Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 29. szám

115 halála után a biztosító levél jogszer übirlalójának(rechtsmassigen Inhaber) fogja kifizetni. Ez okmány alp. beismerése szerint is jelenleg felp. hagyatéki hatóság birtokában levén, jogszerű birlalójának egyedül ő tekintendő, m e r t egy nyilvános hatóságról felnem tehető, hogy ennek birtokábatörvényellenesenjutott volna, valamint ezt maga alp. sem állította. A 4/. a. nyilatkozatra alapított azon alapos kifogás, hogy a biztosított az A. a. biztosítási levelet halála esetére Schüfftnann Meri Annára ruházta, eltekintve attól, hogy ezen okmány halálesetrei intézkedést tartalmazván, s igy végrendeletnek tekintendő levén, mint ilyen törvényes kellékekkel nem bir, bírói figyelembe azért sem jöhet, mivel ezen kifogással legfelebb az illető engedményes, illetőleg- végrendeleti örökös élhetne, s alp. társulat azt, hogy általa ezen kifogás tételére feljogositatott volna, nem is állitja, annál kevésbbé bizonyítja; de különben is nevezett Meri Annának a 4/. alattiból következtethető joga jelen per által érintetlenül marad, s ő ezen vélt jogát jelen ítélet daczára felp. hagyaték ellen az alp. társulat által befizetendő életbiztosítási összegre nézve is szabadon érvényesítheti, és abból, ha az alp. társulat az A. alattiban vállalt kötelezettség teljesité- j sére köteleztetik, alperesre joghátrány nem háromolhat, | mert ő a fizetést csak az eredeti biztosítási levél vissza- i adása mellett lesz köteles teljesíteni. Alp. ezen Ítélet ellen semmiségi panaszszal egybekapcsolt felebbezést adott be, mert tárgyalás, kölcsönös perbeszédek váltása és a kereseti tárgy vitatása nélkül képzelhető nem levén; mert a két halasztás, melyekre bírói határozat se nem kéretett, de nem is keletkezett, szoros értelemben vett tárgyalásnak nem tekintethetik, hanem annak csak az 1865. jul. 17-én tartott tárgyalás tekintendő; s miután alp. a birói illetőség elleni kifogását az A. a. biztosítási kötvény és azon jogelv alapján, hogy eoontractus contrahentibus legem ponit, ezen első érdemleges tárgyaláskor megtette, a kifogást elkésettnek kimondani, s az ügy érdemleges eldöntésébe bocsátkozni nem lehetett, mely oknál fogva kéri alp. az e. b. ítéletet birói illetékesség hiánya miatt feloldatni. De az érdemben is helytelen az eljáró törvszók Ítélete, mert a 3/. a. ítélettel beigazoltatott, hogy a kereseti összegre nézve csupán Meri Anna bir a 4/. a. engedmény alapján tulajdoni és kereseti joggal; —ezen birói Ítélettel kimondott határozat tehát, mig perujitás utján meg nemmásittatik, kell, hogy érvényben tartassák. Különösnek találja felebbező, hogy az eljáró törvszék a 4/. a. okmányt, melyet a 3/. a. ítéletében teljes érvényű s Meri Annának tulajdoni kereseti jogát megállapító okmánynak ismert el, e perben végrendelet természetével bírónak kereszteli, holott az tartalma és alakjánál fogva valódi tulajdoni jog átruházási ^ okmánynak tekintendő, s miután ezen okmány szerint a j biztosítási kötvény tulajdonosának Meri Anna tűnik fel, l alp. társaság csakis annak ellenében lehet kötelezve érdemleges védelmét nyilvánítani. A kir. táblán Ítéltetett: ,,Az eljáró városi törvszék Ítélete indokolásánál fogva azonban mégis a 4/. a. okirat minőségére vonatkozó indokának elhagyása mellett helybenhagyatik, s a periratok további törvényszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. oct. 25. 