Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 17. szám

69 ellen V. alatt már 1835. évi sept. 23-án nyert elmarasztaló Ítéletet — melyre nézve azon hó 25-én a végrehajtás is elrendelve lett, az adósnak 1848. évben történt csődbe eséséig végre nem hajtatta, s azt, hogy az adósnál a közbe eső 13 év alatt 1829. évi febr. 4-én elhalt kezes örököseinek értesitése és beleegyezése nélkül a fizetési határidőt meghosszabbitváii, nemcsak a kereseti tőkét hagyta meg az adósnál, de 15. sz. szerint ugyannak, már a B. alatti kötelezvénynek 1831. jan. 1-én történt lejárta után, azon évi febr. 1-én és jul. 5-én újból 3300 frtot, szintén a kezes örökösei tudtán kivül kölcsön adott, és adóstól nemcsak ezen később kölcsön adott tőkéket egészben, hanem a kereseti 10,000 vfrt után 1844. sept. 30-ig eső kamatokat is fölvette : mindezekhez képest a dolgok ily állásában a kezes örököseit mulasztás nem terhelvén, az eljáró bírósági Ítéletek megváltóztatásával felperes kereseti kérelmétől a költségek megszüntetése mellett elmozdittatik sat. (1865. jan. 30-án 6749. P. sz. a. Előadó: Szabó ktb ). A kir. itélő táblán. 59. Olejnák András felperesnek, Kosik József Predajna községbirája által az egész község, mint alperes ellen indított perében Ítéltetett: Felperes a persorán az alperes községen , illetőleg annak lakosain azon 385 pengő forint lB1/3 krajczárt s járulékait követeli, melyet mint 1852 és 1853. évi adó hátralékot ugyanazon község lakosaitól beszedvén, minthogy a község által más czélokra fordíttatott, 1856. évben az illető szolgabírói hivatal rendeletére az adó pénztárba befizetni saját pénzéből kéntelenitetett — tekintve azonban, miként felp. válaszában azt, hogy mint községi jegyző az adó pénzek beszállítására kitűzött idő elmulasztásamiatti felelőséggel ő tartozott, önként beismeri, ebbeli beismerésének azon tény kürülményeli egybevetése által pedig, hogy a kereseti öszveg a nélkül, hogy az iránt hivatalából folyó kötelessége szerint jelentést tett volna, három éven keresztül illető helyre csakugyan azon öszvegnekaz ellenbeszédileg megnevezettek által más czélokra elhasználatát elnézte, sőt abba bele is egyezett, kellőleg bizonyítva van, — és egyébiránt is sem az: hogy a kérdéses összeg a község ládájába számadásszerüleg betétetett, sem pedig az, hogy az a község szükségeire forditatott volna, kimutatva nincs; —semmi törvényes ok sem létezik, melynél fogva alperes községet, illetőleg annak lakosait a már egy izhen tőlük beszedett kereseti öszvegnek másodszori megfizetésére kötelezni lehetne, a miért is felperes az alperes község irányában keresetétől elmozditatik,— a perköltségek azonban költsönösen megszüntettetvén, az e. b. ítélete ilyképen megváltoztatik , és az ügyiratok sat. (10862. P. sz. a.). 60. Schubert Dávidnak, Szarvas város birája s általa a község ellen 2993 frt 62 kr. iránti kártérítési perében Ítéltetett: Az, hogy felperes részére a Szarvas város tulajdonához tartozott két mészárszéknek haszonbérbe adásával a mészárlási kizárólagos jog biztositatott vagy bérbe adatott volna, az A. a. szerződés tartalmából határozottan ki nem tetszik, valamint nem bizonyitatik, de felp. által a persorán nem is állitatik, hogy alperes város Schwarz Gáborral külön mészárszék nyitás iránt szerződött, vagy annak külön mészárszékbeni husmérés gyakorlatának megnyerhetésére csak befolyást is gyakorolt volna,— sőt ellenkezőleg a beperesitett iratokból az tetszik ki, hogy alperes város a Schwarz által nyert husmérhetési jognak megszüntetését felsőbb helyre tett lépések által kieszközölni igyekezett, — s ezek szerint annálfogva, hogy Schwarz Gábornak