Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 28. szám

Pest, 18tt6. kedd april. 10. 28. szám. iVyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Néhány szó a Codifioatióról. II.— Néhány szó a Codificatióról. Németh János nrtól a kir. tábla birájától. II. Előbbi czikkünlcben fejtegettük, hogy az ősiség eltörlésével, a feudális viszonyok legnagyobb részbeni megszüntetésével, a törvény előtti egyenlőség elvének elfogadásával, a föld és ipar szabaddá tételével, ugyanazon eszméket látjuk letéve, melyeken a forradalom utáni Francziaország nagyságra emelkedett. Hazánk a codiflcatio küszöbén állván, hasznos szolgálatot vélünk tenni, ha megemlékezünk azon alapelvekről, melyekre a fenti eszméknek megfelelőleg Francziaország törvényhozása törvénykezési rendszerét fektette. Ezekre visszaemlékezni szükségesnek tartjuk, mert igénvtelen nézetünk szerint, ha a codificationalis munkálatban a siker reményével akarunk haladni, mindenekelőtt azon alapelveket kellend megállapítani, melyekre törvénykezésünket mi is fektetni óhajtjuk. Lássuk tehát, melyek voltak azon alapelvek, melyeken V rancziaország törvénykezése nyugszik? Ezek főbb vonalaikban következők : a) Egyes úgynevezett békebiróságok állíttattak fel, melyek a rendőri ügyek vezetésével is megbízattak, s melyek száma mai nap 2847 b) A polgári és büntető ügyek elintézésére első biróságu és felebbviteli törvényszékek szerveztettek, tehát minden ügyek érdemileg csak k é t b i r ó sá g á 11 al intéztetnek el, mert az ugyanakkor felállított semmisítő törvényszék, nem mint felebbviteli bíróság, hanem kizárólag semmiség eseteiben , csak mint semmisitő törvényszék jár el. Jelenleg Francziaország területén 316 elsőbiróságu, és 26 felebbviteli törvényszék van. c) Minden törvényszéknél államügyészségek szerveztettek. d) A büntettek elintézésére esküttszékek hozattak be. e) Külön kereskedelmi törvényszékek állíttattak fel, melyek száma utolsó időben 221 volt; ezeken Itivül 170 első biróságu törvényszék járt el váltó és kereskedelmi ügyekben. f) A birói hivatalok eladhatása megszüntetett, s kimondatott, hogy a bírák az állam pénztárából fizettetnek. g) A biróságok a törvényhozó hatalom semmi atributumáva 1 sem bírhatnak, sem annak határozatai végrehajtását nem akadályozhatják. h) A törvénykezés a közigazgatástól elkül ön ittetet t. i) Mind a polgári mind a büntetőügyekben a nyilvánosság és szóbeliség behozatott. k) A nagy számban fennállott kivételes törvényszékek megszüntettek és kimondatott, hogy minden polgár ugyanazon biróságok előtt, ugyanazon formában és mód szerint nyerjen igazságot. Jogesetek. — Kur.. ítéletek. — Iliv. tudnivaló. 1) Törvényes bíróságtól elvonni senkit se lehessen. m) Minden polgár a törvény előtt egyenlő. Az 1790. évi korszak lázasabb napjaiban még két elvet találunk az alap elvek közt, úgymint a birói hivataloknak választás utján i betöltését, és az első biróságu törvényszékeket mint egymás Ítéleteit f e l ú1v i z sg á1 ó bíróságokat. A tapasztalás azonban csakhamar megtanította a franczia nemzetet is, hogy ezen két elv fentartása mellett jó és független törvénykezés után hasztalan törekszik, azért mindkét elvet rövid idő alatt kitörülte törvénykezési rendszeréből sa birói hivatalok betöltését az államhatalomra b i z t a ; az első biróságu törvényszékek által gyakorolt felebbviteli biráskodást pedig, mely elvet a nemzet kezdetben is csak gazdálkodási szempontból fogadott el, külön felállított felebbviteli törvényszékekre ruházta. Ezen pontban figyelemre méltó történeti tény van feljegyezve azok számára, kik habozással vannak eltelve, valahányszor arról van szó, váljon hazánkban a birói hivatalok kinevezés, vagy szabad választás utján töltessenek-e be? Itt láthatjuk, hogy egy müveit nemzet, mely minden felségi jogokat hatalmában tartott, a hatalom tető pontján, önmaga mond le választási jogáról, és a birák kinevezési jogát az állam hatalomra ruházza. A választási jognak még a forrongás állapotjának tartama alatti ily önkénytes feláldozását csak annak lehet tulajdonítani, hogy magok az 1790. eszoiék teremtői igen hamar belátták, miszerint a kor kivánatainak megfelelő független birói kart nem a szenvedélyek mámorában élő, és többnyire egyes hatalmas pártvezérek által vezetett tömegektől várhatja a nemzet, hanem csak az államhatalomtól, melynek czéljai a politicában bármily eltérők és ellentétesek lehetnek a nép politicai hitével és meggyőződésével, de magában az igazságkiszolgáltafásban egy czélban találkoznak, mely abból áll, hogy az igazságkiszolgáltatása jó legyen. Ezt azonban választás esélyeitől függő bíráktól várni nem lehet, a minthogy ezt minden nemzetek tapasztalásai egyiránt tanúsítják. Ezen meggyő ződés vezethette 48-ki törvényhozásunkat is, midőn a 29. törv. czikkben az igazságkiszolgáltatásával megbízott birói hivatalokra a törvény utján kivüli elmozdithatlanságot kimondotta, és ez által a birói függetlenség legbiztosabb alapját vetette meg. Ezen néhány sorban vannak kifejezve azon alapelvek, melyekre a Franczia törvényhozás bölcses^ge, :oly törvényeket és törvénykezési szervezeteket emelt, melyek mindamellett, hogy rövid hatvan év alatt a királyságot köztársaság, a köztársaságot császárság, a császárságot királyság, majd ismét a királyságot köztársaság, ezt pedig ismét császárság váltotta tel, maga a törvénykezés mint egy sziklára épült erős vár, minden idők viharai közt neiu28