Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 32. szám

127 gyónnak vételára egy részét 2. r. felp. fizette ki, 1-ső r. felp. beismeri, s e szerint a f'elhivott törvény 8. §. szerint alperes ragaszkodásának a fekvóségekheztörvényes alapja van. Nem való, hogy alp. férjétől 10 év óta külön laknék, mert csak 4 év előtt váltak el, s mire férje szolgáltatott okot. Ismétli kérelmét. Ezekután Csongrádmegye törvszéke által 1864. szept. 10-én 2010. sz. a. ítéltetett: „Felperesek kérelmének hely adatván., a szentesi 872. sz. tjkönyvben alp. Bajkay Zsuzsanna mint közös birtokos kitörültetni, a tulajdonjog egyenlő arányban felperesek neveire kiigazittatni rendeltetik ; mert azon körülmény, hogy a kiigazittatni kért részletek az 1-ső sor sz. a. háznak járulékait teszik, valamint, hogy ezen ház a 2/. a. adás vételi szerződésben érintett házzal egy és ugyanaz, legkevésbbésem vonatván kétségbe, miután a 2/. szerződéssel bebizonyíttatott az, hogy a kérdéses házat egyedül 1. r. felp. szerezte, azon körülmény pedig, hogy a 2-od r. felp. az 1. r. felperesnek lefizetett 220 frtért csak fele részben vált a ház tulajdonosává, alp. részről távolról sem hozatott kétségbe, alperesnek ellenvetései, melyek szerint a kiigazítást részint az okból ellenzi, hogy ő a férje, ez úttal 2-od r. felp. által szerzett részre nézve közkereső, részint pedig azért, mert 1-ső r. felp. alperesnek tulajdoni jogát a telekkönyv hitelesítése által tettleg beismerte, figyelembe nem jöhettek, mert eltekintve attól, hogyha mindjárt alp közkeresőnek is volna tekintendő, a fentebbiekhez képest a kereseti háznak és járulókainak nem 1(3 csak *|4 részéhez lehetne tulajdoni joga, azonban tekintve, hogy alp. férje az 5/. a. szerint 200 frt készpénzt és egy házat örökölvén, alp. pedig azt, hogy azon örökség azon 220 frtig, melyen férje a kereseti ház felét megszerezte, a házasság ideje alatt egészen fel emésztetett, nem tagadván, miután közkeresménynek csak az volna tekintendő, mit a házastársak az örökölt javakon felül szereztek, holott jelen esetben a férj örökségi értéke is megfogyatkozott, alp. közkeresőnek egy átaljában nem tekintethetik; tekintve továbbá, hogy alperesnek igényelt, de be nem bizonyított közszerzemény cziméncsak férje irányában lehetne igénye, miután férje a kérdéses telekkönyvet nem irta alá; ezek szerint a telekkönyv hibás volta be lévén igazolva, felperesek kérelmének helyt adni, s a kiigazítást a kereset értelmében elrendelni kellett sat." Ezen Ítéletet alp. felebbezte, mert telekkönyvet csak akkor lehet kiigazítani, ha annak eredetileg lett szerkeztése tévedésből történt. Felp. nem igazolták, hogy alperes neve tévedésből íratott a tjkönyvbe, sőt 1. r. felp. a telekkönyvet maga is ugy irta alá, s azt akkép erősítette meg, hogy alp. közbirtokos legyen, — mert kétségtelen, hogy a kérdéses fekvóségekhez 2-od r. felp. tulajdoni jogát a házasság tartama alatt szerezte ; márpedig az 1840 : VIII. t. cz. szerint az ily vagyon közkeresménynek tekintendő. Nem helyes az Ítélet azon indoka, hogy 2-od r. felp. 200 frtot és egy házat örökölvén, ez a házasság tartama alatt felemésztetett, tehát a későbben szerzett ház az elenyészett örökség részét képezné, mivel maga az Ítélet kimondja, hogy 2-od r. felp. öröklött vagyona felemésztetett, valamint azt is kimondja, hogy a peres fekvóség csakugyan a 2-od r. felp. öröklött vagyona elenyészte után szereztetett, tehát a peres fekvóség nem lehet 2-od r. felperesnek öröksége, hanem az alperessel együtt keresett közszerzeményt képez. Kéri tehát az Ítéletet megváltoztatni. A kir. táblán ítéltetett: „A házasságnak törvényes elválasztásáig a' házas felek