16912. P. sz. a.) Alperes a 2-od bir. Ítélet e. benyújtott felebbezése és semmiségi panaszában felhozta, hogy miután a biztosítási kötvényt tartalmának igazolása szerint maga a Bécsben székelő társulati igazgatóság állította ki, és a társulat ál- | tal fizetendő biztosítási összeg is Bécsben a társulat pénztáránál vehető csak fel, perbe csakis az igazgatóságot és pedig ugy a dolog természeténél, mint pedig az ért. szab. 30. § ánál fogva is Bécsben még pedig az A. a. régibb alapszabályok 65. §. szerint az ottani orsz. törvszék, a B. a. ujabb szabályok 50. és 60. §. szerint a bécsi keresk. törvszék elé lehetett volna idézni. Alp. továbbá az A. a. biztosítási kötvényt érvénytelennek és semmisnek vitatja azon oknál fogva, mert mind a biztosítási feltételek 12. §. 1. pontja, mind pedig a D. a. biztosítási ajánlat szerint Schöffman József a biztosítás különbeni érvénytelenégének terhe alatt köteleztetett hamis és valótlan előadásokat nem tenni, már pedig 6 a D. a, ajánlat 3-ik és 4-ik pontjára azt mondja, hogy ő teljesen egészséges, csak valami 6 év előtt volt beteg, holott a társulatnak számtalan bizonyítványai vannak, melyek közül csak az E alattit csatolja, melyből kitetszik, hogy Schüífmann József több év óta tuberkolában szenvedett, s hogy mellbeteg volt, sőt e jelen ügyben csalás is forog fen, mert a felvételkor a társulati orvos elé nem Schöffman József, hanem helyette megvizsgálás végett más egyén állitatott. Kéri a két alsóbb bírósági ítélet megsemmisítésével alp. társulatot a kereset alól felmentetni. A kir. Hétszem. táblán ítéltetett: „A birói illetőség e. az érdemleges tárgyalásnak ismételt elhalasztása után egyedül a 3-ik tárgyalás alkalmával, s igy az ideig. törv. szab. 55. §. szerint elkésetten emelt kifogás birói figyelembe vehető nem levén, a AJ. alatti nyilatkozat pedig, —• tekintve, miszerint ez a követelés alapját képező A. a. okiratra reá nem vezettetett, s ezen okirat Meri Annának valósággal át sem adatott, a D. a. végzés szerint pedig ugyanaz Schöffman József hagyatékának törvényszerű birtokában létezik, az erre alapított felp követelés megítélésének ellen nem állhatna, az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellettt a kir. it. táblának Ítélete helybenhagyatik, s az ügyiratok illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. márt. 13. 2068.P. sz. a.) Jogeset. Életbiztosítási ügyekbeni birói illetőség. Özv. Reichl Erzsébet Ellenberger Henriket, mint a triesti assecurationi generáli főügynükét Pestváros törvényszékéhez f. é. apr. 12. 20979. sz. a. beadott folyamodványában az iránt intette meg, hogy a néh. Reichl Terézia halála esetére kötelezett 5000 frt biztosítéki összeget fizesse ki, vagy pedig az az iránti kérdések elintézése végett 14 nap alatt választott birót nevezzen meg. Erre az eljáró törvszék 1865. apr. 19-én köve t k e z ő vé g z é s t hozott: „A kérvény másodlata Ellenberger Henrik urnák, mint a trieszti cs. kir. szab. assecurationi generáli társulat magyarországi föügynöke kezéhez mihez tartás végett kézbesitetni és a kézbesítési bizonyitványnyal ellátandó elsődleten erről folyamodónő ügyvéde Horváth Károly ur értesíttetni rendeltetik. Ezen végzés ellen Ellenberger Henrik felfolyamodást nyújtott be, melyben előadja, hogy a kérdéses kötvény a társulatnak Triesztben székelő központi főigazgatósága által levén kiadva és aláirva, folyamodó nő csak ez ellen, még pedig annak illetékes birája előtt fordulhat, —• továbbá az érintett megintési kérvényt a társulat meghallgatása előtt elintézni nem lehetett, mivel előbb meggyőződés lett volna szerzendő arról, váljon való-e a kérvény tartalma, s van-e helye jelen esetben a biró vá-