Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 23. szám

90 előiratok használtatván, egyik vagy másiknak feleslegessége szinte önmagától következik. — Ezen irat túlhalmozottság egyik főoka itt az előiratok megszüntetésére s a zárinditványok kellő reformjára irányzott törekvéseknek. Ezen reform törekvések azonban nem terjednek odáig, hogy átalában az előiratok végkép kizárassanak ; hanem csakhogy odáig, mint Genfben, korlátoltassanak. Az sürgettetik t. i. a franczia szakférfiak által, hogy rendesen minden ügy azonnal szóbeli tárgyalás alá vétetessék, tehát minden rendes előiratozás nélkül, de a conclusions motivées használatával; kivételkép azonban, némely bonyolódottabb esetekben mégis az előiratok használata is elrendeltethessék. *) Különben az itt sürgetett reformok abban központosulnak, hogy a conclusions használata minden ügyben kötelezővé tétessék; hogy azokat a felekelőlegesen egj'mással közölni tartozzanak,5) és hogy erre bizonyos p. o. 8 vagy 15—15 napi határidők tüzetessenek ki. Utóbbi szabályok annak eltávolítására irányoz vák, hogy a conclusions iratok csak a megjelenési napon olvastathassanak fel, s azok csak akkor juthassanak a felek tudomására, mi képezi rendesen a jelenlegi franczia gyakorlatot, s a mi nem lehet alkalmas arra, hogy a felek ügyük tényleges s jogi állásáról igényeikről , jogczimjükről , bizonyítékaikról előlegesen kellő tudomást szerezhessenek.6) Továbbá sürgettetik, hogy ezen záriratok tartalma kellően szabály oztassék,1) elrendeltetvén a törvény által, hogy azok világos s szabatos átnézetben, az ügynek öszszes jogi s tényleges szempontjait, melyekre akarja a tárgyalásnál mindenik fél ügye védelmét fektetni, magokban foglalják és pedig akkép, hogy a felperesi állitások határozott elismerését vagy tagadását tártai mázzák.8) 4) így R. Bordeaux: Philosophie de la Proced. pag. 458. 5) Erre van szabály Francziaországban, de nem követtetik. Azért sürgettetik kötelezővé tétele. Regnard:De la Proced. Civile, p a g. 314. — Ki mindenik félnek a conclusions elkészítésére s beadására 8—8 napi batáridőt javall — és pedig birói kijelölés mellett. — S ha az nem lenne elégséges, ujabb határidőt is kivan engedtetni, mi azonban nem látszatik szükségesnek lenni, annál kevésbé czélszerünek a gyorsaság tekintetéből. Az ujabb codificatiók ily halasztást nem is ismernek. ü) Helyesen mondja R. Bordeaux: ,Les conclusions prises ' d'audience et íi 1'improviste sont uDe pratique déloyale qu' on dóit bannir autant que possible de nos tribunaux:'Re f o r m. de laJusticep. 457. ) A g e n fi p e r r e n d, mely különben daczára régibb keletkezésének sokban a legújabb codificatiókat túlhaladta, e részben nem tartalmaz szabatos, kimerítő intézkedéseket. 8)E. Regnard: De laProced. Civ. pag. 315. A német ujabb codificatiók eziránt részletes szabályokat már tartalmaznak, így aHanovérai a 93. 189. 191. §§-ban, hogy a petitumot, annak indokolására, az alapul szolgáló tényleges viszonyok s ha szükséges a jogalapoknak is.határozott s kimeritő előadását valamint az ellenfél állitására határozott minden kételyt kizáró feleletet tartalmazzák. így az uj bajor Codex-terv, mely ezen intézményt sokkal szabatosabban formulázta minta hanovérai, s abban a tény vázlattal szabályként a lényeges jogi szempontok előadása rendesen megkivántatik, és pedig azon világos kifejezéssel, mi nem kevéssé érdekes, hogy mindazok a szóbeli tárgyalás kiindulási pontjaiul is szolgálandnak. (art. 218). Indokolásául szolgál: „So werden zum Voraus allé störenden Schwierigkeiten für die Schlusverhandlung beseitigt, und es findet sich diese durchgehendsinjeder Beziehung vollstándig gesichert, indem die Anwálte immer gehörig vorbereitet sind, auch der Vorstand aus den hinterlegten (motivirten) Antrágen die nöthige Information gewinnt um die Debatten in der entsprecbender Weise zu leiten." Motivez. deraEntwurfe. p. 608. Az uj Porosz terv is szabályozta. (§§ 306 — 310), miből