltó ügyvéd ur. A tárgyalás 18G4. febr. 1 5. tartatott meg. A fo ly amodó Fa r Icasdia k kérelmük jogérveit abban üszpotitositják, hogy az általuk birt földek még elődeiknek ~ bizonyos évi census fizetése mellett örök ~-rd-ókre• átrngatitcttek,- kövotkezéskép, hogy azok az urb. rend. 19. §. érlclmébcn megválthatá'ú természettel bírnak, minek folytán a tulajdonos gróf többé azokról szabadon' nem rendelkezhetvén, azok a hnszonbéri évek lefolytával is birtokukban meghagyandók; mi a megválthatás birói .utün.ler-.ndó kimonrlásápnk- bekövetkeztéig az urb. rend. 49. §. által engedett pol. közig, oltalom igényolhetését önkényt vonja maga után. — Hivatkoznak továbbá arra is, raikóp a gróf azon kérelinükre, melyben a birt földek örök ároni megszerezhetését, megválthatását sürgették, adott válaszával közvetve már is beismerte ezen földek megválthatásához való jogosultságukat, s azt, hogy neki a grófnak kizárólagos tulajdoni s rendelkezhotósi joga azokra nézve nem létezhet, miután azon válaszban kérelmük teljesitését csak a farkasdi tagositási per birói i elintézésétől tette függővé, azon kérelem jogosultságát kétségbe épen nem vonván. Az ügy folyamában érvül hozták fel azt is, hogy ők a város közterheit birtok aránylag viselik; és hogy a gróftól birt földek élet fentartásukra elkerülhetlen szükségesek, mert azokon kivül egyéb birtokuk nincsen. .. ; Gr. Károlyit képviselő urad. ügyész a közig, hatóság illetősége elleni kifogását előrebocsátva, egyrészt a telekkönyvre hivatkozott, inolyben mint már említetett, a kérdéses földek a gróf nevére mint teljes jogi1 tulajdonosra s kizárólagos birtokosra vannak felvéve; másrészt azon földekre nézve a gróf s Farkasdiak között létező, részben magok a panaszosak által felmutatott szerződésekre, melyek szerint ezen földek 1824 év óta, de már előbb is 1808 után'mindig haszonbér czíui alatt adattak ki az uradalom szabad tetpzése szerint,1) hol rövidebb, hol hosszabb időre, de mindig bizonyos időre, mely rendesen ,a haszonbér kezdődik 18 jan. 1-én tart 18 decz. 31-ig,1 kitétel által Van kijelölve. Ezekből kitetszik, mikép ezen földek a gróf tiszta magán tulajdonát képezik, melyek tetszése szerint nem örök időkre, hanem csak bizonyos időre pénzfizetés s a bérlők könyebségéül munka teljesité*s mellett haszonbérbe szoktak kiadatni. — Ezt tényleg elismerik magok a folyamodók is az által, hogy ezen földeket az előbbi szerződésekhez képest haszonbérbe ') A patvarnzi ügyben kclt kir. táblai határozat elvül állitotta fel: hogy oly földek, melyüket a volt jobbágyok 1S25 óta haszonbérben tartottak, a volt 'földesúr szabad rendelkezése alá visszavetteknck tekintendők. (1804. máj. ül-én 221. sz. a.) venni kívánják. Ily földek pedig meg nem vál t hatók; következőleg ezekre az urb. ny. par. 19.' §. nem is alkalmazható. Annál inkább,'mért a'folyamodók Farkasdon lakó nemesek, kik soh, som voltak gr.Károlyi úrbéri jobbágyai. Továbbá az ősis. ny. par. 17., §. szerint, oly magán birtokot, melynek birtoklása óta 32. óy elmúlt, perrel megtámadni sem lehet; a kérdéses <földek pedig már 1808. évben szabadon adattak haszonbérbe. Nem csekély fontosságú azon tény körülmény is,, mikép ezen földek örökösödés, osztájy tárgyát soh sem képeztékv— A mi végre az adó fizetést illeti; ha a folyamodók a községi terheket viselik is, de az állami földadót mindig -a gróf fizeti. . "' ' • .*' *'''••'. . •v.vrVfiii.ii.-j'íhwt* \ '•'/ Ezen tárgyalás után a fŐbiró által hátároztatott: X m. kir. Helytartó' tanács hason czim'u érdekek feletti döntvényeiben azon közigazgatási hatóságnak, mely HZ urb. par. 49. §. szerint időlegessen határozni tartozik,a megye hatóságát alapitván meg, a letárgyalt ügy ezen hatóság által eldönthető nem lévén, az itt leteendőnek találtatott s folyamodók ez órdembeüi kérelmükkel a'megye hátósághoz utasitatnak, a költségek kölcsönösen megszüntetvén. Ezen végzés ellen az eljárást kérelmező felek feltétlenül, az ellenfél pedig a költségek iránti része ellen felebbeztek. A dolog ily állásában ezen ügy vagy letétettnek volt tekintendő, vagy pedig a m. kir.' Helytartótanácshoz volt felterjesztendő, de az 1855. márt. 17. rend.' 92V93; §. 2. része ellenére, más hatóságnak nem álíotéjogában a Helytartótanács mellőztével és a gróf ujabb beidézese' és kihallgatása nélkül intézkedni. : ' ;r' :' ,: És ez mégis megtörtént. A farkasdiak ugyanis ugyan-' azon kérelemmel, melyet a /főszolgabíróhoz terjesztettek, most Nyitramegye főisp. helytartójához fordultak,1 és'ez arra nem vonakodott következfi végzéseket hozni: „1927. sz. a. 1864! febr. 29. Folyamodok kérelmének hely adatván, a kért törvényes oltalom á folyamodóknak megadatik mindazon birtok részekre0 nézve, 'a melyek 1848. évben, az előtt és azóta mind ekkoráig a folyamodók tettleges használatában Voltak, de viszont'ők köteleztetnek mindazon tartozásokat, mikre a haszonbéri szerződésekben lekötvékj mindaddig, inig a f. é. jan. 26-án ezen megye első alispánjánál beadott urb. keresetek eldöntve nem lesznek,pontosan teljesíteni; mert ezt elmulasztván, e hatóságilag megrendelt védelem alapja is megszűnnék. Mert noha'a felmutatott haszonbéri szer-1 ződésekből kitűnik, hogy a kérdéses birtok részek 1847. évben csak 3 évre haszonbéreitettek ki, s noha az ugyanazon keresethez csatolt 1808. évi szerződés is csak két óvrei haszonbérlést tnnusit, még is áll az, hogy folyamodók'.azoknak tettleges használatában nemcsak most, do már; 1848-ban s illetőleg még az előtt is voltak, "es mert az urb. ny. par. 49. §.' második része szerint, az,"Ugyanazon ny par. 20. §-ban emlitctt eseteknél is'a törvényes' oltalom megadandó, és mert ha már tagndtatik is, hogy' ^35