Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 18. szám

72 a legelő elkülönítés kérdése azzalleendtárgyalandó,egyszersmind tiltakozott a felperesileg bemutatott térkép és telekkönyv ellen, miután az a mérnöknek hatósági bevezetése nélkül egyoldalulag készíttetett. Felperes megjegyzé, hogy alp. község tagositási keresete még elintézetlen levén, s külön állván, a legelő iránti kérdés elintézésének akadályul nem szolgálhat, s hogy a tagositási kereset most a zárhatáridőn tul már elkésetten adatott be. Ezekután a legelő elkülönítés megengedhetösége itéletileg megállapittatván, az fellebbezés folytán megyetörvényszékileg is megerősíttetett. 1862. jun. 11-én alp. község csakugyan tagosítás iránti keresetet nyújtott be az alispányi bírósághoz, mely azonban 1864 april 8-án 169. sz. a. végzéssel addig, miglen az urb. utasítás 158. §-ával rendelt bizonyítvány arra nézve, hogy a tagosítás a volt úrbéresek nagyobb többsége által kívántatik, az erre utasított község által benemmutattatik, függőben tartatott. 1863. évi oct. 2-án felp. hivatkozván a jogerejü megengedhetőségi ítéletre, a legelő elkülönítéshez megkívántató előmunkálatok beszerzése, s illetőleg az előzményi kérdés tárgyalása folytán már bemutatott térkép és telekkönyv hitelesítéséért folyamodván, ezen hitelesítés 1864. márcz. 6-kán 315. sz. a. kelt alispányi végzéssel el is rendeltetett. Ez ellen alp. község semmiségi panaszszal összekötött felfolyamodást adott be ; mert azon mérnöki munkálatok történtéről a község sem bíróilag, sem magán uton nem értesittetvén, azok meghitelesitésébe sem egyezhet bele; mert a község időközben még 1862-ben tagosítás iránti keresetet is adott be, ez azonban elintézetlen hagyatván, s csak a felperes által kért legelő elkülünités méltattatván figyelemre: ők a tagosítás nélküli legelő elkülönítésbe annál kevésbbé egyeznek bele, mivel az 1836. VI. t. cz. 3. §-a szerint az elkülönzés a tagosítással együtt eszközlendő, s mert a tagositáshozi joguk már a másodbirósági megengedhetőségi ítélettel is meg van elvileg állapítva. Ezen fel folyamodványnak azonban az alispányi bíróság 1864. april 11-kén 123. sz. a. kelt végzéssel helyt nem adott, mert közbeszóló Ítéletek elleni felebbezésuek csakis a végső ítélet ellenivel van helye. Alperes község e végzés ellen ismét felfolyamodott, mert a folyamodott végzésben felhívott törvények csak a közbeszóló ítéletek, s nem végzések elleni jogorvoslatokat zárják ki; mert sérelmes végzések ellen, nehogy azok jogerejüvé váljanak, a félnek jogorvoslattal élnie kell. Ennek folytán a megyei tör v szék által 1864. jun. 4-én 2321. sz. a. végeztetett: „Grhilányi Sándornak a Lajosfalvi urb. község elleni legelő elkülönözési perügyében az alispányi eljáró bíróságnak 1N64. april 11. 123 sz. felfolyamodásra hozott végzése, mely által az. 1864. évi márcz. 6. 315. sz. és az ó-állapotu mérnöki munkálatok meghitelesitésére határnapot kitűző végzés ellen az alp. község részéről közbevetett felfolyamodásnak hely nem adatott,skérelmezők kérelme elüttetett, oda másirtatik, hogy az 1864. april 1-én 1?3sz. a. benyú jtott fel folyamodás elfogadtatik, s az abban az 1861. márcz. 