Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 20. szám

81 A kir. táblán végeztetett: „Az e. b. végzése azon értelmezéssel, hogy a kitűzött határnap alatt a választandó bírónak nevét legyen köteles alp. az e. b.-nál bejelenteni, az abban foglalt indokoknál fogva jóváhagyatik, s a per illetőségéhez leküldetik." (1863. decz. 2. 7138. P. sz. a ). Ez ellen alp. biztosító társaság ismét felfolyamodott s indokul előadja, hogy az aradi agentia ügyvezetéssel nem birván: az illetőségi törv. 26. §-a értelmében a bírói illetőség nem volt megállapítható ; mert a biztosítási feltételek 19. §-a végpontjában is határozottan rendeltetik, hogy a választott biróság székhelyének minden esetre Pestvárosának kell lenni. A k i r. Hétszemélyes táblán határoztatott: „Az •/• a. biztosítási szabályok 19. §-a ellenére a felvett bíróságot illetékesnek tekinteni nem lehetvén, annál fogva az eljáró biróság illetősége leszállittatik, s ekép megváltoztatván mind a két alsó bir. végzések, az iratok sat." (1864. decz. 20. 7572. P. sz. a.). Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 13. Berghamer Károlynak, Gamperl Alajos és Marianna elleni 1260 frt s járulékai iránti perében Ítéltetett: Szavatosként beidézett báró Pacassinő szül. Szent Györgyi Horváth Anna. az A a. kötelezvényben foglalt fizetési kötelezettséget első és 2-od rendű alperesek helyett a 2. sz. a. szerződésben magára vállalván, mint ilyen a kötelezvény kicserélésének feltétele alatta 4. és 5. sz- a. csatolt okiratok szerint felperes által is elfogadtatván, s elvállalt kötelezettségét a tőkétől járó kamatoknak 4. 5. 6. 7.sz. a. nyugták szerint teljesített fizetésével tettleg, de a tárgyalás folytán szóval ís beismervén, azon kifogása pedig, hogy az A. a. okiratban kikötött félévi felmondás előtt a tőke kifizetésére nem köteleztethetik, a 6 és 7. sz. a. okiratokban nyilvánított felmondásokkal megczáfoltatván, ezeknél fogva mindkét alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatása mellett nevezett szavatosnő — annak nem fizethetése esetében pedig 1. és 2. r. alperesek, mint a kötvény kicserélését elmulasztó s igy felperes irányában továbbá is kötelezettségben maradt egyenes adósok, a kereseti 1260 frt o. é. tökének, 1861. évi decz. 31-én elmaradt 6°/0 kamatoknak 15 napok alatti kifizetésében elmarasztatnak, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntettetnek, s a felterjesztett periratok sat. (1865. febr. 6-án 19768. sz. a.)A kir. itélő táblán. 77. Kiss Károlynak, HerczegFerencz ellen Komorócz helységében lévő bizonyos birtok iránti zálogváltó perében Ítéltetett: A Hétszemélyes táblának 1864 jul. 5-én 3123. sz. a. kelt ítéletéhez képest a jelen perben hozott első bírósági ítélet, a még jogérvényesen el nem intézett vitás pontokra nézve, alperesnek az ellen közbevetett fellebbezése folytán újból vizsgálat alá vétetvén, különösen a felperesileg követelt rongálások megtéritését illetőleg: jóllehet alperes azt, hogy a D. becslevélben emiitett épületet szétbontotta, önként beismeri, az pedig, hogy ama épület a D. a. 1-ső becsléskor 205 pfrtot megért, eme okmánybanmegnevezett becslőknek hit alatti vallomásával igazoltatott; — minthogy még is alperes ennek ellenébe azt állítja, hogy az épület használhatlan volt, felperes pedig, ki a zálogolás alkalmával az épületek kiigazítását és jó karban tartását Tamáska Károly tanú vallomása szerint is magára vállalta, ebbeli kötelezettségének meg nem felelt, és ez okból alperes a lakóháznak