Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 14. szám

57 kizáró tulajdoni joga volt, még pedig az 1851. nov. 28-ki osztályos intézkedés levén megerősítve — korábbi, — mint felperesnek az 1852-ben tartott árverezésekből szár­maztatott jogczime. Gaál Alajos ekép birtokát Bárány Pál leányainak 1853. jan. 10. a. 7. sz. a. örök bevallás szerint teljes joggal eladhatta, ezek pedig azt megvevén, ahoz ezen adás vevés által törv. jogczimet nyertek, mi­nélfogva alpereseknek a tulajdonhozijogczime nem felp. által állított erőszakon, hanem a szabad adásvevési szerző­désen alapul. A B. a. ítéletben az mondatik, hogy az osztoz­tató bíróság végrehajtási jelentéséből bebizonyulván az, mikép Gaál Ferd. a ligeti Gaál féle birtokból 500 h. föld­nek 10367 for. erejéig egy évig zálog birtokosa volt, ellene ezen egy évi haszonvételre és a rajta fekvő 103G7 tör. erejéig marasztalások jogszerűen intéztethettek, s az eljárt bíróság ítélete is csak annyiban, a mennyiben a foglalás Graál Ferdinándot illetőleg a haszonvételre és a rajta fekvő zálogüsszegre intéztetett, — találtatott hely­"behagyandónak. Ezen Ítélet 1852-ben még a haszonvé­teli év tartama alatt hozatván, felp. végrehajtás alkalmá­val tübb jogot netn szerezhetett, mint mennyivel végre­hajtást szenvedő maga azon jószágban birt. S miután a haszonvételi év elteltével Gaál Alajos a birtokot Bárány Pál leányainak eladta, s ezek azt 1854 april 8-án birtok­ba is vették, elesik felperesnek azon érve is, hogy ellene mint birói zálog birlalója ellen a zálogváltó per a törv. idő alatt meg nem kezdetvén, a zálogba birt vagyon tu­lajdonosává lett; mert a tény ilyetén állásából bebizonyul az, hogy alp. már korábban, mint a visszaváltási perekre kitűzött határidő lejárt, nemcsak a birtokhozi törv. jog­czimmel birt,de azt tettleg is birtokolta, minél fogva felp. e. mint ki a per megindítására kitűzött határidő előtt a birtokból kiesett, zálogváltási per nem is kez dethetett. Ekkép felp. erősebb joga be nem győzettetvén, s az, hogy akár a helyszínelés alkalmával, akár azóta birtokban lett volna, nem is állítván, a telekkönyv kért megigazitásának helyt adni nem lehetett. Felp. azon ké­relmének, hogy pervesztesség esetére az általa perbe idé­zett szavatosok e. a lefizetett összegek megtérítésének kö­telezettsége kimondassák, helyt adni azért nem lehetett, mert ezen kérdésre nézve az ellenfelek sem meghallgatva nem voltak, sem általában ezen tárgy a tulajdoni igény bejelentési és telekkönyvi kiigazítási ügygyei együtte­sen elintézhetőnek nem találtatott sat. Felp. fölebbezett; mert a kérdéses birtokot birói végrehajtás utján nyilvános árverésen vette meg s a vé­telárt kifizette, az árverési birói cselekvény e. senki pa­naszt nem emelt, s igy az jogerőre emelkedett. Atürvszék a B. a. ítélet indokából a végrehajtást ugy vette fel, mintha az nem a kérdéses birtokra, hanem Gaál Ferdi­nándnak a birtokhoz nyert haszonvételi joga és a birto­kon fekvő 10367 frt. követelésére intéztetett volna, ho­lott a beperesitett iratokból az tűnik ki, hogy magok az ingatlanok vétettek végrehajtás alá, akként, mint 1852­ben érvényben volt magyar törv. szerint nemesi ingatlanra végrehajtást intézni lehetett. Alp. beismerte, hogy a jó­szágot se Gaál Ferdinantól, se felperestől vissza nem vál­totta, s nem tagadta azt, hogy felp. a jószágot az árverés által birói záloggal birta, mivel pedig a visszaváltási ha­táridő elmúlt, felp. a birtok tulajdonossává lett s ekként a telekkönyv