Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 16. szám - Végrendelet nélkül öröködhetik-e zsidó a keresztény hagyatékában

65 pótlóeskü megítélhető nem lenne, — a perbeli költségeknek egymás irányábani kölcsönös megszüntetésével, felp. keresetével elutasittatik, eképpen a városi törvényszéknek ítélete megváltoztatván, a periratok sat. (1865. évi január 19-kén, 13999. P. sz. a. Előadó: Jankó). -18. Hoffmann Józsefnek, Velczer Mihály elleni perében Ítéltetett: Személyes keresetekben a birói illetőség az id. törv. szabályok 30. §-a rendeleténél fogva, a mennyiben a kötelezettség teljesítésére hely, vagy az ügy eldöntésére hivatott bíróság ki nem köttetett, az alperesnek rendes lakhelye, vagy állandó szállása által sza bályoztatván; és felperes ez esetben, midőn alperes mint váczi kereskedő, és lakó, az illetőség ellen kifogást emelt, a kivételes illetőséget, és ez alá lett alávetést, miután alperes a C. D. E. F. és CC. alatti árjegyzékeknek, melyekre, minthogy ezekben a Pesten teljesítendő fizetés foglaltatik, mint elfogadott ajánlatra felperes részéről az illetőség állapittaték, kezéhez adását tagadja; — miután a G. H. T. 0. P. Q. alatt levelezés utján teljesített részfizetések, a Pesten teljesítendő fizetés kötelezettségének nem vétethetnének, és azon oknál fogva, minthogy jelen kereset tárgyát nem is bizonyos rendelés után járó összeg, és vételár, hanem az összes üzlet befejezése után fenmaradó tartozás (Saldo-Vortrag) képezi, tekintettel arra, hogy az áruk többnyire levélutján Váczról történt megrendelésekre szolgáltattak ki, felperes mellett még az sem harczolna, hogy az áruk itt rendeltetvén, a fizetés teljesítése e helyütt vélelmeztetnék; — az illetőség ellen kellő időben emelt alperesi kifogásnak hely adatik, és az Ítéletnek megváltoztatása, a perköltségeknek pedig, minthogy felperes az ügy állásánál fogva nem konokul perlekedett, kölcsönös megszüntetése mellett, felperes keresetével ez úton el, és az alperes illetékes bírájához utasittatik. Az eljáróé, b. Ítélete ekép megváltoztatván,a periratok sat. (1865. jan. hó 23-án 12464. sz. a. Előadó: Massierievits ktb.). 49. Vukov Sztaniszának, Puszin Tyiró elleni perében ítéltetett: A kereset alapjául szolgáló állitólagos szóbeli szerződés, minthogy az e részben 1861. 1857 sz. a. kihallgatott tanúk, jelesen Gagulics Josza, Rogics Antal, és Matievics György csak annyit bizonyitanak, hogy alperes felperesnek 8 láncz földet, lánczát 300 frttal eladta, hogy a vételár lefizetése, az írásbeli szerződés átadása után igértetett, a telekkönyvi bekebelezésről azonban szó nem volt; — miután az adásvevés tárgya közelebb, és határozottan ki nem jelöltetett, a tulajdoni átruházás pedig nem is tárgyaltatott—szabatos szerződés, de pontozat kellékeivel sem birván, felperes keresetével a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett elmozdittatik, és az eljáró e. b. Ítéletének eképi megváltoztatásával a periratok sat. (1865. jan. hó 23 án 13074 sz. a. Előadó: Massirievits ktb.). 50. A pozsonyi cs kir. pénzügyi ügyészségnek, Adler Károly elleni perében Ítéltetett: Alperes az 1862. aug. 27 kén Nyitramegye törvényszékénél felvett első tárgyalás alkalmával kellő időben, és helyen a birósági illetőség ellen kifogást nem tévén, — egyébiránt pedig azt, hogy a felperesileg követelt két negyed évi haszonbért, melylyel a felperesileg felmutatott, s általa kétségbe nem vont szerződés szerint tartozott, mind ez ideig lenem fizette, a folytatólagos tárgyalás során maga is beismervén, a haszonbér visszatartására, vagy levonására pedig ugyanazon szerződés 9-dik pontja szerint semmi esetben sem lévén feljogosítva; — az alperesi alaptalan semmiségi p inasz elvetésével, a. megyei törvszéknek ítélete, az itten, ugy abban felhozott indokoknál fogva is helybenhagyatik, és a per sat. (1865. jan. hó 25-kén 18795. sz. a. Előadó : Beke ktb. helyett Lendvay tanácsjegyző.) 