Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 15. szám

G 1 veszélyes fenyegetődzés és Istenkáromlás bűntényei miatt, a helyszínén Kis-Terenyén kötél által végrehajtandó halálra Ítélte, továbbá Megyés János özvegye részére 40 frt vérdij, 18 frt 60 knyi kár, a két kiskorú gyermeknek 14 éves korukig íejenkint 40 írt összeg, továbbá Megyés István részére a még meg nem térített ház becsértékének végre 71 frt. eljárási költségnek Sz. László és MihályIyal leendő egyetenleges, külön pedig a rabtartási költségek megtérítésében elmarasztalta, — Sz. Lászlót és Sz. Mihályt a fentebb elősorolt büntényekbeni bünrészesség miatt egyenkint 6 évi súlyos, vasban, közmunkában eltöltendő, hetenkínt kétszeri böjttel szigorított köz-börtönre ítélte, nem különben Sz. Jánost testi sértés és Istenkáromlás miatt eddigi 3 havi fogságának beszámításával, még 6 heti vasban, közmunkán, szokott böjttel szigorított börtönre Ítélte, végre vádlott Vas Antal szabadságos katonát illetőleg a vizsgálati iratoknak az illető katonai hatósághoz leendő áttételét elrendelte. Akir. táblán, hová a 3 első rendű vádlott fellebbezett — ítéltetett: E. r. vádlott Sz. Antal önvallomásában önként beismervén azt, hogy a Megyés István házát szándékosan ö gyújtotta fel, az illető tanú vallomásokkal pedig igazolva levén azon tény, miszerint nevezett vádlott czinkostársaival együtt káromlások és az egész Megyés család kiöléséveli fenyegetőzések közt a mondott házat az ezt megakadályozni szándékozó néptömeg visszariasztásával felgyújtván, s a benne levő Megyés család menekülhetése nieggátlása végett bűntársaival együtt az égő ház ajtajához állván, és abból senkit kibocsátani nem akarván, onnan csak akkor távozott el, mikor a tűz már reája is hullott, s ez által okozta azt, hogy az égő házba bemenekült Megyés János csakugyan oda is égett; mindezeknél fogva az ezen vádlott ellen emelt szándékos gyújtás és emberölés vádja részint önbeismerés, részint a megitélt tanúvallomások által teljesen begyőzve levén,az első bíróságnak kimondott halálos Ítélete helybenhagyatik, — Sz- László és Sz. Mihály vádlottakat illetőleg, ellenök azon nehezítő körülmény, hogy e. r. vádlottat a kérdéses ház felgyújtására káromlások és fenyegetődzések közt ők buzdították, tagadásuk ellenében a hittel megerősített tanúvallomások által kellően igazolva levén, s ennek folytán az általuk elkövetett bűntény nagyobb beszámítás alá esvén, a reájok e. b.-lag kimondott börtön büntetés tartama egyenkint 8 évre felemeltetik, végre a meghalt Megyés János kiskorú gyermekeinek tartása és élelmezése jelen per tárgyát nem képezhetvén, a megholtnak özvegye ez iránti követelésével a rendes per útra utasittatik, s eképen az eljáró mtörvszék ítélete, a nem fellebbezett résznek érintetlenül hagyása mellett részint helybenhagyatik, részint megváltoztatik. (1864 dec. 5-én 5535 B. sz. a.) A kir. H é t sze m é ly es táblán pedig, hová jelen főben járó per hivatalból felterjesztetett, következőleg Ítéltetett: Ámbár e. r. vádlott Sz. Antal önbeismeréseszerint is a Megyés István házát szándékosan gyújtotta fel, az illető tanúvallomások által pedig igazolva van az, hogy ezen vádlott az általa felgyújtott házból a bentlévő összes Megyés család menekülését bűntársaival együtt fenyegetések és elriasztások által huzamosb ideig tettleg gátolta, és ez által a Megyés János oda égését is okozta; tekintve mindazonáltal a per során kiderített azon körülményt, hogy nevezett vádlott ezen büntettet nem előre eltökélt szándékkal, hanem inkább az ezt megelőző, a meghalt Megyés