Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 27. szám

Pest, 1HK6. pintek april. 6. 27. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI Tartnlom : Néhány szó a Codilicatióiól. — Egyetemleges jelzálogok vételárainak felosztása sst. (Vége.) ;—Vadörzásí buavádi jogeset. (Vége.) —Hiv. tudnivaló Néhány szó a Codificatióról. Németh János úrtól a kir. tábla birájától, I. Örömmel üdvözöljük Pest belvárosa ünnepelt képviselőjének a képviselőház márt. 20-iki ülésében tett ama nagy horderövel biró indítványát, mely szerint a nagyobb fontosságú hazai ügyek előkészítésére bizottmányokat hozott javaslatba. Az indítvány és annak egyhangú elfogadásával, beváltva látjuk a válaszfölirat azon igéretét, melylyel az ország szellemi és anyagi érdekeit tárgyazó törvények alkotása, módosítása, és a terjedelmesebb munkálatoktól függőkre nézve, a szükséges előmunkálatok megtétele kilátásba helyheztetett. De mert a bizottmányok alakitását, és ezen bizottmányok közt felosztandó tárgyak czélszerü felosztását a jövőre véghetetlen nagy horderövel biroknak tartjuk, és mivel különösen a codificationalis bizottmányra nézve azon meggyőződést tápláljuk, hogy törvénykezésünk egész jövendője azon férfiak szak képességétől és munkásságától várja szerencsés megoldását, kik a codi6cationalis bizottmányba fognak választatni, felszóllalunk , hogy figyelmet ébresszünk, és hogy éberségünknek jelét adjuk előtti egyenlőség, a feudális viszonyok megszüntetése, a z államnak azegyháztóli elkülönítése, a föld és ipar szabadság nagy eszméi t." Ezen eszméknek sem törvényeik, sem bírói szerkezetük meg nem felelvén, százados épitinény romjai fölé oly törvényeket és bírói szerkezetet emeltek, mely mivel a felvilágosodott század kivánalmainak megfelelt, csakhamar Európa szerte utánzókra talált, s bizton állithatjuk, hogy Francziaország törvénykezése volt azon világitó oszlop, mely Európa összes nemzeteit a korszerű jogi törvények alkotásában, és törvénykezési szerkezetük megállapításában vezette. Hazánk a 48-iki törvényekkel jutott oda, hol Francziaország 1789-ben állott, mert az ősiség eltörlésével, a feudális viszonyok legnagyobb részbeni megszüntetésével, a törvény előtti egyenlőség elfogadásával, a fold és ipar szabadság pronunciálásával, ugyanazon eszméket látjuk szentesitve, melyeken Francziaország nagyságra emelkedett. Ezen eszméknek azonban sem törvényeink, sem törvénykezési eljárásunk, sem bírósági szerkezetünk meg nem felelvén, a codificationalis bizottmány szép, de nehéz Egyike legkitűnőbb polit. lapjainknak csak nemrég feladatáig lenni, ezen eszméknek megfelelő oly törvé fejtegette, mily nagy kincset birunk mi térvényeinkben, melyek a nemzet életével egykorúak, és annak szükségeiből fejlődvén ki,hajlamaink, szokásaink, és viszonyainkhoz alkalmazottak, azokat tehát paragraphusokkal felcserélni nem volna tanácsos. De mi azon kégyelet mellett is, melvlyel a mult iránt viseltetünk, nem tartózkodunk ki jelenteni, hogy az ősiség eltörlésével, a hűbéri viszonyok megszüntetésével, a föld szabaddá tételével,: és a törvény előtti egyenlőség kimondásával, oly uj , viszonyok közé jutottunk, melyeknek megfelelő bírósági szerkezettel és. perrendtartásokkal épen nem birunk: egyes ^rvényben maradt törvényeink pedig oly hiányosak és. elszórtak, hogy azok a mai kor kivánatainak többé meg, nem felelnek. Ez volt oka, miért a 48-iki törvényhozás a polgári, törvénykönyv kidolgozását elrendelte, a bíróságok szerkezetét pedig kilátásba helyhezte. Ha Francziaországnak forradalom előtti törvénykezését 48 előtti törvénykezési állapotunkkal ég jelennünkkel összehasonlítjuk, ugy találjuk, hogy az majdnem tökéletesen hasonló volt a mi állapotunkhoz; azért is, midőn a codificatióról kívánunk szót emelni, ennék múltjában keressük érveinket, a mi jelenünk és jövőnk megállapítására. ..(,..,..'.,, Francziaországban sem a polgári, sem a büntető jogban, sem a birósági szerkezetben nem volt egység.. A tör- i vénykezés nem volt elkülönítve a közigazgatástól. Részint királyi, részint patrimonialis, részint egyházi bíróságok ítélteké Ezek mellett fenállottak a nemesi büntető bíróságok, kereskedelmi törvényszékek, kivételes bíróságok, régibb időben a városi bíróságok. A nyilvánosság mind a büntető mind a polgári ügyekben hiányzott. A győztes forradalom ily állapotban találván Francziaország törvénykezését, nem csuda, ha minden fenállott intézményeivel törvénykezését is szét rombolta, hiszen zászlóján hordozta, „az államegység, a törvény nyéket javaslatba hozni, melyek a nemzet jövendő boldogságának alapjául szolgáljanak. Midőn ily nagy feladat áll a codificationalis bizottmány előtt, talán nem lesz felesleges azon nemzet jogtörténei mébe bélé tekinteni, melynek múltjához jelenünk hasonló. Lássuk tehát,, mily utat követett Francziaország? Miután a nemzeti convent 1789. aug. 4-én tartott nevezetes ülésében ,a hűbéri.viszonyokat, az uri törvényhatóságot, a tizedet, á bírói ég közigazgatási hivatalok örökplheté(sét és eladhatását megszüntette,.és az igazság ingyen kiszolgáltatását decretálta, ezen elveknek megfelelőleg már 1790. aug. l 6.-tól 24-ig uj törvénykezési szerkezetet ál lapított;, meg,, melynek alapelvei ma is fenállanak, ugyanazon éyi, noy;. 27-től decz. l-ig pedig a semmitő törvényszéket .állította,föl, és ezekkei régi bíróságait megszüntette,; ... .ri, .,' . . A codificationáíis munkálat, tehát birósági szerkezettel vette kezdetét, és igen helyesen, mert jó bírósági szer-, kezet mellett hiányos törvények alatt is. .tűrhető az állapot, mivel» törvény hiányait gyakran a biró erélye és bölcsesége pótolhatja., míg megfordjtya, rósz; bírói szerkezet mellett, a.legjobb, törvény, is. csak , holt hetü-.Ezen, rendszernek azon nagy, fontosságú következése is, megvolt,, hogy tnire a cgdifica.tjiőnajis munkálat befejeztetett;, a nemzet egy .hivatásának élő, és jól kiképzett bírói testület kezeiben látta igazságszolgáltatását, letéve., | , Hogy a mi.viszonyaink közt hasonlókép itt kell kezdeni, ai mpndottak után., említeni-, sem kellene, hjgzen az úri. törvény hatóság nálunk is megszűnvén, az ebből szár-: mázott szükségnek megfelelőleg szerkezeit bíróságaink nincsenek, a megyei és városi törvényszékek közti különbség ma is fenáll, és ezen hatóság oly teherrel nehezül a városok lakóira, hogy az már már elviselhetlenpé válik, a miért több város autonomicns jogáról már le is mondott. De ha tekintjük, hogy nálunk a legfontosabb 27