Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 28. szám
1 ] 1 igy ha valaki felperesnek felelős lehet, az egyedül Lapo- . sán Tódor lehet; az A. a. melléklet felp. e. szól, mivel ab- l ban határozott mennyiség van, a C. a. tanubizonylat I figyelmet nem érdemel, mivel felp. befolyása alatt alp. tudtán kivül jött létre. Felp. válaszában kéri a C a. tanukat az F. a. kérdő pontokra kihallgattatni,különben ragaszkodik keresetéhez. Alperesek viszonválaszukban ismétlik az ellenbeszédben előadott jogérveikét. Az eljáró bíróság a tanuk kihallgatását elrendelvén, mind a három tanú mint szemtanú hit alatt vallja, hogy igaz, miszerint Spitzer a kukoricza átvételével a hajókormányost bizta meg, hogy ez nyugtatta az átvételt, továbbá, hogy felp. 20 mérő kukoriczáját Laposán a hajóba által adta. Tárgyaláskor alp. Laposán tanúvallomását mint érdekeltét elvettetni kéri, — a két másik tanú vallomása határozatlan és ellenmondásos, de koruk sem egyez meg a C. a. okmánynyal, alp. tehát tagadja ugyanazonosságukat s vallomásaikat figyelmen kivül hagyatni kéri. Felp. Laposán tauu érdekeltségét nem látja, mivel a többi is hasonlót vall, a korra nézve tett kifogás helytelen, mivel ritka paraszt ember tudja éveit s azokat mindanynyiszor máskép adja elő. Aradváros törvszéke által 1863.jun. 30. 1536. sz. a. ítélettel 2-od r. alp. Deutsch Ignácz felp. részére 20 pozs. mérő morzsolt kukoricza természetbeni visszaadására, vagy ennek 60 frtot tevő ára és 55 frt 28 kr. perköltség megfizetésére köteleztetett Mert 2-od r. alp. elismeri, hogy Spitzer J. B. e. r. alperest a vásárlásra megbízta, ennek hibájáért tehát a jó hiszemü vevőnek felelőséggel tartozik. A tanuk ellen tett észrevételek figyelembe nem vehetők, mert ha Laposán Tódor némileg aggályosnak tartathatnék is, minthogy a többi kettő egyedül szegénységük miatt olyanoknak törvszerüleg nem vétethetnének, életkoruk változtatva előadása pedig a dolog érdeméhez nem tartoznék, a tanú vallomásokat elfogadni, ezzel a keresetet igazoltnak kimondani, s alperest miután a kukoricza árára nézve kifogást nem tett, a kereseti követelésben elmarasztalni kellett. Ezen ítélet e. Deutsch Ignácz és fia alperesek semmiséggel kapcsolt felebbezéssel élnek, mert alpereseknek felp. kukoriczát szállítani köteles nem volt, tehát azt sem természetben sem értékben megítélni nem lehetett, s legfeljebb a vételár (köblét 4 frt 70 krral számítva) vehető igénybe, s azt csak Bachruch mint vevő ellenében, de nem alperesek ellenében, kik azt át nem vették, érvényesíthetné sat. A kir. táblán Ítéltetett: „Felperes, a mint kára történt, azt azonnal a szolgabíróságnak bejelentvén, Krizsan Ilié és Imbre Györgye kifogás alá nem eshető tanuk egybehangzó vallomásával pedig a keresetbe vett 20 pozs. mérő kukoriczának alperesek részére lett átadása és átvétele kellően igazolva levén, az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az e. b. Ítélet a perköltségnek 15 frtra mérséklésével módositva helybenhagyatik, s az iratok további sat. (1864. nov, 3. 