Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 15. szám
Pest, I8()5. kedd február 21. 15. szám, Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A haszonbérbe adójoga hnszoiibcrloje irányában végrehajtás eseteben. - Büntetőjogi eset. — Kúriai Ítéletek. — H.vatalos tudnivalók. A haszonbérbe adó joga haszonbérlője irányában végrehajtás esetéhen. Zlinszky Imre főszolgabíró úrtól A haszonbért rendszernek — nemzetg.izdászati, de más szempontokból is — emelése s biztositása tekintetéből, a haszonbérbe adó jogai a jelesebb codexekben, kisebb nagyobb biztosításokban és elsőbbségi jogban részesülnek. — így az osztrák ált pol. törvénykönyv a haszonbérbe adót azon kiváló, s tngadhatlanul igazságos előnyben részesité, hogy azt haszonbérlője irányában, a haszonbéres birtokon található ingóságokra törvényes zálogjog illeti (o: p: t: 1101. § és függelék 69 és 70 §.) — Hazánkban a haszonbéri rendszer kifejlődve nem lévén, s a haszonbéri gazdálkodás csak kivételesen űzetvén, — a haszonbérbe adó, s haszonbérlő közötti viszonyok szabályozására, régibb polgári törvényeink nem léteztek. — Azonban akkor midőn a haladás jelszava a nemzet zászlójára kitűzetvén, a rendszeres törvényhozás nagy munkája kezdé elfoglalni a nemzet képviselőit; — a nemzeti törvényhozás érezni kezdé szükségét, hogye részben is tenni kell. így az ezen időben keletkezett 1844. VI. czikk. 6 §-a a haszonbérbe adónak, a félévi haszonbérre nézve más hitelezők előtt, váltójogi végrehajtások alkalmával elsőbbséget enged. — Az osztrák polg. törvénykönyv tehát a haszonbérbe adó elsőbbségi jogát az anyagi törvények közé iktatta; — mig a hazai törvények, ennek csak váltó végrehajtás alkalmával engedvén tért, azt az alaki törvények között emiitik. — A törvények ilynemű eltérő intézkedései az előforduló esetekben, a bíróságoknak nem csekély kételyekre nyújtottak tért; — mert oly esetekben, midőn az o. p. tkönyv uralma alatt létrejött szerződésekalapján, ha=zonbérlők ellen végrehajtás intéztetett, s a haszonbéres birtokon találtató ingóságok lefoglaltattak; némelyek oly véleményben, hogy e kötések a múltra fentarlott o. p. t. szerint birálandók meg — a haszonbérbe adó törvényes zálogjoga alapján — az egész hátralévő haszonbér más hitelezők előtti kifizetését megrendelők. — Mások ellenben az ügyet a helyreállított alaki magyar törvények szerint tartván megbirálandónak, — csak a félévi haszonbér kiszolgáltatását tartották megítélendőnek. Ezen, a törvények eltérő intézkedéseiből eredett eltérő nézetek közepette, főleg a hazánkban időközben nem csekély mérvben kifejlett haszonbéri rendszer figyelembe vétele mellett, ugy hiszem, annál kevesebbé fog felesleges munkaként feltüntetni, ha e részben a felsőbb bíróságok határozatait megismertetjük, melyek előforduló esetcklen irány szabályokat nyújthatnak : — mennél gyakoriabbak még mindég azon hosszabb időre kötött szerződések, melyek ap t. könyv idejéből veszik kizdetüket; — És e czélnnk egy bírói székem előtt lefolyt hason tárgyú eset. vázlatának előterjesztésével vélek leghelyesebben megfelelni. 1) — W. Grábor t .... gy .... ei haszonbérlő több rendbeli váltóadósságok miatt végrehajtást szenvedvén, s az általa haszonbérelt birtokon lévő minden ingóságai lefoglaltatván, s elárvereztetvén, több kérdések eldöntése, különösen a haszonbérbe adó által a haszonbéri hátralékra támasztett elsőbbségi jog megbirálása és elitélése végett, vételár felosztási tárgyalás tartatott, melynél haszonbérbe adó ezen még az osztrák törvény uralma alatt létrejött szerződést,ezen törvény szerint megbiráltatni s ennek értelmében haszonbérbe adó törvényes zálogjogát megállapitatni kérvén, az egész haszonbéri hátralék kiadását követelte; — mig a foglaltatók az ügyet, miután a haszonbéri hátrálék már a hazai törvények alatt keletkezett; — miután továbbá foglaltatók jogait a magyar törvények alatt foganatosított végrehajtás által szerezvén, reájuk csak ezen helyreállított alaki törvények lehetnek szabályozók, csak félévi haszonbér kiszolgáltatását kérték megítéltetni. — Ez értekezés csak röviden kívánván a felmerült elvi kérdést s eldöntésének mikénti eszközlését tárgyalni, — annak köre nem engedi, hogy a mind két részről folyt, kétségkívül érdekes szóváltásokat részletesen előadjuk; s csak a birói határozatokra fogunk szorítkozni. — Az első bíróság az egész haszonbéri hátralék kifizetését ítélte meg: mert: ,.A szerződés 1860 május 15-én s igy az osztrák törvények uralma alatt jővén létre, az az ált. polg. t. szerint birálandó meg; mely törvény,jelesül annak 1001§-augy a függelék 69és70§-ai szerint a haszonbérbe adót, a haszonbéres jószágon található ingóságokra törvényes zálogjog illetvén; az elárverezett tárgyak azonban a haszonbéresjószágon levő ingóságból állván — azokra haszonbérbe adót törvényes zálogjoga alapján — az egész haszonbéri hátrálékra nézve, más hitelezők előtti elsőség illeti." — A kir. váltóiéi törvényszék azonban múlt évi 3542 sz. alatt kelt határozatával az elsőbirósági végzést megsemmisítvén, — haszonbérbe adónak az 1844. VI. törv. czik 18. §-a értelmében csak félévi haszonbér kifizetését ítélte meg: mert: „Jóllehet a ha«zonbéri szerződés még akkor jött létre, midőn az ausztriai ált. polg. törvénykönyv rendeletei Magyarországban is hatályban voltak ; mindazonáltal azon váltó végrehajtá-ok, melyekből a kérdésben lévő vételár származását veszi, W. G. . . . ellen már a magyar törvél) Melyet igen nagy köszönett'.'l veszünk, kérve mind a nagyon tisztelt közlő urat, mind biró társait, hogy a fórumon nyert tanúságos tapasztalataikkal lapunkat gyakrabban megkeresni szi veskedjenek. Ez mostoha törvénykezési állapotaink javítására csak üdvös hatású lehet. Szerk 15