Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 48. szám - Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül 1. [r.]

199 felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, s az iratok szabályszerű intézkedés végett ugyanahhoz visszaküldetnek." Mely bűnügynek sat. (18G5. márt. 1-én 505. B. sz. a.). Ezen kir. táblai Ítéletet hasonlókép mind a tiszti ügyész, mind pedig vádlottak felebbezték. A kir. Hét szem. táblán Ítéltetett: „A tek. kir. táblaitélete az általa felhívott oknál fogva jóváhagyatik, s a bűnügyi iratok végrehajtás végett illetőségükhöz visszaküldetni rendeltetnek." (1865. máj. 20 án 1956. B. sz. a.). Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itéló táblán. 165. Gr. Venkheim Rudolfnak — Berger Vilmos és neje elleni haszonbér hátralék iránti perében Ítéltetett: Alperesek az 1. sz. alá csatolt szerződés 10. pontjában, a haszonbér leengedés követelhetéséről önként lemondván, s a bérleményben szenvedett káraik követelése és megiiélése jelen per tárgyát nem képezhetvén; az elsőbírósági itélet idevonatkozó része megváltoztattatik, és alperesek a szerződésnek ide nem alkalmazható 11. pontja szerint nem igazolt s felperes által tagadott igéret és bírói szemle alapján támasztott bér leengedési visszonkövetelésüktól e helyütt elmozdittatnak. — a haszonbéri tőkére nézve azonban, miután alperesek azt, hogy ezzel hátralékban maradtak, magok is beismerik, valamint a kötbérre és perköltségekre nézve is, az első bíróság ítélete helybenhagyatik: — végre a kamatfizetési kötelezettség alul, miután az, hogy a bérbevet t serház némely részleteinek romladozott és haszonvehetlen volta miatt a bérleményt egészben nem élvezhették, a birói szemlével igazolva lön, és igy alpereseknek a felperesi követelés perutjáni eldöntését, bevárni okuk lehetett, — az első biróság ítéletének megváltoztatásával felmentetnek, a periratok viszaküldetnek. sat. (1865. máj. 23-án 7313 sz. a. Elő.: Szalay Zsig.). 166. Bölcskevv Károlynak — SpitzerMárkné elleni perében Ítéltetett: Az A. B. C. D. alatt felmutatott felperesi okmányokból az tűnvén ki, miszerint a Teller Hermann által Schnitzer Márk gyöngyösi lakoshoz czimezve ajánlottan postára adott levélnek, hibásan Spitzer Márk részére lett kézbesítése miatt a cs. kir. posta igazgatóság által eszközlött vizsgálat alkalmával maga a felperes mentségére azt említi fel, hogy a kérdéses levelet azért, mert annak boritékán a név kellőleg olvasható nem volt, tévedésből Spitzer Márknak a levélhordó által ő kézbesítette, és hogy azt Spitzer Márk elolvasás után nem hozzá szólónak észrevevén, Schnitzer Márkkal k<' zlötte, — miután ez azt elfogadni nem akarta, mint reá nézve érdektelent eldobta légyen. Ily körülmények között és tekintve, hogy az A. alatti felperesi okmány szerint a levél kézbesítésekor annak boritékán Spitzer Márk neve volt olvasható, és hogy az emiitett vizsgálati iratok tanúsága szerint a postai naplóba is a Schnitzer név ,,Spitzer" névre kiigazítva találtatott, az, hogy Spitzer Márk a kérdéses levelet a postahivatalnak vissza nem szolgáltatta, oly mulasztásnak, mely miatt annak tömegét kártéritésre kötelezni lehetne, annál kevésbbé tekinthető, minthogy a hivatkozott vizsgálati iratok szerint a fenforgott hibás kézbesítés okozójául épen a kártérítést igénylő felp. ismertetett el. A fentebbiek alapján tehát az eljáró városi törvszék ítéletének megváltoztatásával felperes keresetétől elínozdittatik, a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek és a felterjesztett iratok kellő további sat. (18G5. máj. lG-án 6S53. sz. a. Előadó: Horváth ktb.). 