az ipar szabadalom alapján engedélyezett husmérési gyakorlat által fölperes kárt szenvedett, az alperes város, habár fölperesnek károsodását bizonyitványilag, azonban a felelőség elválalása nélkül beismerte, és felperest az intetésre vezetett végzés szerint a szerződés megtartására kötelezte is, — mint a károsodásnak nem okozója, más által okozott kárnak megtérítésére bíróilag nem köteleztethetik; — mindezeknél fogva felperes, az alperes Szarvas város birája és ezáltal az egész község ellen támasztott kártérítési követelésétől elmozditatik. És ekkép a megyei törvényszéknek ítélete érdemileg megváltoztatván, egyebekben pedig, ugy a költségek kölcsönös megszüntetésére nézve is helybenhagyatván, — a per sat. (1865. jan. hó 24-én 12400. P. sz. a. Előadó: Beke ktb. helyett Lendvay). 61. Künsztler Sámuelnek, Nessy Katalin elleni 467 frt és járulékai iránti kártérítési ügyében ítéltetett: Bittermann János és Fröhlich József tanúknak hit alatti öszhangzó vallomásaikból kiderülvén, mikép ők a kőműves munkákat alperesnő megrendeléséből tették — ugyanazért alperesnő, a felperes által nevezetteknek kifizetett 200 frt öszvegnek, és ezután a kereset beadása napjától járó 6U|0 kamatainak, felperes részére 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik — követelésének egjéb részével pedig elutasitatik — mert azt, hogy azon javításokat is alperesnő megrendelése folytán tette volna, — felperes nem igazolta ; — a perköltségek végre, mert felperes csak részben nyertes, — kölosönösen megszüntetnek. — Ilykép az eljáró városi törvényszék Ítélete megváltoztatván, az iratok sat. (1865. jan. 30-án 14189. P. sz. a. Előadó: Dimitstitk.). 62. Turi Nagy Istvánnak, Gombás Nagy János elleni, 132 frt 42 kr. o. é. s járulékai iránti perében ítéltetett: Alperes részéről ellenbeszédilegtett azon határozott állítás, miszerint a felperesi követelést egy asztal, egy pad és két szék munka elvállalásával kiegyenlítette, az általa felhívott két tanuja által, miután az egyik csak hallomás után beszél, a másik pedig egy pad helyett két padot, egy asztal helyett egy nyoszolyát emlit, és így az alperes állítását nem támogatja, félpróba erőre sem emeltetvén, különben pedig azt, hogy ezen állítólagos alkunak alperes az elvállalt bútor darabok elkészítése által eleget tett volna, még csak nem is állitván, a beismert — és ki nem egyenlített 132 frt 42 kr. felperesi követelésbe, annak 1852. évi Szt. György hó 14-től 1861. Szt. Jakab hó 23-ig 4 °/0., ez időtől azonban a kielégítésig 6°/o kamat, és 19 frt 11 krra mérsékelt perköltség 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe melletti fizetésében alperes feltétlenül elmarasztaltatik, ekkép az e. b. ítélete megváltoztatván, a per sat. (1865- jan. 30-án 12386. P. sz. Előadó: Zsömböry ktb.). 63. Rande F. felperesnek — Pollak Emánuel alperes elleni 18 frt 60 kr. követelés iránti perében ítéltetett: Jóllehet a keresetbeli tartozásnak alperes részéről perbeszédileg történt tagadása az illető téritvénynek visszaadása által támogattatnék — minthogy azonban azon idő után is, midőn a kérdéses zsákoknak visszaadása alperesileg állitatik, és ugyan annak a téritvény visszaadatott, — még több társasági zsákok találtattak, alperes a kihallgatott tanuk előtt is, az ügynek tisztába hozatalát megígérte, — ezen adatok félbizonyitéknak vétetvén, alperes az érintett összegben és 12 frt 90 krral megállapított perköltségekben csak azon esetre marasztaltatik el, — ha felperes a fölött, „hogy alperes a vissza nem adott zsákokért még 18 frt 60 krral o. é. valóságos tartozásban maradt," a pótesküt leteszi. Tartozik tehát felperes jelen