Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 28. szám

1 ] 1 igy ha valaki felperesnek felelős lehet, az egyedül Lapo- . sán Tódor lehet; az A. a. melléklet felp. e. szól, mivel ab- l ban határozott mennyiség van, a C. a. tanubizonylat I figyelmet nem érdemel, mivel felp. befolyása alatt alp. tud­tán kivül jött létre. Felp. válaszában kéri a C a. tanukat az F. a. kérdő pontokra kihallgattatni,különben ragaszkodik keresetéhez. Alperesek viszonválaszukban ismétlik az ellenbeszéd­ben előadott jogérveikét. Az eljáró bíróság a tanuk kihallgatását elrendelvén, mind a három tanú mint szemtanú hit alatt vallja, hogy igaz, miszerint Spitzer a kukoricza átvételével a hajókor­mányost bizta meg, hogy ez nyugtatta az átvételt, továbbá, hogy felp. 20 mérő kukoriczáját Laposán a hajóba ál­tal adta. Tárgyaláskor alp. Laposán tanúvallomását mint ér­dekeltét elvettetni kéri, — a két másik tanú vallomása ha­tározatlan és ellenmondásos, de koruk sem egyez meg a C. a. okmánynyal, alp. tehát tagadja ugyanazonosságukat s vallomásaikat figyelmen kivül hagyatni kéri. Felp. Laposán tauu érdekeltségét nem látja, mivel a többi is hasonlót vall, a korra nézve tett kifogás helytelen, mivel ritka paraszt ember tudja éveit s azokat mindany­nyiszor máskép adja elő. Aradváros törvszéke által 1863.jun. 30. 1536. sz. a. ítélettel 2-od r. alp. Deutsch Ignácz felp. részére 20 pozs. mérő morzsolt kukoricza természetbeni visszaadá­sára, vagy ennek 60 frtot tevő ára és 55 frt 28 kr. per­költség megfizetésére köteleztetett Mert 2-od r. alp. elis­meri, hogy Spitzer J. B. e. r. alperest a vásárlásra meg­bízta, ennek hibájáért tehát a jó hiszemü vevőnek fele­lőséggel tartozik. A tanuk ellen tett észrevételek figye­lembe nem vehetők, mert ha Laposán Tódor némileg ag­gályosnak tartathatnék is, minthogy a többi kettő egye­dül szegénységük miatt olyanoknak törvszerüleg nem vé­tethetnének, életkoruk változtatva előadása pedig a do­log érdeméhez nem tartoznék, a tanú vallomásokat elfo­gadni, ezzel a keresetet igazoltnak kimondani, s alperest miután a kukoricza árára nézve kifogást nem tett, a kere­seti követelésben elmarasztalni kellett. Ezen ítélet e. Deutsch Ignácz és fia alperesek semmi­séggel kapcsolt felebbezéssel élnek, mert alpereseknek felp. kukoriczát szállítani köteles nem volt, tehát azt sem természetben sem értékben megítélni nem lehetett, s leg­feljebb a vételár (köblét 4 frt 70 krral számítva) vehető igénybe, s azt csak Bachruch mint vevő ellenében, de nem alperesek ellenében, kik azt át nem vették, érvényesít­hetné sat. A kir. táblán Ítéltetett: „Felperes, a mint kára történt, azt azonnal a szolga­bíróságnak bejelentvén, Krizsan Ilié és Imbre Györgye kifogás alá nem eshető tanuk egybehangzó vallomásával pedig a keresetbe vett 20 pozs. mérő kukoriczának alpe­resek részére lett átadása és átvétele kellően igazolva le­vén, az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett az e. b. Ítélet a perköltségnek 15 frtra mérséklésével módositva helybenhagyatik, s az iratok további sat. (1864. nov, 3. 