6-án 315. sz. végzéssel az ó-állapotu mérnöki munkálatok hitelesítésére kitü/ött tárgyalási határnap felfüggesztésére irányzort kérelemnek hely nem adatik ugyan, azonban az eljáró alispánvi bíróság od;i utasittatik, hogv a mennvire a Lajosfalvi urb. község minden lartozmányainak összesítését és tagosítását is kérvényezte volna, az 1836. VI. t. cz. 3. §-a rendelését zsinórmértékül tartva, ennek értelmében járjon el; mert az idézett törv. cz.3-ik §-a világosan rendeli, hogy ha kiegyezés nem eszközölhethetnék, előre bocsájtatván, ha kívántatnék, minden tartozmányok összesítése is, a legelő elkülönöztessék; a hitelesítésre kitűzött tárgyalási határnap megszüntetésére irányzott felfolyamodásnak az id. törv. szab. 101. §-a szerint helye nem levén, annak helyt adni sem lehetett, — egyébiránt a felfolyamodás elkésetten be nem adatván, azaz alispányi bíróság által visszautasítható nem lehetett, miért is az iratok törvényszabta eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek Kelt sat." A megyei törvényszék ezen végzése ellen most felp. volt földes ur nyújtott be felfolyamodást, mert a megyei törvszék az eljáró bíróságot a községileg kért tagositás helytadására praeoccupálólag, s figyelmen kívül hagyva az Í836. VI. t. cz. 2. §-át s az urb. utasítás 155. §-át — utasította; mert a tagositás kérdésében a törvényszék itt helyén kívül s illetéktelenül határozott; s végre mert a tagositás a törvényes zárhatáridő elteltével kéretvén, annak felp. beleegyezése nélkül biróilag hely nem adathatik. A kir. táblán végeztetett: „A fenálló törvényes rendszabályok értelmében a felek által kivánt birtokrendezés minden nemei, az előleges kérdések itéletilegi meghaladtával együttlegesen levén tárgyalandók és elintézendők, miután az alperes községnek az 1862. jun. 11-én benyújtott tagositási kérelmére nézve a 1. f. urb. ny. par. 31.§-ában körülirt előleges tárgyalás, és arra alapítandó bírói intézkedés mindekkoráig nem eszközöltetett, és ehez képest az imént idézett törvény 32 §-a értelmében a beterjesztett segédadatoknak meghitelesitése is idő előtt rendeltetett el, ennélfogva a felfolyamodott alsó bírósági végzések megsemmisítésével azon előleges kérdésnek, váljon az érintett tagositási kérelem ellen, törvényes vagy szerződési akadály elő nem fordul-e ? szabályszerű tárgyalása és annak alapján birói Ítélettel leendő eldöntése elrendeltetik, s e végre a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. Mely pernek sat." (1865. jan. 19-én 9. urb. sz. a ). Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekbea. A kir. Hétszemélyes táblán. 11. Polacsek Leónak, ifj. Nyomárkay József elleni 472 frt 50 kr. o. é. s járulékai iránti perében Ítéltetett: Alperesnek szavatossági kötelezettsége, a felperesre teljes értékben átruházott s a váltóbeli adósoknak a fizetés alól lett birói fölmentésénél fogva behajthatlanná vált A. a. váltólevélre nézve, a B. a. átruházó okiratból önkényt folyván: felperes rendkívüli fölülvizsgálati kérelmének hely adatik, s a kir. it. táblának ítélete megváltoztatván, — a jelon perbeli költségek kölcsönös megszüntetése mellett — alperes az A. a. váltóra fölpüröstől felvett 472 forint 50 krajezárnak, az ezen összeg után 1857. jan. 2-tól számítandó 6% kamatokkal együtt, 15 nap alatt különben végrehajtással is szorithatólag leendő visszafizetésere, valamint a váltóadósok elleni perre fordított 73 frr 91 kr. perköltségnek megtérítésére köteleztetik. Megváltoztatván ekképen a kir. it. tábla ítélete, a periratok további sat. (1865 jan. 13 án 16102. sz. a.Előadó: Babos Kálmán ktb.).