Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 15. szám

60 nyéknek isméd visszaállítása után eszközöltettek, — kétséget nem szenved, miként a magyar törvények uralma alatt foganatosított végrehajtásokból eredő vételár felosztásánál érvényesített zálog és elsőbbségi jogoknak, törvényszem erejük az utóbb emiitett, azaz a jelenleg hatályban levő törvényes rendeletek szerint bírálandó meg 5" A kir. Hétszemélyes tábla váltó osztálya pedig mult évi 536 sz. alatt kelt végzésével a feltörvényszéki végzés megváltoztatása mellett az 1-sőbírósági végzést az abban foglalt indokok alapján helybenhagyta. — E szerint a legfőbb hazai bíróság által megalapitatott azon elv: hogy a haszonbérbe adónak a haszonbér hátrálék iránti k i e 1 ég i 11 etési j 0 gigénye, ámbár a végrehajtás már a hazai törvénye k alatt jött létre — mint az anyagi törvények körébe tartozó, a szerződés keltekor fennállott törvények szerint megbírálandó. És ez igénytelen nézetem szerint is teljesen igazolt; mint azon jogi elvnek, hogy a törvény visszaható erővel nem bír, szoros kifolyása s helyes alkalmazása.—Migmás az ellenkező nézetből származó következtetések — ha magok értéke szerint behatóan megbiráltalnak, — csak ezen elv megsértésével állhatnak fenn. — Büntető jogeset. Nógrád megye fenyítő törvszéke előtt Szomszéd Antal, Sz. László, Sz. Mihály, Sz. János és Vas Antal szántszándékos gyújtás, emberölés, könnyű testi sértés, veszélyes fenyegetődzés és istenkáromlással vádolt terenyei lakosok főben járó pere 1864 oct 14-én tárgyaltatott. A tényállás következő: Vádlottak 1864 máj. 15-én a szentkuti búcsúról hazajövet a kisterenyei korcsmába betértek, hol Megyés Jánossal összeczivódván, ez kést húzott ki csizma szárából s azzal Sz. Ignáczot megszúrta, erre Sz. Antal, Sz. László és Mihály a korcsmából kirohanva, bükkfa karóval fegyverkezve, több nép kíséretében Megyés Jánost űzőbe vették, és rajta, valamint a fia segítségére sietett Megyés Istvánon több könnyű sértést ej tettek, a megveretteknek sikerült mégis kezeik közül kisiklani és Megyés István háza felé menekülni. Nevezett 4 vádlott azon kiáltások közt „ki kell ölni az egész családot, fel kell gyújtani házukat" nevezetteket egész Megyés István házáig kergették, Megyés János és Istvánnak még is sikerült üldözőik elől a házba menekülni, hol az ajtót magukra zárták. Kis idő múlva vádlottak a házhoz érve azt kiáltották, hogy a házat rájuk kell gyújtani; ez alatt vádlottak a ház ablakait beverték és midőn Megyés Istvánné az ablakon át kérte Sz. Antalt, hogy házukat fel ne gyújtsák,Sz. Antal azt felelte, hogy felfogja gyújtani, s őket a házból ki nem eresztendi, hanem ben fognak megégni. Sz. Antal tehát társai által is nógattatva, gyufát vett elő zsebéből, de ezeket meggyújtani nem tudván, az utcza túlsó oldalon levő Kaszás Ponyi József házából szalma csóvába takart több izzó üszköt hozott, és Ponyi József kérelme és ellenvetése daczára a szalmába takart üszköt a levegőben megcsóválván, midőn az meggyúlt, azt a földre dobta, s Megyés István háza szalma fedeléből egy csomó szalmát kihúzván, ezt a földön égő szalmán meggyújtotta, s noha e közben az összecsődült és megrémült nép által kéretett, hogy ne kövesse el ezen gyújtást, mert ez által nem csak Megyeséknek nagy kárt okozand, de az egész utczát is meggyujthajtja: Sz. Antal azonban erre mit sem adva, azon szavak közt, „hogy neki az egész utcza csak egy pár krajczár," az égő szalma csomót Megyés István szalmával