Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 48. szám - Az israeliták öröködési joga, különösen keresztények után - végrendelet nélkül 1. [r.]

200 Az uj sajtó rendelet. Függelékül az 1865. jun. 8. legf. kézirathoz.*) I. Rész Sajtó utján elkövetett tilos cselekvényekről, ezek büntetéséről és elévüléséről. 1. §. Nyomtatványok tartalma által elkövetett tilos cselckvé­nyeknél a cselekvény büntethetősége a szerző, fordító, kiadó, szerkesztő, s kiadó-tulajdonosra nézve az illető műnek nyomtatás végetti átadásával, a bűntársakra nézve pedig közreműködésük kezdetével számítandó. 2. § Ki nyomtatványban valamely bűntett, vétség, avagy kihágás elkövetésére buzdít, ösztönöz, vagy csábítani törekszik, a tilos cselekvény valóságos elkövetése, vagy tilos bünkisérlet ese­tén mint bűnrészes büntetendő, ha pedig az emiitett fólhivás ered­ménytelen maradt, mint bűnkisérlő azon büntetésben marasztalan­dó, mely az illető tilos cselekvény kísérletére lett volna kiszabandó. 3. §. Ki valamely nyomtatványban az Istent káromolja, ki a vallás iránt megvetést tanúsít, vagy hitetlenséget igyekszik ter­jeszteni, büntettet követ el, s 1-től 5 évig terjedhető súlyos bör­tönnel s 100-tól 500 frtig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. Ki az álladalomban törvényesen fenálló egyház, vagy vallástársu­lat tanait, szokásait, vagy intézményeit kigúnyolja, vagy lealacso­nyítani törekszik, ki oly vallásfelekezet megalapítására vagy ter­jesztésére izgat, ösztönöz, vagy csábítani törekszik, mely az álla­dalmi hatóság által meg nem engedhetőnek nyilvánitatott, — vét­séget követ el, s első esetben 3 hótól egy évig terjedhető szigorú fogsággal, s 100—200 frtig emelkedhető birsággal, második eset­ben pedig egy hótól egy évig terjedhető szigorú fogsággal, s 50— 100 frtiglani pénzbirsággal fenyítendő. 4. § Ki az O cs. k. Ap. Felsége iránti tiszteletet nyomtatvá­nyokban! gyalázások, káromlások vagy gúnyolódások, vagy képes ábrázatok által megsérti, bűntényben válik bűnössé s egytől öt évigleni súlyos börtönnel a 1000-től 3000 ftig emelkedhető bir­sággal büntetendő. 5. §. Ki a4-ik §-ban érintett cselekvények által az Uralkodó­ház egyéb tagjait sérti meg, bűntényt követ el, s egytől öt éviglen börtönnel s 1000-től 2000 ftig emelkedhető birsággal fenyítendő. 6. §. Ki valamely nyomtatványban az uralkodási forma erő­szakos megváltoztatására, —- valamely résznek az ausztriai csá­szárság egységes birodalmi kapcsolatábóli elszakitására, vagy az állam elleni külveszély, avagy beltámadás, avagy polgári háború előidézésére vagy nagyobbitására, vagy végre az osztrák birodal­mi, vagy »z országos alkotmányok erőszakos megváltoztatására '-) Ez következőleg szól: Kedves gróf Z i c li y. Miután ama sajnálatra méltó állapotok, melyek Engem— 1861. május 15-ről kelt határozatom, s 1861. november 5-ről kelt sajátkezű iratom értelmében — magyar helytartó­tanácsom törvényes hatáskörének ideiglenes megszorítására, valamint bizo­nyos, a nyilvános rend fönnállása, s a személy- s vagyon-biztonság ellen irányzott büntetésreméltó cselekvényeknek kivételesen a magyar királysá­gomban lévő katonai törvényszékekhez utasítására , s végre azok büntető törvényhatóságának az ott alkalmazott cs. kir. polgári államhivatalnokok, szolgák s a pénzügyőrségrei kiterjesztésére birtak, — átalános nyugalom­nak s rendnek adtak helyet, s miután bizton megvárhatni hiszem, hogy minden, amaz állapotok visszatérésére czélzó netaláni fondorlatok magyar királyságom hű népének józan értelmén s a hatóságok éberségén hajótöréöt fognak szenvedni: — indíttatva érzem Magamat, magyar helytartótanácsom­nak fölebb emiitett kéziratom által ideiglenesen megszorított hatáskörét tel­jes törvényes kiterjedésében ismét helyreállitni, — az emiitett határozataim következtében Magyarországban hatályba léptetett katonai törvényszékek­nek ez időszerinti kivételes működését f. évi július 1-től kezdve megszün­tttni s az azokhoz utasitott büntetésreméltó cselekvények elitélését ismét a polgári törvényszékekhez utasitni ; melyek a sajtó által elkövetett bünte­tésreméltó cselekvények tekinteteben, azon utasitás szerint fognak eljárni, mely függelékül a magyar királyságomban érvényben lévő 1852. május 27-ről kelt sajtórendtartáshoz, — az •/, alatt mellékelt terv szerint lesz ki­bocsátandó, s melyhez ezennel beleegyezésemet adom. Ennélfogva egyúttal li;idügyministeremnek meghagyom, hogy az illető katonai törvényszékeket bár eredmény nélkül buzdít, ösztönöz s csábítani törekszik, bűn­tényt követ el, s tíztől husz évigleni súlyos börtönnel s 1000-től 4000 ftig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. 