167. Posevitz Samunak — Ksenzsigh András elleni szerződés teljesítési perében ítéltetett: Felperes jelen előbbi áílapotbai visszahelyező keresetet A-tól P. betűig beperesitett okiratok alapján ügyvédi mulasztás miatt annálfogva indítja, mivel ügyvéde több ténykörülményeket felderíteni, és azokat tanuk, vagy eskü fölajánlása által bebizonyitani elmulasztotta; ilyenekjelesen, hogy a K. és L. alatti kérdő pontokra tauuvallomást nem eszközöltetett, holott azokból kitűnt volna, miszerint alp. az F. alatti felmondás után szolgálatának elhanyagolása miatt bocsájtatott el, és hogy a nyert utasításoknak nemcsak eleget nem tett, sőt a pénztár ellenőrzésében és előlegek adásában egyenesen azok ellen cselekedett — hogy főhitet nem ajánlott arra nézve, miszerint alp. az A. alatti utasításban foglaltak teljesítését megígérte, és azt alá irta, — hogy eskü alatti bizonyítást arra nézve sem ajánlott, miszerint alperes tilalmak ellenére előlegezéseket adván, ebből M. és N. szerint 952 frt 21 e/ , „ kr. kétes adósság szállott a társaságra, — hogy 12 munkás helyett csak 9 munkást alkalmazott, miáltal a 6000 mázsára számított vastermelés csak 4622 mázsára rúgott, mely körülmény szakértők által lett volna felderítendő; tekintetbe véve azonban, hogy az alapper tárgyalásakor alp. most felp. személyesen megjelenvén, védelmét az ellenbeszédben maga adta elő, tehát ezen időtől ügyvédi mulasztás fenn nem foroghat, a mennyire pedig ügyvéd által is védelmeztetett, ez a jelen perben tett kihallgatása alkalmával az ügyvédi mulasztást el nem ismerte, sőt kijelentette, hogy ő mindazon ténykörülményeket, melyeket védettje előtte felfödözött, és melyek az ügy kedvező kimenetelére szolgálhattak, felhozta és okiratokkal támogatta, amint hogy ezen nyilatkozat valósága az alapperben adott viszonválasznak, a jelen perben tett bemondattakkali összehasonlításával, ugy e perben A tói P. betűig beperesitett okmányoknak, az alapperhez 1. 22. 23.D., adl. 1., ad 77., 2. ad 17. s ad 17. 20., 5. ad 17.. 6. ad 17., 7. ad 17., 8. ad 17., A. ad I., B. ad I., C ad I., E. ad I. 18. 19. és 21. számok alatt csatoltakkali egybevetéséből ki is tetszik, mennyire pedig a jelenleg beperesitett K alatti kérdő pontok az alapperben elő nem fordulnak, azok abból magyarázhatók, miszerint abban 1858. nov. hónapi, tehát oly tényekről tétetik említés, melyek már az alapper itélet általi befejezése után történtek, melyeket tehát az ügyvéd fel sem hozhatott ; tekintve továbbá, hr'gy felperes képviselője mindazon tényekre nézve, melyeket ezen visszahelyhezési keresetben felp. tanukkal és eskü által bizonyítani, és bővebben felderittetni kiván, már az alapperben tanukra hivatkozott, főesküt és pótesküt kínált és ajánlott, e szerint mindazon bizonyítási módokkal élt, melyek alapján felperes ez úttal visszahelyezést követel, ezeknél fogva habár különben az előbbi áílapotbai visszahelyező keresetnek törvényes időben történt megindításánál fogva a visszahelyezésnek helyt adni lehetett volna is, de mivel a fentebbiek szerint felp. ügyvéde vétséggel vagy ügyvédi mulasztással nem terheltethetik, és mivel felhozott próbái már az alapperben figyelembe vétettek, ily körülmények közt az ügyvéd vétsége miatt kért előbbi áílapotbai visszahelyezési keresetnek helyt adni nem lehetvén, felp. keresetétől elmozdittatik, és mint pert vesztett 40 frtra mérsékelt perköltségek 15 nap alatti végrehajtás terhe melletti lefizetésére köteleztetik — ekként az alsó bírósági ítéletek megváltoztatván, a per sat. (1865. máj. 26-án 40G0. sz. a. Előadó: Németh ktb.).