fedett házának sarkához tartotta, a ház fedelét meggyújtotta, és hogy biztosabban meggyúljon, az égő szalma csóvát botjával a szalma fedélbe még mélyebben bedugta. A ház {edelét a tűz azonnal elborította, és csak midőn a tűz már a ház belsejébe, és így vádlottakra is hullott, hagyták el Sz. Antal, Mihály, László és Vas Antal a ház ajtaját, a benlevőknek azt kiáltván :'„mármost kijöhettek, mert házatokat felgyújtottam." A bent lévő tagjai a Megyés családnak ezután az égő házból kijöttek, Megyés János kivételével, ki azon félelmében, hogy agyonverik, a kéménybe bujt, hol is összeégett s meghalt. E tény állás a károsult Megyés család tagjai, ugy Márkus Józsefné, Fodor Erzsébet, és Kaszás Ponyi József kihallgatott tanuk vallomásaival megerősíttetett. Vádlottak önvallomásaikban azt adják elő: hogy Megyés János azon tette által, miszerint Szomszéd Ignáczot leszúrta, ingereitettek boszura s követték el a gyújtást ; s hogy borosak voltak. A bonczlátlelet síerint néh. Megyés Jánosnak részben szénné égett holt testén, jelesül fején a tűz okozta halál előtt rajta ejtett könnyű testi sértések, — továbbá, Megyés Istvánon könnyű, Szomszéd Ignáczon pedig késszurás által súlyos életveszélyes sérülés észleltetett. Megyés János özvegye szül. Lengyel Julis férje 40 frtnyi vérdiját, férje megégett ruhája fejében 18 frt 60 krt. és két kiskorú gyermeke tartására fejenkint 40 frtnyi évdijat követel; Megyés István a tűz által okozott kárát 403 for. 32 krra becsüli, azonban mint az iratokból kitűnik.- e. r. vádlott Sz. Antal testvére Sz. István Megyés István házát felépítette. Fenebbiek alapján a tiszti ügyész Szomszéd Antalt, szántszándékos gyújtás, emberölés, könnyű testi sértés, veszélyes fenyegetődzés, erőszakoskodás és Isten káromlás bűntényeivel, Sz. Lászlót és Mihályt fentebbiekbeni bün részességgel vádolván: Sz. Antalt az 1723. 2 cz. 13 §. a H. T. K. III. R. 5 czime 4 § és az 1723: 11 t. cz. 7 § értelmében kötél általi halálra, Sz. László és Mihály vádlottakat fejenként 4 évi nehéz vasban, közmunka és hetenkint kétszeri böjttel szigorított börtönre Ítéltetni, — ezenfelül nevezett három vádlottat Megyés János 403 frt 32 krnyi kárának — a mennyiben még nem pótoltatott, Megyés Jánosné 18 frt 60 krnyi kárának, Megyés János 40 fór; vérdijának, ugy ez utóbbi hátrahagyott két kiskorú gyermekeinek törv. koruk eléréséig évenkint 40. 40 frtnyi tartása, végre 71 frtnyi eljárási költségek egyetemleges, a rabtartási költségeknek pedig fejenkinti megtérítésében elmarasztaltatni indítványozta. Vádlotlak védője felhozta, hogy vádlottak azt,amit tettek semmikép előre mogíontolt szándékkal, de bortól felhevült és Megyés Jánosnak rokonuk Sz. Ignácz ellenébenl indokolatlan gyilkos megtámadása folytán bosszúra ingerolt kedély állapotban tették, és ha a jelen volt nagy néptömeg nem szerepel mint tétlen néző, s ha a községi elöljáróság azonnal erélyesen fellép, a bekövetkezett gyászos esemény nem történendhetett volna, miért is védő hivatkozván vádlottak töredelmes bevallására, azok feddhetetlen előéletére, elhanyagolt nevelésükre, több havi letartóztatásukra, végre hogy a kárt lehetőleg jóvá tenni iparkodtak, vádlott Sz. Antalt a kért halál büntetés alól ÍÖlmentetni, és őt valamint társait is az inditványozottnál enyhébb börtön büntetéssel fenyíttetni kéri. Nógrád megye fenyítő törvszéke 1864. oct. 14-én 1384 sz. a. hozott ítéletével vádlott Sz. Antalt, a szántszándékos gyújtás, emberölés könnyű testi sértés,