Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 33. szám
Pest, \Hi\j}. péntek april. 27. 33. szám. Nyolc/adik évfolyam. TORVKWSZGhl CSARNOK. Tartalom : A szabadság-büntetés kezdetének számítása. (Vége). — Jogeset. A szabadság-büntetés kezdetének számítása. .titíUutolfi'Ji ifíin A > 'iíiffii-íyíW-Vftevsálni >'t,iv Idd Csacskó Imre kir. táblabíró úrtól Ha az első birósági Ítéletet valamelyik fél felebbezi, akkor az esetek külónfélesége szerint a szabadság büntetés megkezdésének ideje iránt kérdés és kétség támadhat. Az esetek külónfélesége pedig attól függ, a) váljon az első bíróság Ítéletét a közvádló, vagy a bűnös fe 1 ebb ez t e-e egyedül, vagy pedig tették azt mind ketten ; b) váljon a felsőbb bíróság az alsóbb bíróságnak ítéletét egyszerűen helyben hagyta, vagy megváltoztatta-e? Ha az alsóbb bíróságnak ítéletét egyedül a vádlott felebbezte, akkor a királyi kúriai elfogadott gyakorlat szerint a kiszabott büntetés nem szokott sulyosbitatni, hanem az vagy helybenhagyatik vagy enyhittetik, vagy a bűnös fel is mentetik. Ha tehát az alsó birósági ítéletet egyedül a vádlott felebbezvén, addig is, mig a felebbezett per a felsőbb bíróságtól visszakerül, a vádlott bűnössége érzetében a büntetést megkezdeni akarja, azt megengedni oly módon lehetne, hogy az akkép megkezdett büntetésnek addig, mig a felsőbb birósági Ítélet hozatott, eltöltött ideje, az ez ítéletben kimondott büntetés— időbe be, illetőleg abból le — számittassék. Ha egyedül a k üzvádló és különösen a kiszabott büntetés tartamára nézve felebbezi az alsó bíróságnak ítéletét, akkor a bevett gyakorlat szerint az alsó birósági Ítélet enyhittetni nem, hanem csak helyben hagyatni vagy sulyosbittatni szokott; minek folytán nem volna ezélelleni különösen akkor, midőn a szabadság-büntetés szokott szigorításokkal már az alsó bíróság által ugy is súlyosbítva van, ha a bűnös büntetését az alsó birósági ítéletnek kihirdetésekor megkezdené, és a felsőbb bíróság által helybenhagyott, vagy pedig az időtartamra nézve súlyosított büntetésnek ideje az alsóbb birósági Ítéletnek foganatba vételétől számíttatnék: mert ez esetben a bűnös ugy bűnhődnék, mint azt a felsőbb birósági itélet rendeli. Ez eljárásnak az utóbbi esetbeni helyessége kitetszik abból is, miszerint ha a bűnösnek meg nem engedtetnék, hogy büntetését az alsóbb birósági Ítéletnek kihirdetésekor megkezdhesse, hanem ezt csak akkor tehesse, midőn a felsőbb birósági itélet neki kihirdettetni fog, akkor a bűnös saját vétke nélkül annyival hosszabb ideig bűnhődnék, mint a mennyi idő az alsó és felső bíróságok által hozott ítéletek közt lefolyt. A bűnösnek időközbeni fogságban tartását csak amaz ok által lehetne menteni, hogy az érdemlett büntetésnek végrehajtását szökése által meg ne hiúsítsa. Ha az alsóbb birósági Ítéletet mind a közvádló, mind pediga bűnös felebbezte, akkor a felebbezett ítéletnek valamint helybenhagyása, ugy enyhébbrei, vagy sulyosbrai átváltozása lehetséges. Ez esetben tehát legczélszerübb volna a szabadság büntetés megkezdését Kur. ítéletek. írod. jelentés. — Hív. tudnivaló. elhalasztani addig, mig a felsőbb bíróság által hozandó itélet kihirdettetni fog; mert ily esetben a büntetésnek enyhítése, vagy a bűnösnek felmentése is lehetséges levén, legtanácsosabb az alsó birósági Ítéletnek végrehajtását, mint már lentebb említve volt, elhalasztani. — Czélszerünek látszik e helyütt vonatkozva ama gyakorlatra, mely szerint az Ítéletben kimondott szabadság büntetésnek tartama a vádlottnak befogatásától, illetőleg vizsgálati fogságának kezdetétől számíttatni szokott, a vizsgálati fogság és szabadságbüntetés között létező különbségről a következőket előadni. A vizsgálati fogság megrendelésénél ket nézet határozó. Az egyik: hogy mielőtt valami gyanús egyén itéletileg bűnösnek kimond atik, azt akármiféle jogától és igy szabadságától megfosztani nem szabad, és pedig annálinkább nem., mert vannak számtalan példák arra, hogy valaki több összetalálkozó körülmények által valami bűntettnek elkövetésével gyanusittatik, és végre mégÍ6 bűntelennek találtatik. A másik nézet ez: hogy az államnak joga van a közbiztosság fentartása tekintetéből akként intézkedni, miszerint minden bűnös érdeme szerint bűnhődjék, s egy gonosztevő se maradjon büntetlenül. Ebbeli intézkedések közé tartozik a bűntettről alaposan gyanúsnak vizsgálati fogságban tartása, és pedig az okból, hogy vádlott az ellene teljesítendő vizsgálatot fondorkodása, különösen a bűntett nyomainak megsemmitése, a lehetséges tanuk megvesztegetése, vagy szökése által meg ne hiúsítsa. Azt tehát, ki valamely bűntettel alaposan gyanusittatik, és kinek irányában méltán attól tarthatni, hogy a vizsgálatot, és annak eredményét meghiúsítani képes és hajlandó, lehet az ellene intézett vizsgálat folyama alatt szabadságától megfosztani; de nem szabad azt szabadságában jobban korlátozni, mint a fentemlitett czél azt megkívánja. S ez oka annak, hogy a vizsgálati fogságban levő az elitélt bűnösüktől külön választandó, mert őt ezekkel egybezárni, a kelletinél nagyobb szigor volna; a szokott élelmet, ruházatot, foglalkozást, s egyéb kényelmet illetőleg a vizsgálati fogságban levőnek mind az megengedendő, mi által a vizsgálat eredménye nem veszélyeztetik ; vasbilincsek csak akkor használhatók, ha azt a szökésbeni akadályozás elkerülhetlenül megkívánja, sat. A vizsgálati fogságtól tehát távol legyen minden szükségtelen szabadság — megszorítás, minden sanyargatás, például: munkára kényszerítés, bőjtülés. A vizsgálati fogságnak alapokából következik annak jogos tartama is, mert az csak addig lehetséges, mig a vizsgálatnak a vádlott általi meghiúsításától, vagy annak megszökésétől félni alapos ok létezik, megszüntetvén a vizsgálati fogságnak alapoka megszüntetendő a vizsgálati fogság is; tehát ha a vizsgálat tökéletesen befejeztetett, va<ry a vádlott megszökésétől félni nincsen ok, ak33