ki kell emelnünk azon rendeleEzekhez különösen még azon reform járulhat, hogy ezen oly nagy fontosságú iratok, nem mint Francziaországban, a kevéssé szakképzett avouék, hanem mindig ügyvédek által legyenek kiállitandók.9) 10) Ezen iratokon kivül is vannak még az iratozásnak nemei, melyek a szóbeliség rendszerében használhatók. Ilyen a tiszta Írásbeliség, (instructionparécrit, saus plaidoirie) az ügy eldöntésnek kizárólag a felek irataira való fektetése. Ezt tehát az jellemzi, mikép iratai többé nem az ügy előkészítéséül, felvilágosításául, hanem az ítélethozatal alapjaiul szolgálnak, és pedig ! nem a Szóbeliség mellett, nem annak támogatására, hanem a szóbeli tárgyalás teljes kizárásával. Ezen iratozás kivételes bizonyos esetekbeni használatának szükségessége átalában el van ismerve. Mert a tapasztalat tanúságaként vannak ügyek, melyek annyira bonyolultak, vagy oly az észbeli tehetségekre nézve rendkívül nehéz alkatrészekből állanak; mikép az ügy állás felfogására s tiszta határozott kiismerésére, a kortátolt emberi ész a szóbeli előadások utján magát képesítettnek nem érezheti. Mivel azonban ily iratozás, mely a döntő súlyt a szóbeli tárgyalásról átviszi az iratokra, a szóbeliség lényegével legnagyobb ellentétben áll; mivel az az egyedül üdvösnek tekinthető szóbeliség hivatását teljesen meghiúsítja; természetes, mikép annak csak a legritkább esetekben lehet helyet adni. Magok az előiratok is, mint kifejtettük, csak nehezb, bonyolultabb esetekben megengedhetők ; aunál inkább a tiszta iratozás csak a legritkább és rendkívül nehéz ügyekben tűrhető el. Ennélfogva nem csudálhatni, ha némely ujabb törvényhozások, a tökéletesb igazságszolgáltatás magasb érdekei iránti aggodalomból, szükségesnek találják határozottan magát azon ügynemet is kijelölni, melyen kivül már egyebekben ezen renkivüli írásbeliséget használni ne lehessen.11) így a bajor codificatio azt csak a nagyobb számadási perekben eugedi meg. I2) tét, minélfogva ezen zárinditványok akkép szezkesztendők, hogy azok, ha a törvényszék által alaposaknak találtatnak, az Ítélet tartalmának lényeges részébe szószerint felvétethessenek. (§. 307) Ezek irányában igen hiányos az uj hamburgi, midőn azokat | csak a tényleges kifejtésre szoritatja, a jogalapok előadásának kizárásával (§. 35.) ") Ezt rendesen igénylik az ujabb német codificatiók. — mi főbiztosíték a szerkezet szakértői alaposságára nézve. 1U) Megjpgyzendő, mikép mint átalában az előiratoknál. ugy a zár indítványoknál is elvül szolgál, mikép változtatásukat, módosításukat a közvetlen tárgyalásnál mi sem gátolhatja. — Ezzel van kapcsolatban, mikép a tárgyalásnál pót- s módositó conclusiók előadása megengedendő. n) így a g e n f i is mint a bajor csak nehezb számadásoknál engedi meg (art. 91), de czenkivül mindakkor is, midőn azt a felek közmegegyezéssel kérelmezik. Uióbbi kivételt nem helyeselhetjük, mert azon viszonos beleegyezés kölönböző álérdekekből többször előállhat, mint az a tökéletesb igazságszolgáltatás érdekeivel összeférhetne. Igaz, azt Be Hot azzal indokolja: Si toutefois les parties renoncent elles — mémes a, cetté publicite admise en leur faveur, la plaidoirie écrite pourra sans danger étre substituée a la plaidoirie orale. Restreinte á ces termes, la plaidoirie écrite est peu susceptible d'abus. E x p o s é des Motifs. p. 87. Erre megjegyezhetjük, mikép az ügyvédek érdekei nem mindig ugyanazok a felekéivel; és a visszaélés, viszonos összebeszélés folytán, melyet semmi sem ellenőriz, könnyen előállhat. E visszaéléstől főkép tarthatni ott, hol a szóbeliség behozatik ; mert ott az írásbeliséghez, mely kétségtelenül sok kényelemmel jár, nagyobb még a ragaszkodás, minthogy ahhoz az illetők mindig mig csak lehet visszatérni ne szeretnének. ") Ettől eltérőleg az uj S z á s z azt megengedi minden nagyobb terjemü s bonyodalniu ügyekben (§. 886), mire Bus ch szász orsz. feltörvényszéki elnök helyesen jegyzi meg: „Aber ira-