Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 18. szám

Pest, I8(i5. péntek inartius 3. 18. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, r.-irtnlom : Nézetek az 1857. sept. 20. Ny. P. értelmezése iránt. (Vége). - Úrbéri jogeset: az 1836. VI. t. cz. 3. §-hoz.—Kúriai ítéletek. Nézetek az 1S57. sept. 26-ki Ny. Par. értelmezése iránt. Nyeviczkey Kristóf ügyvéd úrtól. (Vége). Ki lévén mutatva: hogy az 1857. sept. 2G-ki ny.par. az óvsz. birói értekezlet által el nem fogadtatott, hogy az kiválólao- csak ínég nem rendezett birtokban alkalniazható, nem lehet még pár szóval meg nem említeni: miszerint annak mily hátrányosak következményei. A ki részrt-hajlatlan higgadt Ítéletet mer és tudmondani, senki sem fogja• állítani. hogy 1848. évtől akár a törvényhozás, akár a közvélemény kiváló gondját, az 1848. év következményei által suj ott osztály feletti gondoskodás tette volna, sót az ellenkezőt sokkal inkább lehet állítani. — 1848. év tavaszán szűnt meg a robot, és az első kárpótlási előleg 1851. évben fizettetett. Ez nem több csak 3 év és kinek minden vagyona úrbériből állott, milyen eset nem egy volt, három nehéz évig életét hogyan tengetheté? Ennél bizonyosan nem kisebb, hanem nagyobb baj volt, miszerint az 1848. évi változások által, természetesen nem hiányozván Táncsics sat. által sajtó utján nyilván, és ezerek által titkos uton gyakorlott izgatások, a nagy tömegnél a birtok fogalom megzavartatott. És miután quod fieri volumus, facile credimus, ehez járulván a sem hideg sem meleg intézkedések, valamint azonnal mindenki elhitte, hogy az urbériség minden szolgálattól mentessé lett, ugy a nagy tömeg mostanig sem akarja hinni, jogosságát belátni, hogy a mi nem úrbéri, attól, migmegnem váltatik, szolgálatot, adózást vagy fizetést kell tenni. Az állás, melyet a körülmények előidéztek, kétségtelenül felette nehéz, és legnehezebb azokra, kik e mellett az őket illető járulékokhoz, csak biró közbenjöttével juthattak. Egyes erélyes tisztviselők nem lehet tagadni sokat tettek, és a körülmények mostohaságát sokban szelídítették, de megszületett az 1857. sept. 2G-án az emiitettük ny. par., és hol birtok rendezés nem volt egyátaljában, de a különféle magyarázatok miatt, még sok már rendezett helyeken is, ezek kezei is meg kötve lőnek,settől az időtől fogva itt sokkal rosszabb állapot állott elő. Ezen ny. par. 22. §-a az ily beadvány és tárgyalásokat bélyeg menteseknek mondván ki, már avagy ez által vége lett azon kis sanctiónak is, mely még némü ok volt, hogy valaki az ezzel is nagyobbodó költség miatt biró közbenjöttére a dolgot ne bocsássa. Már ezen körülmény folytán is, az ily esetek annyira megszaporodtak, hogy a szolgabírói hivatalok, ha mindenki panaszkodik, talán ezt magát nem győzik. Ezen ny. par. szerinl a tárgyaló a szolgabíró, az itélő a megyei hatóság lévén, már maga ez régente is nevezetesen késleltette a dolgot, s ha ennek mo-t is érvénye lenne, midőn most a tiszti szék nem permanens valami, mint a régi hatóság, és a számtalan teendők miatt az minden perezben össze nem hiható, ezen késedelem most még inkább nagyobb; és a két eljáró hatóságnak ujolag igen gyakori nézet különbsége,azt akaratlanul is még jobban előmozdítja. S midőn a megszaporodott tartozások 6 fél évenkinti részletekben rendeltetnek lefizettetni, midőn költség rendesen nem számittatik, a fizetésre fél évi idő adatik, ugyan nem természetes-e: miszerint az eljárás és itélet előtt senki nem fizet? és midőn sem bélyeg, sem költség nem fizettetik, és a fizetésre idő adatik, miután az ember, csak ember, és a mi hasznos, azt szereti, ugyan volna-e jó dolga, ki fizetne? És ha a tisztviselő, menyiben rá érhet, ezen ügyet elvégezi is ingyen, sok emberhez hozzá nem fér, hogy eztigy kívánná; de az ügyvéd itt közbenjárni ingyen épen nem tartozván, nem ritka eset: hogy sok ember számot vetvén magával, hasznosbnak tartja követeléseivel fél sem lépni. Ilyen eset van többek közt Zemplémben Párnán, és más helyeken is. Es ezzel nem csak az illető, de mivel ez által mások is vérszemet kapnak a tartozás nem teljesítésére, az egész vészit. Kell-e tehát több annak igazolására: hogy ez a törvénykezésben igen nagy hátrányokat, és az 1848. év következményei által különben is sújtott osztálynak tömérdek kárt okozott? A ki ezekről gondolkozni akar, úgy hiszem a mondottakat igazaknak fogja találni. És miután az 1857. sept. 26. ny. par. az orsz. birói értekezlet által hatályon kívül van téve, s ennek tulajdonképeni alkalmazási terét csak is a még nem rendezett birtok képezi; ez iránt azonban sok helyütt a kiadott felsőbb hatósági intézkedések után is eltérő nézetek támadtak, ez által pedig az állapot oly rosszá vált; mi kép majd nem hasznosb, mint sokan teszik is, az igényekről, követelésekről végkép lemondani; ezek folytán igen kívánatos, hogy a kormány a valódi törvényes állást ujabb rendelettel magyarázza meg, és véget vessen azon igazán abnormis helyzetnek, hogy a tartozásban lévő, az ót különben tartozás teljesítésére kötelező törvény által felbátorítva, tartozásait ne teljesítse, a követelő pedig követelését csak sok idő múlva, és nem ritkán valóságos kárával kapja meg Úrbéri jogeset az 1836-iki VI. törv. czikk 3. §-hoz. Ghilányi Sándor mint röldesur 1857.deezemb. 29-én 1322. sz. a. keresetet adott, be a fennállott nyitrai cs. kir. urb. tórvszékhez a Lajosfálvi határban lévő közlegelő elkülönitése iránt Ezen kereset a cs kir. bíróságok feloszlatásáig befejezetlen maradt, s felperes kérelme folytán folytatólag az illetékessé vált alispányi bíróság előtt folyamatba tétetvén, — az ez által 1862. jan. 6-án tartott előzményi tárgyalás alkalmával — Alperes község felhozta, hogy ő az 1836. VI. t. cz. 3. alapián tüffositás iránt is beadván keresetét, — 1J 18