János által a vádlott rokonán Sz. Ignáczon ejtett veszélyes késszurás következtében fölhevült állapotban követte el ; figyelembe véve egyszersmind annak eddigi feddhetlen előéletét, — ennélfogva ezen vádlott az alsóbb bíróságok által kimondott halálos büntetés terhe alól fölmentetik, s e helyett jelen Ítélet hozatal napjától számítandó vasban, közmunkán és a szeszes itatok nélkülözésével töltendő husz (20) évi börtönre Ítéltetik. — Sz. László 2-od és Sz. Mihály 3-ad r. vádlottakat illetőleg pedig, valamint a Megyés János árváinak tartása és élelmezésére nézve az e. b. Ítélete hagyatik helyben, a tek. kir. itélő tábla ítélete ekképpen megváltoztatván, a per foganatszerzés végett illetőségéhez visszakűldetni rendeltetik. (1865. jan. 16. 6100 B. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 8. Puchói Marczibányi Lőrincznek mint a néhai Marczibányi Imre féle alapítvány gondnokának s felperesnek, Kornély Ignácz 1-ső és Bosnyák Károly, ugy ennek neje Kornély Amália 2-od r.alp. ellen, 2428 frt 40 kr. tőke tartozás s járulékai iránt inditott Írásbeli perében — melyben a kir. itélő Tábla alperesek fellebbezése következtében 1864 sep. 20-án 2783 sz. a. Aradmegye törvényszékének 1863 sep. 26-án 1580 sz. a. kelt ítéletét, mely szerint érintett felperesnek alperesek mint a kereseti követeléssel terhelt Holdmezési birtok megvevői elleni kereseti joga megállapittatván, érdeklett alperesek a kitett kereseti tőke összegben, annak 1839 márt. 15-től mint az ugyan azon követelésre nézve 1 ső r. alperes, mint a tulajdonképpeni adós néh. Kornély József árvái ellen Holdmezésen foganatosított végrehajtásnak imént mondott 1ső r. alp. részéről ellentállás közbetételével lett akadályozása napjától számítandó 6u/0 kamataiban, továbbá 69 pengő vagy 72 o. é. frt 42 kr előbbi, s 214 frt 9 kr. ez uttali perköltségekben, s végre 200 frt ellentállási bírságban, és saját ügyvédüknek 69 frt munkadijjában elmarasztattak; helybenhagyta, — érdeklett alpereseknek semmiségi panasszal egybekötött felülvizsgálati kérelme folytán ítéltetett: Előre bocsáttatván: hogy ezen még 1861 július 15-én tehát az id. tórv. szab. életbe léptetése előtt megindított pernek elintézésénél az akkor hatályban volt törvények is figyelembe veendők — miután az F. a. mellékelt iegfőbb bírósági határozat szerint felperes, az A. s B. a. adóssági és ellentállási perekből, minthogy 1-ső r.alp. amabban éppen nem, emebben pedig nem saját személyében, hanem mint a néh. Kornély József árváit illetett Holdmezési birtok zárgondnoka állott, s mert ez utóbbi az ősiségét szabályozó rendelet 31 §-a által meg is szüntettetett: ugyanazon 1-ső következésképen az annak jogaiba lépett 2-od alperesek ellenében is magára semmi jogot sem alkalmazhat; és ennél fogva keresetének alapját csak is az említett árvák gyámnoka által kiállított és azoknak említett holdmézesi birtokára betáblázott S. a. kötelezvény képezheti: ugyan azért érdeklett alperesek ellenében sem az A. a. adóssági per során keletkezett ítélet végrehajtásakor eszközlött kamat tőkésítés, sem pedig a B. a. megállapított ellentállási birság megítélésének hely nem adatik — egyébiránt tekintve azt, hogy az érintett holdmezési birtok adás vevése iránt 1-ső s 2-od rendű alperesek között létrejött X. a. egyszersmind az S. a. kötelezvényben foglalt kölcsöntartozás felett is tüzetesen intézkedő szerződés által mind az: hogy 1-ső rendű alperesnek, midőn a tulajdonképeni adós néhai Kornély József örökössétői Kornély Páltól a mondott holdmezési birtokot megvette, a kérdéses tartozás fennál-