7. §. Ki valamely nyomtatványban Ő cs. kir. Apostoli Felsé­gének személye, az egységes osztrák birodalmi kapcsolat, az osz­trák birodalmi, vagy az országos alkotmányok, az osztrák biro­dalmi, vagy az országos közigazgatás elleni megvetésre vagy gyű­löletre, törvények, bíróságok, vagy más közhatóságok rendeletei, ítéleteire, vagy intézkedései elleni engedetlenségre, ellenszegü­lésre , vagy ellentállásra, vagy az adó megtagadására buzdít, ösztönöz, vagy csábítani törekszik, bűntényt követ el, s egytől ör évigleni súlyos börtönnel s 500-tól 1000 frtig terjedhető pénzbir­sággal fenyíttetik, 8. §. Ki nyomtatványban valamely közügyek tárgyalására hiva­tott gyülekezet, bíróság, vagy valamely más közhatóság összejöve­telének, fenállásának vagy működésének erőszakos megháboritá­sára vagy akadályozására buzdít, ösztönöz, vagy csábítani törek­szik, bűntényt követ el, s egytől öt évigleni börtönnel s 500—1000 frtnyi birsággal, — ha pedig e cselekvények törvényesen elismert testületek vagy oly gyülekezetek ellen irányozvák, melyek a közha­tóság közreműködése vagy felügyelete alatt tartatnak, hat hónap­tól egy évigleni börtönnel, s 100-tól 500 frtig emelkedhető birság­gal büntettetik. 9. §. Ki valakit nyomtatványilag valamely ráfogott bűntettel oly módon vádol, hogy e vád (rágalom) a vádlott elleni felsőbbségi vizsgálatra vagy nyomozásokra okot szolgáltathat, bűntényt követ el, s egytől öt évigleni súlyos börtönnel s 1000-től 2000 frtiglani birsággal büntettetik. 10. §. Ki nyomtatványokban gyalázások, gúnyolódások, va­lótlan állitások, vagy tények elferditése által másokat az osztrák birodalmi, vagy valamely országos képviselői testület, a cs. kir. had- és hajósereg vagy annak egyes önálló osztálya ellen gyűlö­letre vagy megvetésre ingerelni, vagy a fenérintett módon ható­ságok rendelkezéseit vagy határozatait lealacsonyítani, vagy má­sokat álladalmi vagy községi hatóságok, vagy a kormány egyes közegei ellen hivatásszerű tetteikre vonatkozólag, — vagy vala­mely tanú vagy szakértő ellen bíróság előtti vallomásuk miatt gyű­löletre, megvetésre vagy alaptalan panasztételekre ingerleni törek­szik, ba és a mennyiben cselekvénye súlyosabban fenyítendő tény­álladékot nem képez, vétségben válik bűnössé s első esetben 6 hó­naptól egy évig terjedhető szigorú fogsággal, s 100-tól 500 írtig emelkedhető birsággal, második esetben pedig egy hónaptól egy évig terjedhető szigorú fogsággal, s 50—200 frtiglani pénzbirság­gal büntetendő. (Folyt. köv.). oda utasítsa, miszerint az azoknál — 1861. május 15-ről kelt határozatom, s 1861. nov. 5-ről kelt kéziratom erejénél fogva — polgári személyek, vagy pénzügyőrök ellen függőben lévő vizsgálatokat a fönnérintett napig lehető­leg bevégezzék, — a netalán elintézetlenül maradt följelentéseket s vizsgála­tokat pedig pesti kir. itélő-táblámhoz szolgáltassák át; mely azokat — az eset minősége szerint — vagy önmaga targyalandja, vagy pedig a fönnálló általános illetékességi szabályok értelmében, kellő hivatalos tárgyalás vé­gett az illetékes törvényszéki hatóságokhoz átteendi A királyi ügyek igaz­gatóságát illető kötelességek ellátása végett, — melyekből minden kincstári s polgári ügy magátólértetőleg ki van zárva, — helybenhagyom az indítvá­nyozott személyzet kirendelését, — a mint az az 1865, évre államköltségve­tésbe fölvétetett ; s magyar adv. kenczellariámnak meghagyom, hogy ezen szolgálati állomások betöltése iránt, a szükséghez képest a megkívántató intézkedéseket tegye meg. Továbbá megengedem, hogy az úgynevezett táb­lai ügyek (oly perek, melyekben a kir. táblának első folyamodásban kell Ítélnie), kir. itélő-táblámnál 1864. jun. 23-ról kelt leiratom értelmében, leg­alább nyolcz biróból s egy elnökből álló tanácsban tágyaltassanak. Budán, jun. 8. 1865. Ferencz József, s. k. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN £ helyben és vidékre egész évre 8 forint — félévre i m |B Megjelen c lap helenkinl ktlszer — kedden és pénteken. — Előfizetési fcr: 4 forint — negyedévre 2 forint wszt. értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, nl-dunasor cs kalap-utcza szögletén 1. sz- i Nyomatott Pesten lblö. Kocsi S, i r áltat (hrküvy, Cn/jiícii/ és kocsi nyomdájában). Hal-piaci és al-dunasor sarkán, 9. si. a.

Next

/
Thumbnails
Contents