3949. P. sz.) A leszállított perköltségek végett felp. felebbezett, mert mint szegény ember egy milliomossal szem közt áll­ván, midőn igazságos ügyét megindította, arra számított, hogy költségei megítéltetnek, a kir. tábla Ítélete szerint a költség ugy leszállitatott, hogy ő azokat az igazságos kereseti összegből pótolni kénytelen, kéri e részben az e. b. ítéletet helybenhagyatni. I Aki r. Hétszem. táblán Ítéltetett: l „A tanúvallomások kivételénél helyben eljáró szol­gabíró és esküdtnek dij nem járván, az ügyvédi dij meg­alapítása mellett pedig élelmezés fejében napi dij külön felszámitható nem levén, a perköltségek 36 frt 28 kr. ösz­szegben állapittatnak meg, ekkép az alsó bíróságok ítéletei megváltoztatván, nem felebbezett részben azonban érin­tetlen ti 1 hagyatván, a per további intézkedés végett ille­tőségéhez visszaküldetik." (1866. feb. 26. 1831. P. sz. a.) Kúriai ítéletek Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 10. Glück A. Bernátnak — Major József e. 1643 frt 25 kr. tőke és járulékai iránti perében ítéltetett: Al­peresnek azon perbeli állítása, mikép az általa felperestől vásárolt épületfából 24 db 6 öles első osztályú fenyőszál, melynek darabja 6 frtot megért, felperesnél visszamaradt — ugy szintén, hogy Bodnár Imre által alperes részére felperesnél 32 frt 55 kron vásárolt 5 szál fa, és 50 db lécz ez által visszatartoztatott légyen, Rácz György és fennevezett Bodnár Imre egy egy tanúnak hit alatti val­lomásaikkal támogattatván, ha ezen félbizonyitéknak vett vallomásokra alperes a póthitet arra, hogy felperes a 24 és ismét 5 db szál fát, valamint az 50 db léczet is, me­lyek összesen 176 frt 55 krt megértek, valósággal vissza­tartóztatta, annak idejében leteendi, azon esetben ezen összeg a felperesnek megítélt 293 frt 25 krban betudat­ván, alp. csakis 116 frt 70 krnak kamat nélküli megfize­tésében marasztatik. Köteles lészen tehát alperes jelen Íté­let kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a neki oda itélt póthit letételére magát az eljáró bíróságnál annálinkább jelenteni, minthogy különben arra többé bocsájtatni nem fog, és a hit le nein tétele esetében az egész 293 frt 25 kr. megfizetésére köteleztetik, a perköltségek azonban mindkét esetben kölcsönösen megszüntetnek. (1866. márt. 19-én 17013. sz. a. Elő.: Gedeon Gábor ktb.) A kir. it. táblán. 24. Szeibert Antalnak — Fritz András és Feit Péter e. a verseczi gőzmalomhoz tulajdont és abbai beruházás megállapítását követelő perében ítéltetett: Felperes Szeibert Antal az első bírósághoz 1861 ok ober 11-én 249 sz. a. benyújtott keresetlevelében az A. a. 1855. márcz. 10-én kelt adás vevési okirat alapján, mely szerint Lazarovits Vazul és Sándor testvérektől aversetzi 4580 h. r. sz. a. lévő belső fundust a rajt lévő épületekkel és szá­raz malommal, 8000 frtért örökbe megvásárolta, s arra ugyan az nap kelt nyugta szerint 50 frt foglalót is fize­tett, — ezen irt házhely és rajt lévő épületek tulajdonjo­gát részére megítéltetni, s abba magát bevezettetni,— továbbá minthogy ő a C szerint 1858 aug, 20-án saját maga részére az illető hatóságtól egy gőzmalom építésére engedélyt nyert, ennek felépítése végett pedig 1858. május 16 a D alatti okirat szerint alperes Fritz András, és Feith Péterrel társas szerződésre lépvén, az ő felügyelete alatt épült gőzmalomba a gőzmalomra szólló engedélyé­nek 1000 frtba való átengedése mellett 5000 pft betéti összeggel járult, s azon felül a régi száraz malom összes alkatrészeit és 5107 frt 49 '/2 kr. értékben hozzáadta, — ennélfogva az uj gőzmalomba való beruházásait összesen 10107 frt 49'/2 kr. pp. megállapitatni, s ezeket az uj gőzmalomra betábláztatni kéri. Ámbár kétséget nem szen­ved és alperesek által sem vétetik tagadásba, hogy fel-

Next

/
Thumbnails
Contents