használható álla* potbani tartásáért és szenvedett kára megtérítéséért évenkint 20 pfrtokat tesz követelésbe, melyeket neki felperes e czimen szóval beszámítani igért, és ennek igazolásául főesküjét is megajánlja, és avval felperest az ellenkezőre is megkinálta, felperes pedig ennek letételére késznek nyilatkozott: annálfogva felperesnek azon esetre, ha a hétszemélyes tábla által neki odaítélt pótesküt leteendi, — az általa megtéritetni kért rongálások, és alperesileg ellenkövetelésbe tett javítások tekintetében, a fő hit arra: hogy a csűrnek elviteléérc és az összedőlt háznakcsináltatásáért alperesnek 20 pfrt évi kárpótlást nem igért, oda ítéltetik, és ha a jelen itélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt ezen eskü letételre jelentkezend, és azt a kitűzendő határnapon szabály szerint leteendi, alperes a rongálások fejében követelt 205 pfrtoknak is megfizetésére köteleztetik, — és ezen ellen követelésétől is elmozditatik, — ellenkező esetben pedig az alperesi állítás beigazoltnak tekintetvén, alperes csak az általa szétbontott épületnek önként beismert 30 pfrt értékének megfizetésében marasztatván, felperes az ellenkövetelésbe tett, 1852-ik évtől a végrehajtásig járó évenkinti 20 pfrtoknak beszámítás utjáni megtérítésére köteleztetik. Az eljáró biróság ítélete tehát e részben megváltoztatván, a követelt évenkénti 100 pfrt haszonvételi összegre nézve azonban — minthogy az e pontot mellőző 1-ső bírósági itélet felperes által nem fellebbeztetett, érintetlenül hagyatván, a per sat. (1865. febr. 3-án 12702. sz. a. Előadó: Horváth) 78. Eltzenbaum szül. Reiszner Aloyzia és érdektársainak — Polony György elleni 400 pfrt tartozás iránti perükben Ítéltetett: Alperes önbeismerése, de az általa minden tekintetben valónak beismert A. a. kötvény által a keresetbeii kölcsönnek ugy valósága, mint menynyisége, a kötvényen olvasható, felperesek által valótlannak nem bizonyított, s ennélfogva irányukban mint felmutatók irányában teljes bizonyító erővel biró jegyzet által pedig az is, hogy a keresetbeli kölcsönből 1833. jan. 9-én 200 frt visszafizettetett légyen , jogszerűen igazolva lévén, ellenben a 3 és 4. sz. a. okiratokkal az, hogy alperesnek hátralévő 200 frt tartozása akár Reiszner Borbála, akár ennek örökössei, avagy ezeknek képviselője részéről a szóváltólag emiitett munkadíj fejében elengedtetett, s ekfp már az is törlesztve volna, igazoltnak nem tekintethetvén, miután még felpereseknek ellenzésük folytán, az állítólagos 200 pfrt munkadíj kívánt beszámításának sem lehetne annálfogva helyt adni: mivel egy részről az külün viszonyból származik, s külön jogezimenis alapul, más részről pedig, mivel kellőképen tisztába sem hozatott, — ennélfogva alperes, a keresetbeli követelésből még hátra lévő 200 frt tőke, s 1832. máj. 24-től kötelezett 6% kamatok 15 nap alatti lefizetésére különbeni végrehajtás terhe mellett köteleztetik, netaláni ellenkövetelésével pedig külön peruijára utasitatik, a perköltségek azonban, minthogy részben alperes ís nyertes lévén, oknélküli perlekedőnek nem tekintethetik, kölcsönössen megszüntettetnek. Ilykép megváltoztatván az eljáró törvszék ítélete, a periratok sat. (1865. febr. hó 8-án 197. P. sz. a.). 79. Lánczky Istvánnak — mint a Felső-Bányaváros pénztára védőjének, özv. Dull György né és kezessei ellen 898 frt 80 kr. kimért italok ára iránti perében ítéltetett: A kereset ellen emelt azon alperesi kifogásnak valóságát, hogy az átvett italok árába Nyisztor Sán-