Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 20. szám

tartják az elévülés kezdetének, mily törvényre hivatkozhatnak nézetük igazolásául? Váltótörvény könyvünknek az elévülésre vonatkozó szakaszai majdnem szóról szóra ugyanazok, melyek az osztrák váltórendszabályban előfordulnak. Itt is csak a váltójog — wechselmassige Anspruch — elévüléséről van szó, itt is különbség van téve a viszkereseti és a közönséges váltójog között, itt is <nz elévülés csak a kereset által mondatik félheszakaszthatónak; és csak az elévülés idejére nézve forog fenn különbség a magyar és osztrák váltótörvény közt. A két törvény közt az elévülés lényegére nézve fennforgó hasonlatosságnak constatálása mellett kiemelendőnek véljük az osztrák törvény 77. §-át, mely szerint az elévülés ideje ,,a váltó lejárati napjától" számíttatik, mely kifejezésből még kétségtelenebből, mint a magyar vtörv. 203. §-nak eme szavaiból, „hogy a váltójog elévülése azon napon kezdődik, melyen a váltójog eszközlésbe lett volna veendő" — derül ki az, hogy a törvénynek ezen rendelete csak a kereset beadására, nem pedig a végrehajtási kérvényre vonatkozik, mely utóbbinál tekintve, hogy a kereset által az elévülés már félbeszakasztatott, az elévülési idő ujabban csak az érdemleges határozat jogerőre emelkedése napján kezdődhetnék, mi pedig sem a magyar, sem az osztrák váltótörvényben egy szóval sem érintetik. Végre utalunk a ptk. 1501. §-ban foglalt, és legújabban a kir. váltófeltörvényszék által már több esetekben elvként elfogadott ama rendeletre, mely szerint az elévülés csak az ellen fé 1 kifogása f o ly tán veendő birói figyelembe. E szerint oly esetben, midőn a végrehajtási jog az ellenvéleményüek szerint már elévült, a végrehajtási kérvény elintézése előtt alperes az iránt volna kihallgatandó, váljon ragaszkodik-e az elévülés jo gához, vagy sem? Mert csak ez utóbbi esetben volna a kielégitési végrehajtás elrendelhető. Ámde ez világos törvényeinkbe ütköző eljárás lenne, mert a vtk. II. r. 149 és 151. §§-ai határozottan azt rendelik, hogy a végrehajtás alperes meghallgatása nélkül rendeltessék el, és az őt illető végrehajtási példány neki csak az elrendelt végrehajtás foganatosításakor kézbesittessék. Mindezekből tehát szükségképen azt kell kivonnunk, hogy csak a váltó beperlésének joga, azaz a váltói keresetjog évül el a vtk. I. r. 202. és 203 §§-ai eseteiben, de a váltótörvényszéknél szóba jöhető egyéb jogok elévüléséről, az áruszerzési kereset kivételével, mely az 1844. évi VI. t. cz. B. 6. §-a szerint két év alatt elévül, — a váltótörvény nem rendelkezvén, azok csak a köztörvényi elévülési idő elmultával enyésznek el, midőn t. i. minden elévülésre alkalmas jog elévül. Tehát a végrehajtási, elsőbbségi zálogjog, kárpótlási igény, és számviteli keresetek a váltótörvényszékek előtt is 32 év alatt bármikor érvényesíttethetnek, illetőleg indíttathatnak meg; csak az igénykeresetek közt képezvén kivételt azok, melyek a bíróság által a törvény erejével bíró kegy. kir utasítás 207. § a szerint különbeni jogvesztés terhe mellett kitűzött zár-határidő alatt be nem adattak. Jogeset: Választott tiróság kinevezése. Hasenfracz Hermán Mária 18G0. évi nov. 28-án benyújtott kérvényében előadja, miként volt aradi törvszék 1860. nov. 12-röl kelt végzésével kérelmezőnek a tri esti nuova soci e t a biztosító társaság e. tűzkárból származott követelésének