kiigazítandó lett volna. A szavatosok a sza­vatosságot a per beszédek együttes aláírásával elismerték, a bíróságnak a per minden pontja felett kellvén határoz­ni, vagy azt kellett volna kimondani, hogy a szavatos­sági kötelezettség a szavatosoknak önkéntes elvállalása alapján bíróilag megalapittatik, vagy hogy a szavatos­sági kötelezettség ezen perhez nem tartozván, érintetlenül hagyatik, de nem lehetett felperest szavatossági ingényé­től elmozdítani sat. A kir. Táblán Ítéltetett: Ámbár felp. által beperesitett A. B. a. ítéletek tar­talmával egybehangzólag az alp. 7 sz. a. okirattal igazol­tatott, hogy Gaál Alajosnak még 1851-ben osztályába jutott ligeti birtokból 500 hold erdő ideiglenesen Gaál Ferdinándnak 10367 frtban átadatott, s ebből Gaál Fer­dinánd adósságaiba egy rész több hitelező által lefoglal­tatván, az E. H. a. okiratok szerint 209 1j4 hold erdő és 5 hold legelő árverés utján felp. birtokába jutott, — minthogy azonban felp. ezen birtokból kiesett, s abba birtokháboritási czimen kezdett uton is vissza nem he­lyeztetett, jelen útra pedig sem a visszahelyezés, sem fel­peresnek akár alperes, akár a szavatosok elleni kártérítési kérdése nem tartoznék, — miután alperesek Gaál Alajos ősi jogán tettleges birtoklással megerősített örök vétel utján vannak birtokban, s az ezen alapon van neveikre telek­künyvezve, ez ellenében felp. ki Gaál Ferdinánd ideigle­nes jogán, s ön beismerése szerint is birói végrehajtásból eredett zálog czimen kívánja a tulajdont megítéltetni, erősebb és törvényesebb jogczimet nem bizonyítván, ez alaponi keresetétől elmozditatik, s ily értelemben az e. b. ítélete jóváhagyatván, a per illetőségéhez leküldetik (1863 oct. 19. 2950 P. sz. a.) Ez ellen felp. rendkivüli felülvizsgálati kérelmet jelentett be, mert a birói végrehajtás utján tartott árve­rezés által a jóhiszemű vevő oly tárgyakra is nyer jogot, melyek nem voltak az adós tulajdonai, a tulajdonosnak szabadságában áll tulajdoni jogát az árverezés előtt érvé­nyesíteni, az árverés után azonban már nem, hanem csak kártéritést kereshet azon személy ellen, kinek adóssá­gáért tulajdona elárvereztetett, ezen jog elvet minden törvényhozás elfogadta, még is az ítéletek ezen jog elv ellen vétettek, midőn felperest jogától, melyet a megvett javakra nézve árverés utján szerzett, elütötték. Miután a birói zálog a kitűzött idő alatt vissza nem váltatott, föl­lebbező a tulajdonhoz nyert jogczimet és pedig 1854 máj. 1-én, tehát az uj telekkönyvek készítése előtt; minél­fogva telekkönyvi uton érvényesítheti ezen jogát. Ha el kellene is fellebbezőnek a birtokot veszteni, azok ellen kell fordulnia, kik az árverezést eszközölték, s a vételárt felvették, kimondandó lett volna tehát, hogy azok szava­tossága megalapittatik, s viszkereseti joga a szavatosok ellen annak útjára fentartatik sat. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: A kir. itélő tábla Ítélete — azon hozzáadással, hogy felperesnek mind Gaál Ferdinánd, mind a többi sza­vatosai ellen lehető keresete fentartatik, az abban foglalt indokoknál fogva jóváhagyatván, a per illetőségéhez le­küldetik. (1864. deoz. 27. 6883 P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 7. Popeszku Konstantin és társának Deutsch Mó­ricz és társa elleni haszonbér hátralék iránti perében ítéltetett: A nemzeti bank igazgatóság az alperesek által román lugosi 85 sz. házukra 21540 o. é. frtig engedélyezett s a 3 sz. szerint foganatba is vett be-

Next

/
Thumbnails
Contents