Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 32. szám
Pest, 18t>6. kedd april. 24. 32. szám. Nyolczadik évfolyam. M „mi TWT^ F asolM HJjd^soiüv eoJnnsB son9*i8rÍ 3!M.vo./I Turulom : A szabadság-büntetés kezdetének számítása. — Jogesetek. — Hiv. tudnivaló —— — ' — ' — ! U fiD/r/oJÍ fliovtóa), itóluiiji 'olajai SJS/I JJ-JSIOS« ^ndjl/inohj.fil A szabadság büntetés kezdetének számítása. Csacskó Imre kir. táblabíró úrtól Manojlovics Jakab a bácsmegyei türvszék által 18G3. jun. 17-én emberölés miatt 11 havi vizsgálati fogságán felül még két évi nehéz rabságra Ítéltetett; mely Ítéletet a vádlottnak és tiszti ügyésznek felebbezése folytán a kir. it. tábla 1863. oct. 29-én, később pedig a tiszti ügyésznek egyedüli felebbezése következtében a kir. Hétszem. tábla is 1864. apr. 7 én egyszerűen helybenhagyta. Az ekkép elitélt bűnös büntetésének kiállása végett a lipótvári fegyházba kisértetvén, az értesítő táblában, mely az illető megyetörvényszéki tiszti ügyész által Íratott alá, a bűnös büntetésének kezdete, hihetőleg a kir. Hétszem. táblán hozatott ítéletnek kihirdetését tekintve, 1864. máj. 4-ére, vége pedig 1866-i maj. 4-ik napjára tétetett. Manojlovits Jakab 1865. jul. 26-án alipótvári fegyház igazgatóságánál jelentette, miszerint az ő bü n te tésén e k ideje már lejárt; minek folytán az igazgatóság a bácsbodrogmegyei törvényszéknél ez iránt kérdést tevén, ettől 1865. aug. 5-én kelt, és Lipótvárba ugyanaz évi decz. 26-án érkezett ama választ kapta, hogy nevezett fegyencznek büntetés ideje 1865. ju n. 16-án 1 e j á r t, minek következtében Manojlovits Jakab 1865. decz. 27-én szabadon bocsájtatott. Ez eset a nmlt. magy. kir. helytartótanácsnak tudomására jutván, minthogy M. J. büntetésének ideje különféleképen számitatott, a kétely eloszlatása tekintetéből az illető iratokat 1866-i febr. 4-én a kir. itélő táblához átküldötte. Az pedig f. é. febr. 28-án sz.a. végzésileg kimondotta, hogy miután M. J. az első biróság által 1863. jun. 17-én hozott Ítéletében 11 havi vizsgálati fogságán felül még két évi rabságra ítéltetett, és valamint a kir. it. úgy a Hétszem. tábla is annak idejében azt egyszerűen helybenhagyta; a nevezett vádlottra kiszabott két évi rabság büntetésnek kezdete az illető megyei törvényszék által helyesen számitatott 1863. jun. 17tőL mint az emiitett vádlott ellen hozott ítélet kelte napjától, s e szerint annak büntetés ideje 1865-i jun. 16-án kitelt. Egy más esetben Börcsök Antal a volt cs. kir. budai országos törvszék által 1861. jan. 27-én öt évi börtönre lett elitélve, és e szerint, ha az Ítélet nem felebbeztetvén a végrehajtás megkezdetett vala, büntetésének ideje 1866. jan. 17-én kitelt volna. Miután azonban vádlott felebbezett, az e. b. Ítéletet jogórvenyesnek tekinteni, és azt végrehajtani nem lehetett; hanem a per a közbevetett felebbezés miatt a pesties, kir. főtörvszékhez 1861-i márt. havában felküldetett, hol azonban a bírósági szervezet körül közbejött változások miatt nem, hanem-a kir. it. táblán csak 1861. decz. 17-én vizsgáltatván meg, az e. b. ítélet egyszerűen helybenhagyatott, s az többé nem felebbeztetvén, jogerőre emelkedett, és végrehajtásba vétetett. Ezek szerint csak 1861. decz. 17-től lehet a börtön-3t"l <U><i*<)lüt lüáilo^ü'JOftisa r. ftiliaq cd, • míov JJ&IüíijI büntetésnek kezdetét számítani, a meddig vádlott úgyis csak vizsgálati fogságban minden sz.goritás nélkül volt, mert a kir. it. tábla az e. b. ítélet hozatalának napjától az ő ítélete hozatalának napjáig lejárt időt a büntetésnek idejébe beszámitatni nem rendelte. A nevezett bünhöncznek öt évi büntetés ideje tehát lH66-idecz. 17. fog lejárni Ily esetek folytán szemeltük ki e kitűzött kérdést fejtegetésünk tárgyául. A szabadság büntetések, mint bürtör. rabság, fogság különböznek egymástól nemcsak az idő tartam ra nézve, melyre t. i. a bűnös szabadságától megfosztatik, mert az lehet például: egy-két, 24 órától kezdve több havi, évi, sőt életfogytiglani; hanem egyszersmind arra nézve is, váljon a szabadság-büntetés mily szigorításokkal rendeltetik, mert lehet szabadság-büntetést rendelni ugv, hogy a bűnös csak egyszerűen szabadságától fosztassák meg, vagy ugy, hogy ezenfelül annak elzáratása némi szigorításokkal sulyosbitassék. Ily szigorítások rend szerint: könnyebb vagy nehezebb vas, munka, hetenkint egy vagy több napi böjt, szeszes italoknak nélkülözése, külön elzárás, kemény fekhely sat. A szabadság büntetésnél lényeges dolog mindig, de kiváltképen akkor, midőn a szabadság-büntetés szigorításokkal rendeltetik, az idő, melytől a büntetésnek kezdete számítandó; mi különös figyelmet érdemel akkor, midőn a vádlott, illetőleg bűnös vizsgálati fogságban tartatott. Ha á bönös a vizsgálat folyama alatt fogva nem, hanem mindig szabad lábon volt, akkor a szabadság-büntetés kezdetének ideje iránt alig fog támadni valami kétség; mert a perben álló felek, különösen a közvádló, és a bűnös a nekik kihirdetett első bírósági ítéletet vagy fe1 ebbezik, vagy pedig, abban mindkét fél megnyugodván, azt n em felebbezik. Az utóbbi esetben, mint hogy a bűnös eddig szabad lábon volt, az ellene kimondott szabadságbüntetés tartama amaz időtől fog számitatni, melyben elzáratván szabadságától megfosztatik. Ha pedig az e. b. Ítéletet valamelyik felebbezi, akkor legczélszerübb a kiszabott szabadság-büntetésnek végrehajtását elh alasztani, és a bűnöst ezután is szabad lábon hagyni mindaddig, mig jogérvényes Ítélet nem keletkezik; mert más eljárást követvén, a büntetés végrehajtása iránt zavar támadhat különösen akkor, ha felsőbb biróság az alsóbb bíróságnak ítéletében kimondott büntetést ha nem is annak tartamát,de az azzal összekapcsolandó szigorításokat illetőleg súlyosbítja, különösen fogságot rendel vasban, közmunkában, böjttel sat., holott az alsóbb biróság a bűnöst egyszerű fogságra szigorítások nélkül ítélte el. Például: az e. b. vádlottat elitélte 1 évi egyszerű fogságra, és mert talán a bűnös az Ítéletet nem felebbezte, eme büntetésnek végrehajtását megkezdené, még mielőtt a tiszti ügyésznek közbevetett felebbezése folytán a per a felsőbb biróság által megvizsgáltatott, és itélet hozatott 32