megalapitása tekintetéből, az emiitett társaság aradi ügynökét Blau Henrik s társát, és Kohen testvéreket, mint a nevezett társulat magyarországi főügynökét, ugy Baseri Károly, mint a társulat igazgatóját választott bíró kinevezésére utasította, minthogy azonban kérelmező a végzés kézbesítésének megtörténtét igazolni nem tudná, miután Blau Henriknek az emiitett végzés kézbesittetvén, ez ellen felfolyamodással nem élt; igy a bézbesi tés igazolása csak Kohen testvérek és Baseri Károlyra vonatkozólag szükségeltetnék, mielőtt a választott birók hivatalból kinevezése iránt benyújtott kérvénye elintéztetnék, kéri a volt aradi törvényszék fennebbi végzését Kohen testvéreknek és Baseri Károlynak kézbesittetni, s mennyiben a választott bírót megnevezni elmulasztanák, a választott birót hivatalból kinevezni. Kohen testvérek illetékesség elleni kifogást nyújtottak be, előadván, hogy ők pesti lakosok, saz intézeti igaz gatóság főhelye is Pesten van, Blau Henrik pedig peres ügyekben végzések átvételére felhatalmazva nincs; tehát ezen ügyben az arad városi törvényszék nem illetékes. Ezen kifogás fölött kitűzött tárgyalásnál Hasenfracz Hermán Mária részéről előadatik, miként a hivatalból mellékelt kézbesítési ív tanúsítása szerint az illető végzés az érdekelteknek kézbesitve volt, mégis a kitűzött határidő alatt választott birót meg nem neveztek, sem a végzés e. felfolyamodással nem éltek, az tehát teljes érvényében áll. Az illetékességi kifogásra tárgyalást kitűzni nem lehetett, mert az ahoz csatolt A. a. megbízást Fekete Dániel irta alá, ki a nuova societa biztosító társaság utazó biztosa levén, jogi kérdések eldöntésére, sa társaság nevében ügyvéd vallásra felhatalmazva nincs. Kéri az illetékességi kifogást visszavettetni. Kohen testvérek részéről előadatott,hogy Hasenfracz Hermán Mária, az illetékesség e. felhozott kifogások czáfolását meg sem kisértette, hanem hallgatag beismerte. A megbízás e. felhozott kifogások alaptalanok, mert Fekete Dániel meg van hatalmazva mindent tehetni, mit a társulat érdekében szükségesnek talál, s igy ügyvédet is vallani ; kérik Hasenfracz Hermán Máriát illetékes bíróhoz utasítani, s 30 frt költségbe marasztalni. Aradváros törvszéke 1862. dec. 27-én 1765. sz. a. kelt végzésével az illetőségi kifogást elvetve, a 884. sz. a. végzést épségben fentartotta, s a feleket egy választott bírónak 14 nap alatti megnevezésére utasította. Ezen végzés e. a biztosító társulat részéről fel folyamodás nyújtatott be, mely ekkép indokoltatott: Az aradi agentia nem bír ügyvezetéssel, sőt az aradi agentia létezése is kétségbe vonatott, téves tehát azon indokolás, hogy nem vonatott volna kétségbe a tűzkár mentesítő társulat aradi állandó agentiájának léte, de ezt felp. a tárgyalásnál érintetlenül h igyván, bele nyugodott, s ezzel a birói illetéktelenségét hallgatag beismerte. Az indokolás helytelenségét igazolja a biztosítási levelek homlokzatának szövege is, mely szerint minden biztosítási vevényt a pesti ügynökség állit ki; ha Aradon állandó ügynökség léteznék, az állítaná ki a biztosítási vevényeket. A biztosítási vevény hátára nyomatott feltételek 19. §. végpontja szerint a választott bíróság székhelyének minden esetre Pestvárosának kell lenni, a Pestvárosában székelendő választott bíróság alakításába osak Pestváros törvényszéke folyhat be, arra nézve Aradváros törvényszéke illetékes nem lehet, sat