házassági viszonyban együtt élőknek tekindendők levén, s így a házasság alatti közszerzeményekhez az 1840. VIII. t. cz. értelmében egyenlő joggal bírván, miután 2-od r. felp. részéről beismertetett; hogy a kereseti birtok fele alperesseli házassági idejében szereztetett, alperes nevének a 2-od. r. felperest a keresetileg kijelölt telekjegyzőkönyvbe felvett birtokróli kitörlésének hely nem adatik, mennyiben azonban az előrebocsátottak nyomán a kérdéses birtok tekintetében annak feléhez 2-od r. felp. alperessel egyetemben közös tulajdoni joggal birnak, a szentesi 872. sz. telekjkönyv akkép rendeltetik kiigazittatni, miszerint Özv. Varga Ferenczné szül. Kovács Zsuzsanna fele részben, Kovács Ferencz és neje Bajkai Zsuzsanna pedig közösen a másik fele részben, és igy ez utóbbiak egyenkint egy-egy negyed részben lesznek tulajdonosoknak beiktatandók. Ekkép megváltoztatván az e. b. ítélete, s a per sat." (1865. jun. 7-éu 923. P. sz. a.) Ezen kir. táblai ítélet ellen 2-od r. felp. felebbezett, mert alp. puszta állításán kivül semmivel sem igazolta, hogy a nevére telekkönyvezett birtokrészt akár maga szerezte, akár annak szerzéséhez panaszossal közremunkált volna, sőt ellenkezőleg hallgatag beismerte, hogy panaszost mindenéből kipusztította. Panaszos pedig soha és sehol be nem ismerte, hogy a peres ingatlanokból őt illető fele részt alperesseli házassága ideje alatt szerezte volna, a mint is az által, hogy szüléi örökségének egy részét a kereseti ingatlanokba fektette, szerzővé éppen nem lett. Ez által szülői örökségének alakját változtatta csak, és következőleg eme öröklött vagyona közös szerzőjének alp. kimondható nem vala. Kéri a 2-od bírósági sérelmes ítélet megváltoztatásával tulajdonjogát a peres javak fele részéhez megalapitatni. A kir Hé tsz e m. tábl á n Ítéltetett: „A kir. it. tábla ítéletének megváltoztatásával a megyei törvényszék ítélete hagyatik az abban felhozott indokoknál fogva helyben, és az iratok további törvényszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely pernek sat." (1866. jan. 31-én 21698. P. sz. a.) .9 iqsse .£981) ".16* iddevoi xcKtmnaq ti iJoIIam saafevlo Jogeset Az elzálogosított, később a visszaváltási jog másrai átruházásával kiváltott urb. birtok utáni kármentesítési kötvényekhez való tulajdonjog meghatározása. Az 1854. jan. ny. par. 67. §. alkalmazhatása Steiner szül. Berzeviczy Klotilda és érdektársai Berzeviczy Titusz ellen O-Leszna helységben felperesek által birt urbériségekért lekötött kármentesítési tőkének felperesek birtokábai visszabocsátása végett Szepes megye törvszékéhez 1864. apr. 4-én 448. sz. a. benyújtott kérelmükben előadják, hogy folyamodók néh. édes atyja Berzeviczy István Szepesmegye O-Leszna helységben birt jószágrészét, mely 44/« urb. telki és 4 urb. házas zsellér állományt tevő urbériségből, egy közös malombeli részből és a behozott arányosítás folytán 8386/32 hold 195|6 • ölnyi erdöbó'l állott, az A. a. csatolt szerződés szerint néh. Berzeviczy Terézia asszonynak 1829. apr. 2-án 32 évre 4640 pfrtban zálogolá el. Ezen zálogbirtok időközben öröklés utján Berzeviczy Tituszra szállván s folyamodókra ezen birtoknak visszaváltási joga ugyanazon uton jutván, ezen jogukat B. szerint Ó-Leszna községére 1858. oct. 25. akkép ruházták át, hogy ezen szerződésnél fogva az elzálogosított urbériség utáni, a zálogváltás érvényesítéséig a C. és D. a. szerint részökre lekötött kárpótlás és volt úrbéreseik által a szabályozás folytán kitudott maradvány földek megváltásának kivételével, a malom részt és erdőt a nevezett községnek örökbe vallva, azt a fentebb kitett zálog összegnek alp. részére leendő lefizetésére és a zálog-