51. Deuchts Józsefnek, G-őcze Bertalan ellen 57 köböl repezónek természetbeni kiszolgáltatása, vagy kártalanítás fejében 568 frt 50 kr. o. é. kifizetése iránt indított rendes szóbeli perében ítéltetett: Alperes az 1863. jan. 16-kán tartott első tárgyalás alkalmával, jóllehet a neki kézbesített folytatólagos keresetlevélből az, hogy szerződés teljesítése kéretik, kivehető volt, a birói illetőség ellen kifogást nem tevén, — továbbá azt, hogy a B. a. szállítási szerződést sajátkezüleg irta és aláirta, nem tagadván, s ekképen ezen szerződés valódinak lévén tekintendő; miután e szerint 80 köböl repezét volt köteles felperesnek szállítani, s a szállítandó repeze két harmadának árát 320 frttal előre fel is vette, mindamellett csak 23 köblöt szállított, igy tehát 57 köbölre nézve szerződési kötelezettségének eleget nem tett; — miután továbbá felperes ezen 57 köbölnek szállítását, vagy annak árát a C. szerint köblét 10 frt 50 krral számitva, a felperes által még fizetendő 160 frtnak levonása mellett — követelte, — ily körülmények között a per folyama alatt létrejött 4. sz. a. egyezség nyilván alperes javára történvén, azt, hogy ő ezen egyezséget elfogadta, kétségbe vonni annál kevésbé lehetne, mivel azon okirat alperes birtokában levén, a perben általa védelmére mutattatott elő; — más részről felperes által kamatok nem kéretvén, mindezeknél fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett, a feíebbezésnek a főügyre és perköltségekre nézve nem, ellenben a kamatokra nézve hely adatván; az eljáró megyei törvényszék ítélete akkép változtatik meg, hogy alperes csak a 4. sz. alatiban foglalt 300 forintot kamatok nélkül köteles felperesnek megfizetni. Megváltoztatván ekképen a megyei törvszéknek ítélete, a periratok sat. (1865. jan. hó 24-én 13303. P.sz.a.1864. Előadó: Babos Kálmán ktb.). 52- Basch Fülöpnek, Kasselik József elleni 2175 frt 60 kr. és járulékai iránti perében ítéltetett: Alperes a keresetlevél mellett A. a. felmutatott kötelező levélnek sajátkezüleg lett aláírását tagadásba nem vévén; miután az ezen okiratban foglalt tartozásnak valódisága nem csak az I. a. kereskedelmi könyv kivonat, s a K. a. Ítélettel, hanem avval is, hogy ezen követelés már Kasselik András csődtömege ellen is megítéltetett, begyőzetnék ; alperes köteleztetik felperesnek a keresetbe vett 2072 p. fi t, vagyis 2175 frt o. é. — a Kasselik András féle csőd tömegből felvett 274 frt 30 krnak a tőke tartozásból leendő levonása után a kikötött fizetési naptól azaz 1857. február 26-tól járó késedelmi kamatokkal — melyek 1861. jul. hó 23-ig 4%-al, onnét pedig a kielégítésig 6°/ü-als 1862. január hó 7-ig az egész tartozástól, onnét pedig 1901 frt 30 krtól lesznek slámitandók ; nemkülömben 50 frtra mérsékelt perköltségeket különbeni végrehajtás terhe mellett 15 nap alatt megfizetni. E szerint az e. b. Ítélete megváltoztatván, a periratok sat. (1865. január 3l-kén 11342. P. sz. a. 1864. Előadó: Sarlay ktb.). 53. Herczeg Imrének, Félegyházi Elek ellen indított perében ítéltetett: A. B alattiból , az , hogy felperes a Csetnek Mihályné , Boros Mária elleni perében követelésével 50 frt erejéig, azon okból utasíttatott el, mert a nevében megjelent ifj. Jóo Ferencz ellenfelének ezen 50 frt lefizetése iránti puszta állítását beismerte, nyilván kitűnvén; miután alperes azt, hogy ezen beismerésa felperestől az 1804. évi ügy védi rendtartás 11. §-a ellenére kérni elmulasztott értesítés hiányában történt, a persorán megismerte, — részéről ifj. Jóo Ferencinek a