Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 13. szám

Pest, 1SÍ>5. kedd február 14. 13. szám, Hetedik évfolyam. 0181 — .< s TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, • Tartnlom : CsMjogeset: Hitelezfin kivül más kérheti-e a csődöt stb. — Tulajdonjogi kereset.— Kúriai ítéletek. — Könyvészet. — Hivatalos tudnivalók. Csőd jogeset. 1. Hitelezőn kivül más kérheti-e valaki ellen a csőd kimondatását ? 2. Csőd rendelő végzések ellen van-e perorvoslatnak helye? Auspitz Simonnő*) szül. Stern Fáni férje Auspitz Simon pesti kereskedő e. a csődöt kimondatni kérte Pest város törvszékéhez 1864. nov. 24. beadott következő folyamodásában: T. törvényszék! Férjem Auspitz Simon helybeli rőfös kereskedő folyó hó 18-án Bécsbe utazott azon nyilatkozattal, hogy ott árukat fog vásárolni, s hogy folyó hó 22-én vagy legfeljebb 23-án reggel Pestre visszatér. Minthogy pedig nevezett férjem mindeddig vissza nem tért, sem hol- és mintlétéről semmi tudósítást nem küldött, minthogy továbbá tudomásomra van, hogy neki többféle adósságai vannak, melyeknek kifizetésére képességgel nem bir, annál fogva azon gyanúm támadt, — hogy nevezett férjem engem s három gyermekemet szerencsétlenné téve, adósságai elől valahol elrejtőzött. — Miután továbbá tudomásom szerint férjemnek a napokban több váltói lejárnak, s igy attól lehet tartani, hogy egy hitelező a vagyont lefoglalja, a többi pedig kielégitlenül maradna: ez okból kérem a t. tszéket: méltóztassék férjem Au-pitz Simon vagyona felett csődöt nyitni, s a tömegnek összeírása s biztositása iránt a szükséges intézkedést elrendelni. A cselekvő és tartozási állapot kimutatását pótlólag fogom összeállítani stb. És ezen folyamodásra, daczára, hogy a csőd kimondatását nem az adós s nem hitelező kérte, a városi tvszék azt mégis elrendelte a következő végzéssel: „Jelen a folyamodó Auspitz Simonnő szül. Stern Fanni által ezen tvszékhez személyesen benyújtott kérvény folytán, minthogy jogosan feltehető, hogy saját férjének megszökéséről és fizetési tehetetlenségéről alapos tudomása van, ezennel Auspitz Simon helybeli kereskedő ellen a csődület az 1840. évi 22. r. cz. 10. §-ának a) pontja értelmében megnyittatván, a hitelezők összejövetelére, illetőleg csőd keresetük beadására határnapul 1864. jan. 26, 27, 28-ik napja azzal tűzetik ki, hogy később benyújtandó kereseteknek hely nem adatik. Egyúttal stb." (1864. nov. 24. 64,939. sz. a.) Ezen csőd határozat ellen A. Simonnak több helybeli hitelezői (66,698. sz. a.) fel folyamodást nyújtottak be, melyet következőleg indokoltak. *) A törvénykezési viszásságok, mint jeles dolgozótársunk Busbach Péter ur által többször közlött esetek is tanusiiják, különösen csődeljárásunkban nagy elterjedésre emelkednek. így arról is értesültünk, niikép a budai törvényszék Knan Ágoston ügyvéd mint hitelező kértére bizonyos Ch. Ferencz e. f. év jan. 10 kimondotta a csődöt, de azt is nyilvánította, hogy a csődvégzést addig ki nem adaija, mig a hitelező 20 frtot dij előlegül le nem fizet. Hogy ez törvénykezési jogunk mily szabályán alapul, az tehát jogilag mivel indokolható, még gyanítani sem vagyunk képesek Szerk. „A magyar csőd törvény egész határozottsággal csak két esetet emlit, melyekben csőd nyitásnak helye van, és pedig vagy maga az adós, vagy valamelyik hitelező kérelme folytán. A. Fanni azonban e két tulajdonság sem egyik-, sem másikában nem lépett fel. O férjének nem hitelezője, aztnem is állitá, és azon történetes körülmény, hogy Auspitz Simon neje, mely körülmény azonban szintén semmi által nem igazoltatott, — Auspitz Simonnak hitelezőihez való viszonyára semmi befolyással nem lehet. Senkinek sem jutand eszébe tőle követelni, hogy férje adósságait fizesse. A. Fanni tehár. annál kevésbé lehet hivatva, férje meghagyása és megbízása nélkül, férjeért csődöt kérni, minthogy a házasság korántsem alapítja meg két házastársnak egy harmadik személy irányábani jogainak solidaritását. A legkülönösebb következményekre vezetne, ha a tvszék által jelen esetben kimondott szabály, a csőd nyitásra nézve jövőben gyakorlattá alakulna. Az következnék belőle, hogy egy férj sem távozhatnék el hazulról azon igazolt félelem nélkül, hogy azalatt felesége visszatértét azzal siettetendi, hogy vagy csődöt kér, vagy távol levő férjét legalább azzal fenyegeti. De föltéve, hogy folyamodónő férje hitelezőjeként lépett volna fel, és e minőségben magát a csőd nyitási folyamodásban igazolta volna, ebbeli folyamodása folytán sem lett volna a csőd azonnal elrendelendő, hanem elébb tárgyalást kellett volna kitűzni az adós, vagy ha ö távol van, a számára nevezendő gondnok meghallgatására. Az egész magyar törvénykezésben kiváló elv, hogy minden esetben, az, ki ellen valamely törvényes rendszabály kéretik, elébb meghallgatandó. — Ezen elv a csőd törvényben, s nevezetesen jelen esetben a legvilágosabban szintén elismertetett. Mert az 1840. XXII. t. cz. 5. §-a taxatíve számlálja fel azon két esetet, melyben a csőd megnyittatik. — A 6 §. az eljárást szabályozza s határozottan mondja, hogy csakis az adós feljelentése folytán rögtön megnyittatik a csőd, valamely hitelező kérelme folytán azonban elébb tárgyalás elrendelendő.; A következő §§. vonatkoznak a tárgyalás alkalmávali, s a későbbi eljárásra, és nevezetesen a 9-ik §. rendeli, hogy csődnek azonnal helye van, ha a tvszék vagy a két részről bemutatott bizonyítványokból, vagy birói vizsgálatból azt látja, hogy az adós fizetési tehetetlensége valóságos vagy alaposan gyanittatik. A. Fanni folyamodására tehát, föltéve hogy arra mint hitelező jo^os tva lett volna, — elébb tárgyalás lett volna kitűzendő, folyamodónő puszta semmi által nem támogatott folyamodása, az adós vagy képviselője meghallgatása nélkül nem szolgáltathat elegendő jogos alapot, melynek folytán oly fontos, s az ember magánjogi viszo ' nyaiba oly mélyen beható intézkedés, mint a csőd, eszközöltessék." Ezen fel folyamodást a városi tvszék decz. 5. 66,698. 13