3949. P. sz.) A leszállított perköltségek végett felp. felebbezett, mert mint szegény ember egy milliomossal szem közt állván, midőn igazságos ügyét megindította, arra számított, hogy költségei megítéltetnek, a kir. tábla Ítélete szerint a költség ugy leszállitatott, hogy ő azokat az igazságos kereseti összegből pótolni kénytelen, kéri e részben az e. b. ítéletet helybenhagyatni. I Aki r. Hétszem. táblán Ítéltetett: l „A tanúvallomások kivételénél helyben eljáró szolgabíró és esküdtnek dij nem járván, az ügyvédi dij megalapítása mellett pedig élelmezés fejében napi dij külön felszámitható nem levén, a perköltségek 36 frt 28 kr. öszszegben állapittatnak meg, ekkép az alsó bíróságok ítéletei megváltoztatván, nem felebbezett részben azonban érintetlen ti 1 hagyatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." (1866. feb. 26. 1831. P. sz. a.) Kúriai ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 10. Glück A. Bernátnak — Major József e. 1643 frt 25 kr. tőke és járulékai iránti perében ítéltetett: Alperesnek azon perbeli állítása, mikép az általa felperestől vásárolt épületfából 24 db 6 öles első osztályú fenyőszál, melynek darabja 6 frtot megért, felperesnél visszamaradt — ugy szintén, hogy Bodnár Imre által alperes részére felperesnél 32 frt 55 kron vásárolt 5 szál fa, és 50 db lécz ez által visszatartoztatott légyen, Rácz György és fennevezett Bodnár Imre egy egy tanúnak hit alatti vallomásaikkal támogattatván, ha ezen félbizonyitéknak vett vallomásokra alperes a póthitet arra, hogy felperes a 24 és ismét 5 db szál fát, valamint az 50 db léczet is, melyek összesen 176 frt 55 krt megértek, valósággal visszatartóztatta, annak idejében leteendi, azon esetben ezen összeg a felperesnek megítélt 293 frt 25 krban betudatván, alp. csakis 116 frt 70 krnak kamat nélküli megfizetésében marasztatik. Köteles lészen tehát alperes jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a neki oda itélt póthit letételére magát az eljáró bíróságnál annálinkább jelenteni, minthogy különben arra többé bocsájtatni nem fog, és a hit le nein tétele esetében az egész 293 frt 25 kr. megfizetésére köteleztetik, a perköltségek azonban mindkét esetben kölcsönösen megszüntetnek. (1866. márt. 19-én 17013. sz. a. Elő.: Gedeon Gábor ktb.) A kir. it. táblán. 24. Szeibert Antalnak — Fritz András és Feit Péter e. a verseczi gőzmalomhoz tulajdont és abbai beruházás megállapítását követelő perében ítéltetett: Felperes Szeibert Antal az első bírósághoz 1861 ok ober 11-én 249 sz. a. benyújtott keresetlevelében az A. a. 1855. márcz. 10-én kelt adás vevési okirat alapján, mely szerint Lazarovits Vazul és Sándor testvérektől aversetzi 4580 h. r. sz. a. lévő belső fundust a rajt lévő épületekkel és száraz malommal, 8000 frtért örökbe megvásárolta, s arra ugyan az nap kelt nyugta szerint 50 frt foglalót is fizetett, — ezen irt házhely és rajt lévő épületek tulajdonjogát részére megítéltetni, s abba magát bevezettetni,— továbbá minthogy ő a C szerint 1858 aug, 20-án saját maga részére az illető hatóságtól egy gőzmalom építésére engedélyt nyert, ennek felépítése végett pedig 1858. május 16 a D alatti okirat szerint alperes Fritz András, és Feith Péterrel társas szerződésre lépvén, az ő felügyelete alatt épült gőzmalomba a gőzmalomra szólló engedélyének 1000 frtba való átengedése mellett 5000 pft betéti összeggel járult, s azon felül a régi száraz malom összes alkatrészeit és 5107 frt 49 '/2 kr. értékben hozzáadta, — ennélfogva az uj gőzmalomba való beruházásait összesen 10107 frt 49'/2 kr. pp. megállapitatni, s ezeket az uj gőzmalomra betábláztatni kéri. Ámbár kétséget nem szenved és alperesek által sem vétetik tagadásba, hogy fel-